Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1913. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1913. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 28., szombat

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése (Szent Anna utca 13–24. szám, bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.


A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. Ez a gyönyörű létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károlynak köszönjük

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek-iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették, mely 1976-ban nyílt meg.

Iskola a DMKE helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 27., péntek

Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.


Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 13., kedd

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota


Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 28., vasárnap

Ilyen szép volt az Aranybika 31 évet megélt régi palotája, amit az Országház tervezője alkotott

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete ennek a szállodánknak.

1900-as képeslapon

A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 1913-ban bontották le.

Az 1910-es képet Lengyel Tamástól kaptuk

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

A képet Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk egy változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 11., csütörtök

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.


A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.


A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. március 9., vasárnap

Megszépül a Gambrinus közi szecessziós ikerpalota?

Debrecen jellegzetes épületegyüttesére, a Piac utcai Gambrinus-bérház homlokzataira régóta ráfér már a renoválás. A jelek szerint most talán megszépülhetnek a palota külső falai, hiszen állványok épülnek rajta. Ezt örökítettük meg 2025. március 9-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Balról már állványok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913-ban átadott, négyemeletes házat Pavlovics Károly tervezte. Az U-alakú épületegyüttesben 255 helyiséget alakítottak ki, s a nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén pl. 11 üzlet működött.

Új korában, képeslapon

Az új városi bérházról többek között a fenti képeslap készült. A következő kép pedig ismét egy friss jelenet az állványozásról.

A Kistemplom felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokáig étterem és sörkert is működött itt. Ez látható az alábbi muzeális felvételen, a Gambrinus köz és az ikerpalota történetét pedig ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze sok régi képpel.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban

Kapcsolódó összeállításaink:
Végre megszépül! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 21., vasárnap

A debreceni Gambrinus köz és az ikerpalota születése


Debrecen szemet gyönyörködtető fejlődést eredményező átalakulásának egyik nagy korszaka a 19. század elejére tehető, amikor még sorra épültek a fényűző lakó- és középületeink is, többek között a belvárosban. A Piac utca páros oldalában álltak az alábbi fotón látható épületek is, amiknek a helyén azonban immár 111 éve teljesen más ingatlanok találhatók.

A lebontott házak látképe Zoltai Lajos festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezekről Papp József a Debreceni Szemlében közreadott kutatásában többek között leírta, hogy a Piac utca 26. szám alatt az akkori Debrecen legöregebb, 300 éves lakóháza állt. A tulajdonosairól Szikszay-háznak vagy Ó Dobozi-háznak nevezett kalmárház híres kereskedő, szenátor, főbíró családok (Szigyártó, Törösdy, Duskás, Vígkedvű, Baranyi, Dobozi) tulajdona, illetve Debrecen közvagyona is volt.

A Piac utcai Szikszay- / Ó-Dobozy-ház. 1911-es festmény: Zoltai Lajos. Repró: © Debreceni Képeslapok

A bérház déli szárnya helyén, a 28. szám alatt 100 éves lakóépület, az ún. Új Dobozi-ház állt. A házas ingatlan 1728-ban került a város tulajdonába. Miután katonatisztek elszállásolására használták, Generális Quartélyház néven is ismerték.

A Gambrinus köz főutcai látképe. A képeslapmásolatotokat Pákozdi Zoltán Károly osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük!

A múltidézés kitér arra is, hogy az 1912–13-ban a Debreceni Első Takarékpénztár székháza mellé, a fenti házak helyére épített négyemeletes városi bérpalotát Pavlovics Károly tervezte. A szecessziós épületegyüttes kettős telke az utca felől mindössze 40 méter szélességű volt, így a debreceni műépítész U alakú üzlet- és bérházat tervezett, amelynek hátsó keresztszárnya földszintjén átjárót nyitott. A szembe állított épületszárnyakkal 170 méterre növelte a földszinti üzletek kirakatainak helyet adó utcai homlokzatot. A négyemeletes házban 255 helyiséget alakítottak ki, az emelet nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén 11 üzlet működött.


Megtudható a leírásból az is, hogy a déli oldalon ékszerüzlet, a Mandel-féle cipőbolt volt, és itt üzemelt a Gambrinus sörcsarnok. A Kossuth utca felőli sikátort eleinte Dobozi-átjáróként emlegették. Az épületszárnyak közötti udvar alatt a pinceszinten mintegy 700 négyzetméteres üzletteret hoztak létre. A pinceszinten bezárt üzletek utcai lejárójában egy ideig nyilvános WC működött, a fenti belső részen pedig az emlékezetes Gambrinus Étterem is.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban. A képet a Malompark 2022-es tárlatán repróztuk

Köszönet a képeslapreprókért Pákozdi Zoltán Károlynak!

Amikor még megvolt a nyilvános vécé és a büfésor a Gambrinus köznél. Fotó: HBN, 1971

Hasonló cikkeink sok fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!