Akinek az Egyetem teret, Köztemetőt, fedett uszodát, Parkerdőt és a Vegyit is köszönhetjük: Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József (akinek 2025-ben a születése 150. évfordulójára emlékeztünk) tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez. A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található. További összeállításaink nagy debreceni építészekről:

• Sajó István
• Mikolás Tibor
• Mirkovszky Géza

Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1975-ös Debrecen 11 csodás retro képen

A Burgundia utca. Fotó: Bojár Sándor.

Debrecen tovatűnt 1975-ös arcairól osztott meg szuper retro képeket a Fortepan. Az első felvételen a Csapó utca és a Burgundia utca kereszteződését örökítették meg a Rákóczi utcai piac felől, az alábbi jeleneten pedig a mai Szent Anna utca látható a 4-es villamos sínjeivel, a Szent Anna templommal, valamint a Varga utca sarkán pompázó bankpalotával, aminek a következő évben leégett a teteje.

A Béke útja. Fotó: Chuckyeager Tumblr

Ekkor épült az Aranybika Hotel új szárnya, aztán a szomszédos Unió Áruház is.

A Bika bővítése. Fotó: Ladinek Viktor

A Vörös Hadsereg útján 1967-ben felállított Felszabadulási emlékmű ma is itt található, az akkor még neonfeliratos Alföldi-bérház előtt.

A Felszabadulási szobor. Fotó: Bojár Sándor

A Rózsa utcán még taxiállomás működött, a benti Tóthfalusi téren pedig a 24-es buszok is jártak.

A Rózsa utca. Fotó: Bojár Sándor

Már évek óta kész volt a Dollárház, melyben Csemege és Ezermester is működött a lakások alatti soron.

A Dollárház. Fotó: Bojár Sándor

Az alábbi kép a Rákóczi utcai piac felől készült, amikor még nem adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot.

Nyitóképünk teljes méretben

Nem messze, a következő fotón látható utcarésznél volt a régi Csapó-kanyar, ahol a Ruzicska-cukrászda is működött, s abban is átment a hajdani 6-os villamos.

Csapó utcai kontraszt. Fotó: Bojár Sándor

És íme a Petőfi tér azzal a hatalmas szalagházzal és parkkal, amiket a nagy zsinagóga, valamint a lebombázott Royal Hotel helyére építettek.

A Petőfi tér. Fotó: Ladinek Viktor

Természetesen a Nagyerdő se maradt ki a sorból, s az 50 évvel ezelőtti fotósok a Kohászüdülőt is lencsevégre kapták, ami a betemetett csónakázóval szemben áll(t).

A Kohászüdülő. Fotó: Ladinek Viktor

E cikkünkben felidézzük a Pallagi úti idősek otthonát is, melynek 1975-ben még sértetlen volt a falát díszítő sgraffitoja, és visszatér a mába egy korabeli szuveníres bódé is. Az 1975-ös virágkarnevál pillanatait pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

Az idősek otthona. Fotó: Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Újságos a főutcán. Fotó: Urbán Tamás

Az 1936. december 11-én indult debreceni buszközlekedés

Debrecenben a helyi járatú autóbusz-közlekedés a nagyszerű Szilágyi Endre magánvállalkozónak köszönhetően 1936. december 11-én indult be. A Napló 1986-os múltidéző cikke szerint (lásd összeállításunk végén) volt hasonló kísérlet például már 10 évvel korábban is, de az még megbukott, mivel az utasok sokallották a 40 filléres viteldíjat. 

A hőskori Fiattal

Az eredetileg autószerelő és távolságibusz-vezető Szilágyi Endre a mai Belváros és Szabadságtelep (akkor Nyilas-telep) között indította be a járatát egy 15 személyes Fiat kisbusszal. A külső végállomás a mai Sólyom utcánál volt, a belső végállomás pedig a Kossuth utca és a Burgundia utca sarkán. A jegykezelést és az adminisztráció nagy részét Szilágyi Endre felesége végezte mindvégig. Három évvel később már két 25 személyes Mercedes-buszuk is volt. Ezeket roncsként szerezték be, de hiteleket is vettek föl rájuk, és Szilágyi úr saját kezűleg is javította a járműveit.

A busz oldalán Szilágyi Endre neve

A kis pénzű emberek olcsóbban, a legszegényebbek pedig ingyen utazhattak Szilágyi Endre autóbuszain. Öt év elteltével Kölcsey Sándor polgármester is kiválóra értékelte a szolgáltatást, valamint a folyamatos és pontos közlekedést. A II. világháborúban a katonák elvették az autóbuszait. Ezt követően Szilágyi Endre egy roncs állapotban lévő Chevrolet-buszt vásárolt, és 1947 áprilisában már azzal hordta az utasokat. Az engedélyét az 1950-es államosításkor vonták be. Ő emiatt autószerelőként helyezkedett el, majd mint garázsműhely-vezető ment nyugdíjba.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Sorompó az április 4. útján

Az 1986-os Napló-cikk első része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1986-os Napló-cikk második része

75 éve adták át a Csapó utcai vegyipari technikumot az idén 100 éves iskolapalotában

Debrecenben a vegyipari középiskola, illetve technikum 1950. szeptember 2-án nyílt meg a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán abban az ipari iskolai épületben, ami eredetileg Borsos József és Zeleznik Gyula tervei alapján épült meg 1925-ben. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti archív képen az is látható, hogy a gazdagon díszített, városcímeres épületnek eredetileg sarki tornya volt, a földszintjén üzletek működtek, az oszlopos főkapu pedig a Burgundia-sarkon szolgálta a diákokat és a pedagógusokat. Nem mellesleg itt járt a 6-os villamos is, később pedig szemben működött a Debrecen Áruház, valamint a vásárcsarnok. Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténeti leírás kitér arra is, hogy a laboratóriumi eszközök egy részét helyben készítették az iskola oktatói és tanulói. Ehhez érteni kellett az üvegtechnikusi munkához, s nagy leleményességgel az iskola tanárai és diákjai más tárgyakból készítettek lombikokat és desztilláló készülékeket.

Díszes iskolafalak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sok térképet és technológiai ábrát is házilag állítottak elő. A felszerelés kiegészítésében üzemek, kórházak, klinikák és szanatóriumok is segítettek. Idővel olyan sok eszközzel rendelkezett az intézmény, hogy tizenkét teljes vegytani felszerelést ajándékozhatott vidéki általános iskoláknak. Az 1950-es évek végére Ujvárosi Imre igazgatása alatt (aki az alapítástól 1973-ig volt az intézmény vezetője) a suli már az ország egyik legrangosabb vegyipari technikumának számított.

A régi szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1962-ben napirendre került az épület bővítése. A Csapó utcán szanálták a bővítésre alkalmas telket, a bontási munkákban 1966-ban diákok és tanárok is részt vettek. 1967-re lettek kész a Csapó utcai új épület tervei, és 1971-ben kezdődött meg az oktatás az új szárnyban. Az iskolában 1978-tól nyomdászképzés is volt, ugyanakkor fontos állomás továbbá az intézmény történetében, hogy 1983 őszén vette fel a XX. századi hazai tudományos élet szervezőjének, a fizikai kémia egyik vezető szakemberének, Erdey-Grúz Tibornak a nevét.

A Burgundia felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Zug az ősi városmagban: a Domb utca

Debrecen egyik hangulatos kis utcája a hajdani ruhagyár, valamint a volt tűzoltóság területe között húzódik. Ez a Domb utca, ami a Burgundia városrészben bújik meg. Sőt... Idelátogattunk 2025. augusztus 3-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szabó Magda szülői háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Pál leírása szerint ezen a helyen volt az ősi Debrecen falunak a magva. A XIII. század elején itt állhatott egy kis templom, ami vélhetően a tatárjáráskor pusztult el. Aztán, 1836-ban az utca mellett épült meg a cívisváros első szalámigyára, a Vidoni, majd 1950-ben a ruhagyárat költöztették ide. A fenti képen megörökített téglaburkolatú épület arról is híres, hogy ez Szabó Magda szülői háza (a későbbi világhírű író a bábaképezdében jött világra), maga a Domb utca pedig – mely a Burgundia és az Ötmalom utcát köti össze – a tengerszint feletti 124 méteres elhelyezkedése miatt kapta a nevét.

A Domb utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca

A Domb utca vége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Csillag utca

Debrecen Burgundia városrészében fut a Csillag utca, mely a Csapó utcát és a Bocskai teret köti össze. Idelátogattunk 2025. július 25-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ellátni a Csapóig. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csillag utca először 1897-ben kapta ezt a nevét, de 1948-tól a rendszerváltásig Marx Károly utca volt a neve. A vele párhuzamos Pacsirta utcával és Bercsényi utcával együtt a városárkon túli külterületen kimért taxás / hóstáti telkek utcájaként jött létre – tudható meg Tóth Pál utcaneves könyvéből.

Tetszetős utcakép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Meteor Mozi kertmozija mellett végződő utcának a képe ma már nem egységes (régi kisebb-nagyobb házak és új lakóépületek egyaránt alkotják), ám így is jó benyomást tehet az itt körbenéző érdeklődőkre. Javasoljuk tehát, hogy sétáljanak végig ezen a nem túl hosszú Csillag utcán is!

Jellegzetes régi kis ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca

Egy nagyobb épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

150 éve született Debrecen meghatározó építőművésze, Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez.

A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található.

Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További összeállításaink nagy debreceni építészekről:

• Sajó István
• Mikolás Tibor

Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.