Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tizenháromváros. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tizenháromváros. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 11., szerda

„Rémisztőjen múlacscságos recscsentisek lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl” – avagy ki volt a debreceni Bugyi Sándor?

Debrecen híres-hírhedt talyigása, Bugyi Sándor egy kitalált személy: Simon István tanítónak a figurája ő, aki nem csak szabadszájú, de csípős nyelvű is volt. A Bugyi mesterről szóló, amúgy humorosnak szánt történeteket a helyi lBugyi Újság közölte, melynek szerkesztősége a Csapó utca 10. szám alatt működött. A magazin 1916 és 1927 között jelent meg Balassa Sándor szerkesztésében. A pipás fickó népszerű volt bizonyos körökben, így többféle képeslap is napvilágot látott róla és a „magvas” gondolatairól.

Aki a szavait nem fogta vissza... Kiadó: Barasits

A korabeli reklám szerint a sztori rémisztőjen múlacscságos recscsentiseket tartalmazott Bugyi Sándorról, a lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl. Sőt, az ára kegyetlenül ócsóba került. Egyébként az úgynevezett debreceni talyiga egylovas, kétkerekű és kétrudas eszköz volt, és fuvarozáskor a talyigás a ló nyergében ült. (A fenti lapon tehát Bugyi épp nem szállít.) Debrecenben 1866-ban még 260 talyigás dolgozott, állomáshelyük a mai Tizenháromváros nevű városrész volt (a Hatvan utca és a Miklós utca között). Ezt örökítette meg a gúnyos rigmus is: „Tizenháromváros, víges-végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások.” Emellett a hajdani Talyigás kocsma is róluk kapta a nevét.

Talyigás a Déri Múzeum évkönyvében. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1912-es lapot Domokos Gizellának köszönjük!

2024. február 10., szombat

Debrecen városrészei: a Tizenháromváros

A Fazekas Mihály Gimnázium a Hatvan és a Tóth Árpád utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legrégebbi városrésze a Tizenháromváros, melyet a Hatvan utca, a Nagy Imre, az Antall József, a Miklós és a Nyugati utca határol. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bajcsy utcai óvodaépület, amit Borsos József tervezett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az övezet neve arra utal, hogy Luxemburgi Zsigmond 1412-ben 37 ezer cseh garasért zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három várkastélyt II. Ulászló lengyel királynak.

Barokk lakóház a Bajcsy és a Nagy Imre utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Velencével háborúzó uralkodónk ezt rövid távúnak vélte, végül a terület 60 évig lengyel kézen volt.

A Nyugati és a Bajcsy utca sarkán pompázó (ámde romló állagú) épület nyugati szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó fotóinkon látható Szepességi utcával kapcsolatban érdemes felelevenítenünk azt is, hogy anno a debreceni nagyvásárokon a szepességi kereskedők szállás- és raktárhelye e városrészben volt. 

A távolsági autóbusz-pályaudvar. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segner téri / Nyugati utcai Kisdebrecen Söröző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segner téri / Nyugati utcai virágüzlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy csúfolódó versike szerint „Tizenhárom város, víges végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások.” Bugyi Sándor talyigás mai örökösei (képletesen szólva) a buszpályaudvaron találhatók.

A Hatvan és a Nagy Imre utca sarkán tündöklő, és városvédődíjjal elismert cívisház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Miklós utca egykori híres vendéglőjét, a Kismozdony Kocsmát ebben a cikkben mutattuk be.

A ,,Kisfazék" a Bajcsy és a Tóth Árpád utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tóth Árpád utcácska egy szépen rendben tartott régi lakóháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen látható épület mellett házakat a 2024. február 4-i ottjártunkra lebontották a Hatvan utcáig. A szélső ház romjai a következő képen láthatók.

A Hatvan és a Tóth Árpád utca sarkán lévő ház romjai 2024. február 4-én. Középen a Hatvan utcai kitüntetett cívisház udvari szárnya.
Fotó: 
© Debreceni Képeslapok

A Tizenháromváros híres, fontos és ugyancsak nagy múltú része a Hatvan utca, valamint az Arany János és a szintén szép Széchenyi utca is.

A Hatvan és a Szepességi utca sarkán működő húsbolt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrészben a Fazekas-gimnázium, patika, húsbolt, óvoda, söröző és virágbolt is van, itt működik a buszállomás, és e helyen jártak hajdan az 5-ös villamosok is.

A Hatvan utca 70. szám alatti épület lányfejes faragott kapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó két fotónkon a Szepességi utcába látogatunk.
Instagram-címünk: instagram.com/dbkeplap. Kövess minket ott is!

Régi ház és üres telek a Szepességi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. április 25., hétfő

Óvárosi szerelmeink

Debrecen legrégebbi épülete a Széchenyi utca 6. szám alatt

Debrecen legszebb és legrégebbi utcái és házai az óvárosi jellegű övezetekben pompáznak. A fenti képen a Régi Postában gyönyörködhetünk, a következő kép pedig a Fácánkakast örökítette meg.

Maróthy utca 38. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

(A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Bajcsy-Zsilinszky utca 51. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken a helyeken találhatjuk többek között a legmívesebb ablakokat, a legcizelláltabb rácsokat és a legtöbb szép kerékvetőt is. Íme a malomból lett szálloda:

A Böszörményi út és a Mester utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a miliőt villantjuk fel most kedvcsinálónak (a teljesség igénye nélkül) egy jó sétálás és nézelődés érdekében. Érdemes bebarangolni a Széchenyi utcát is.

Széchenyi utca 44. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Óvárosi környezet fogadja az arra járót a Burgundia, valamint Szentlászlófalva, továbbá Péterfia, Mesterfalva, Tizenháromváros, Miklóskapu és a Kandia nevű városrészeinkben, valamint természetesen a Belvárosban is.

A Szalkai és a Török Bálint utcák sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szinte mindenkinek van innen legalább egy kedvenc épülete, egy nagy szerelme, amit szeretne jobban megismerni, ahol szívesen lakna..

Egymalom utca 3. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai utca 13. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
A fenti felvételek 2015 májusában készültek.

Monti ezredes utca 10. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eltűnő Cserepes utca és a ,,Légy jó mindhalálig" 1960-as forgatási helyszínének múltidézése sok szívfacsaró képpel idekattintva lapozgatható.

Simonffy utca 26. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Tóth Árpád utca 4. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Simonffy utca 18. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2021. november 17., szerda

Ki volt Bugyi Sándor?

Debrecen híres-hírhedt talyigása, Bugyi Sándor egy kitalált személy: Simon István tanítónak a figurája ő, aki nem csak szabadszájú, de csípős nyelvű is volt.

A Bugyi mesterről szóló, amúgy humorosnak szánt történeteket egy helyi lap közölte: a Bugyi Újság, melynek szerkesztősége a Csapó utca 10. szám alatt működött. A magazin 1916 és 1927 között jelent meg Balassa Sándor szerkesztésében. A pipás fickó népszerű volt bizonyos körökben, így többféle képeslap is napvilágot látott róla és a magvas gondolatairól.

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

A korabeli reklám szerint a sztori rémisztőjen múlacscságos recscsentiseket tartalmazott Bugyi Sándorról, a lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl. Sőt, az ára kegyetlenül ócsóba került. Egyébként az úgynevezett debreceni talyiga egylovas, kétkerekű és kétrudas eszköz volt, és fuvarozáskor a talyigás a ló nyergében ült. (A fenti lapon tehát Bugyi épp nem szállít.)

Debrecenben 1866-ban még 260 talyigás dolgozott, állomáshelyük a mai Tizenháromváros nevű városrész volt (a Hatvan és a Miklós utca között). Ezt örökítette meg a gúnyos rigmus is: „Tizenháromváros, víges-végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások”...

Ezt az 1912-ből származó, különleges lapot Domokos Gizella töltötte fel
a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!


(Az itt megosztott képeslapot se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példánya. Ne lopj te se')