Ma 86 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Ma 85 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

Volt egyszer egy Debrecen tengerjáró hajó

Debrecen nevét a nagyvilágot járva a figyelmes szemlélő olyan meglepő helyeken is felfedezheti, mint például a budapesti Parlamenttel szemközti Duna-part. S hogy hol? Egy hajón, ami a Szilágyi Dezső térnél horgonyoz! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debrecen hajó és a Parlament látképe a partról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi a „Nagy ho-ho-horgász” Kolodkó-féle mini kukacszobrában gyönyörködtünk a közelben, amikor megakadt a szemünk a vízi jármű feliratán.

A Debrecen hajó közelében nézelődik a ,,Főkukac". Fotó: © Debreceni  Képeslapok

A Debrecen nevű Duna- és tengerjáró hajót a Wikipédia leírása szerint az Újpesti Hajógyár építette, és 1939-ben bocsátották vízre.

A Debrecen hajó a csepeli szabadkikötőben, 1961-ben. Fotó: Fortepan / Horvath József

Eredetileg Kassa volt a neve, és 1947-ig viselte azt. Debrecen 1947-től 1964-ig volt, végül pedig 1. sz Műhelyhajó néven dolgozott a 2006-os nyugdíjazásáig.

A Debrecen hajó hídja és főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1947-es dátum azért is érdekes, mert a hajó 1941 és 1944 között hadi szolgálatot teljesített a II. világháborúban. 1944 végén a közelgő Vörös Hadsereg elől Ausztriába menekítették, ahonnan csak 1947-ben hozták haza Magyarországra. Akkor lett a neve Debrecen. 

A Debrecen hajó nemzeti színű kéménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen hajó „karrierje” ezt követően jutott a csúcsra, hiszen a 60-as évekig a Duna, valamint a keleti mediterrán térség, a Fekete- és a Földközi-tenger kikötői között közlekedett.

A Debrecen hajó felszerelései közül a daruja is megmaradhatott az utókornak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 77,3 m hosszú, valamint 9,86 m széles és 6 m merülésű hajó maximális sebessége csaknem 10,5 csomó volt. Ma ez a hajó a magyar dunai és tengeri flotta utolsó, még meglévő tagja.

 

A Napló cikke 1974. XII. 31-én

2004-ben a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány újíttatta fel, ottjártunkkor pedig rendezvényhajóként a budapesti Szilágyi Dezső téri Duna-parton állomásozott.

A Debrecen hajó hátulja a Lánchíd felől. A hajó mellett egy harmadik város neve: Sopron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helynek az is érdekessége, hogy a parton a Debrecen hajó vonalában tündököl a Szilágyi Dezső téri református templom, ami a formavilágával és a díszítettségével szintén ismerős lehet a Debrecenből érkezőknek. És nem véletlenül! Hiszen ezt az 1896-ban felavatott templomot is a mi Verestemplomunk, valamint református főgimnáziumunk tervezője, Petz Samu tervezte.

A Debrecen hajó fölött pompázó református templom (balról), valamint a debreceni Méliusz téri Verestemplom, melyeket egyaránt Petz Samu tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, szintén a közelben található a debreceni (egykori) Sas utcai mackós kútnak is az ikertestvére, melyet Medgyessy Ferenc készített.

A debreceni Sas utcai és a budapesti II. kerületi Nagy Imre téri Mackós kút. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!