Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: neoklasszicista. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: neoklasszicista. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 3., péntek

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen lebontották a nagy múltú épületegyüttest.

Műhely- és irodai részek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban a létesítmény 2025 júliusi lebontása előtti fotóinkat adjuk közre.

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:


A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.
 
A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.
 
Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg. A területen 2025 szeptembere óta egy nagy gödör van, beépítetlenül...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 
Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 28., vasárnap

Ilyen szép volt az Aranybika 31 évet megélt régi palotája, amit az Országház tervezője alkotott

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete ennek a szállodánknak.

1900-as képeslapon

A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 1913-ban bontották le.

Az 1910-es képet Lengyel Tamástól kaptuk

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

A képet Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk egy változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 22., kedd

Porba hullottak az óriási korinthoszi oszlopok is immár a volt Kelettervről

Szívbemarkoló látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben végóráját éli a Wesselényi utcai volt Keletterv (eredetileg csendőrlaktanya) épületegyüttese. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 2025. július 22-i újbóli ottjártunkkor már a főhomlokzat is hiányos volt, ugyanakkor az ezeket a lebontott falakat valaha ékesítő korinthoszi oszlopok ledöntve, darabokban fehérlettek a volt kaszárnya előtti placcon. Az épület 2025-ben lenne 95 éves, mivel 1930-ban épült meg Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Nézzék meg a legutóbbi látogatásunkon készített, fenti friss videónkat is!

2025. július 22-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A 2025. július 24-i vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Irinyi utcai maradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 16., szombat

Az Aranybika lebontott épülete a Tőletek kapott képeken


A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 111 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg a képeslapgyűjteményéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 3., péntek

A „Szálloda az Aranybikához” – a Tőletek kapott képeken

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 110 esztendeje, 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 110 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk máshogyan színezett, de szintén csodás változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 31., kedd

A Wesselényi utcai csendőrlaktanya (Keletterv) titkai


Debrecenben a
 Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet (lásd az első képen) sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi-sarki épület egyik belső frontja a szép rácsos lépcsőházi ablaksorral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A titulus azonban immáron helytelen, mivel a cég utódja évek óta az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd az utolsó fotónkon.

A volt csendőrlaktanya régi és új szárnyai összekapcsolódásának látványa a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A volt csendőrlaktanya díszoszlopos főhomlokzata 2023. október 30-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz csládok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tisztilaktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk.
Gere Mihálynétól, aki szintén a Kelettervben dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmernök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, ami a Keletterv elődje.

A volt csendőrlaktanya lándzsás kerítéseinek részlete az Irinyi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tud jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatja. Mi 2023. október 30-án az ablakokból kukucskáltunk be pár helyiségbe.

Az udvari ablakokból látható műhely- és irodai részek a Keletterves időkből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Az Irinyi-suli felőli Keletterves épületrészek a régi laktanya Irinyi utcai ingatlanrészein. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A volt csendőrlaktanya egyik belső terének régi pihenőhelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó áll, ám életnek belülről kevés jele szűrődik ki.

Retró kuka a csendőrlaktanya mögött, valamint míves kandeláber az épület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhat a szemünk.

Autómosó-szerelő emelvény a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai szegletében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) falait szemlélve az is megállapítható, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

Erkélyrácsok és zászlótartók a volt csendőrlaktanya főhomlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erkély- és pincerácsok a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai homlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utca és a tér sarkán lévő falon egy óvatosságra intő sárga tábla is figyelmezteti az arra járókat. Ennek képe után a Kossuth-szobros idők ígért fotójával búcsúzunk ettől a helytől.

Sajnos a volt csendőrlaktanya rossz állapotban van, erre tábla is figyelmeztet. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr