Keresés ebben a blogban

2026. március 12., csütörtök

Libakert – Új élet park

A Nyár utcai kanyar 1967-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Debrecen első nagy lakótelepét (ami még nem házgyári paneltechnológiával készült) a Libakert nevű kertség helyén építették meg. A nevének az Új élet parkot adták.

A kanyar másik oldala 1966-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

1972-ben így írt a városrészről dr. Korompai Gáborné a Hazafias Népfront – Szülő-földünk című – honismereti híradójában: ezelőtt 15 évvel valóságos falusi levegőt árasztott az akkor még Libakertnek nevezett terület. A régi Libakert mindössze 35–38 hold területű volt (a Péterfia, Füredi, Dózsa és Honvéd utcák között). De a gazdasági jelentősége alapján igen fontos kertsége volt Debrecennek.

Kováts György 1822-es térképe a Liba-tóval

Létezett egy Liba-tó is, amit Kováts György geometrista még feltüntetett az 1822-es térképén. Ez az időszakos víz a Honvéd és a Dózsa utcák sarkán terülhetett el. A kert déli fele szőlővel volt beültetve, de 1657-ben azt is kiosztották házhelyeknek. A konyhakerti művelés a XIX. század közepén lendült fel.

Az Ibolya-sarok 1968-ban. Fotó: Db. Városi Tanács Műv. Osztálya 

Ez a fellendülés köszönhető a kiváló feketefölddel és bővizű kutakkal megáldott parcelláknak is, amik 150–160 négyszögölesek voltak. A legelterjedtebb és leghíresebb termény a torma volt a Libakertben.

Az Ibolya utcai iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1900-as évek elején megjelent a melegágyas művelés is, és így ennek is köszönhetően, 1957-ig virágzó bolgárkertészetként működött az egész városrész. Valakik mégis úgy döntöttek, hogy itt kell megvalósítani az Új élet parkot – aminek az érdekében szinte mindent lebontottak.

Az egyetlen régi épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csak egy épület maradt meg: ahol a könyvtár működött. A lakótelep kapott iskolát, boltokat, kisdedóvókat, de játszótereket és parkokat is kialakítottak. Ugyanakkor természetesen a beköltözőket étterem és presszó is szolgálta. Azóta sok minden más lett: lefestették például a pettyes házat, átépítették a Lapost, és lebontották a háziipari szövetkezetet, aminek a helyén parkot hoztak létre.


Az 1965-ös Debrecen-útikönyvben a Tanácsköztársaság útja négyemeletes házainak építésről is megjelent egy megrázó felvétel (lásd a fenti fotón), a következő kép pedig már egy kész állapotot mutat. Íme a Tanácsköztársaság útja eleje:

Tanácsköztársaság útja. (Db. VT. Műv. Osztálya, 1969)

A következő képeslapmásolatot Herczeg László osztotta meg az olvasóinkkal:

Az Új élet park és a Vénkert. (Képzőműv. Alap, 1971)

A városrészről a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyben is szerepel egy pazar felvétel. Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya.


A következő galéria fotóinak készítői / forrásai: 70872-PANORÁMA, Hagyaték, Hazafias Népfront, Helytörténeti Fotótár, MSZMP, Szakál Judit, Uvaterv / Fortepan, Vass Attila Tamás, Vencsellei István.


S végül még néhány további régi kép és más városrészeink...

Az Új élet park 1969-ben. Fotó: Pathó Sándor

Fotó: Vencsellei István / MSZMP Db. Biz. (1969)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Dózsa György utca ma és 1968-ban

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése