Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bugyi Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bugyi Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 11., szerda

„Rémisztőjen múlacscságos recscsentisek lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl” – avagy ki volt a debreceni Bugyi Sándor?

Debrecen híres-hírhedt talyigása, Bugyi Sándor egy kitalált személy: Simon István tanítónak a figurája ő, aki nem csak szabadszájú, de csípős nyelvű is volt. A Bugyi mesterről szóló, amúgy humorosnak szánt történeteket a helyi lBugyi Újság közölte, melynek szerkesztősége a Csapó utca 10. szám alatt működött. A magazin 1916 és 1927 között jelent meg Balassa Sándor szerkesztésében. A pipás fickó népszerű volt bizonyos körökben, így többféle képeslap is napvilágot látott róla és a „magvas” gondolatairól.

Aki a szavait nem fogta vissza... Kiadó: Barasits

A korabeli reklám szerint a sztori rémisztőjen múlacscságos recscsentiseket tartalmazott Bugyi Sándorról, a lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl. Sőt, az ára kegyetlenül ócsóba került. Egyébként az úgynevezett debreceni talyiga egylovas, kétkerekű és kétrudas eszköz volt, és fuvarozáskor a talyigás a ló nyergében ült. (A fenti lapon tehát Bugyi épp nem szállít.) Debrecenben 1866-ban még 260 talyigás dolgozott, állomáshelyük a mai Tizenháromváros nevű városrész volt (a Hatvan utca és a Miklós utca között). Ezt örökítette meg a gúnyos rigmus is: „Tizenháromváros, víges-végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások.” Emellett a hajdani Talyigás kocsma is róluk kapta a nevét.

Talyigás a Déri Múzeum évkönyvében. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1912-es lapot Domokos Gizellának köszönjük!

2023. augusztus 17., csütörtök

A mézeskalácsos 1977-es Debreceni Virágkarnevál

Maruszja és Miska a Göcs és a Moszkvai I. Sz. Csapágygyár 1977-es virágkarneváli kocsiján. Fotó: © Kathi Ferenc

Debrecen 1977-ben már a 12. virágkarnevált rendezte meg a hagyományos főutcai stb. felvonulással, stadionműsorral, esti utcabálos parádéval és Nagytemplomi görögtüzes tűzijátékkal.

A Csokonai Színház 1977-es virágkarneváli kocsija a régi Nagyerdei Stadion tribünjéről nézve. Fotó: © Kathi Ferenc

Mostani összeállításunkban a Kedves Olvasónktól, Kathi Ferenctől kapott saját korabeli képeit osztjuk meg, melyek többek között a debreceni csapágygyár, valamint a Csokonai Színház 1977-es kocsiját ábrázolják. Ezeket a kincseket egészítjük ki a Főnix Rendezvényszervező Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2009-es jubileumi kiadványának archív fotóival.

Mesefigurás virágkarneváli kocsi 1977-ben, a régi Nagyerdei Stadion tribünjéről megörökítve. Fotó: © Kathi Ferenc

Az album leírása szerint az 1977-es virágkarneválon a Debreceni Postaigazgatóság virágkocsija a mézeskalács-készítés régi helyi hagyományát elevenítette fel. A Göcs és a Moszkvai I. Sz. Csapágygyár kompozícióján virágból készített, nagy Miskakancsó és Maruszjababa tündökölt. Ugyanakkor a városi kertészeti vállalat virágkocsija a talyigás Bugyi Sándor legendáját idézte meg.

Maruszja és Miska a Göcs és a Moszkvai I. Sz. Csapágygyár 1977-es virágkocsiján (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Kathi Ferenc

A Főnix Nkft. képeskönyvének idevágó reprodukcióit az alábbiakban osztjuk meg. A felvételeken a fent nevezett kompozíciók is visszatérnek a Vörös Hadsereg útja, valamint a lebontott Nagyerdei Stadion korabeli ünnepi jeleneteivel...

Ízelítő az 1977-es fellépők közül, a Főnix Nkft. 2009-es „A 40. Debreceni Virágkarnevál jubileumi kiadványa”-ból reprózva


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Karneváli felvonulók 1977-ben a Vörös Hadsereg útján. Fotók: Főnix Nkft.

2021. november 17., szerda

Ki volt Bugyi Sándor?

Debrecen híres-hírhedt talyigása, Bugyi Sándor egy kitalált személy: Simon István tanítónak a figurája ő, aki nem csak szabadszájú, de csípős nyelvű is volt.

A Bugyi mesterről szóló, amúgy humorosnak szánt történeteket egy helyi lap közölte: a Bugyi Újság, melynek szerkesztősége a Csapó utca 10. szám alatt működött. A magazin 1916 és 1927 között jelent meg Balassa Sándor szerkesztésében. A pipás fickó népszerű volt bizonyos körökben, így többféle képeslap is napvilágot látott róla és a magvas gondolatairól.

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

A korabeli reklám szerint a sztori rémisztőjen múlacscságos recscsentiseket tartalmazott Bugyi Sándorról, a lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl. Sőt, az ára kegyetlenül ócsóba került. Egyébként az úgynevezett debreceni talyiga egylovas, kétkerekű és kétrudas eszköz volt, és fuvarozáskor a talyigás a ló nyergében ült. (A fenti lapon tehát Bugyi épp nem szállít.)

Debrecenben 1866-ban még 260 talyigás dolgozott, állomáshelyük a mai Tizenháromváros nevű városrész volt (a Hatvan és a Miklós utca között). Ezt örökítette meg a gúnyos rigmus is: „Tizenháromváros, víges-végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások”...

Ezt az 1912-ből származó, különleges lapot Domokos Gizella töltötte fel
a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!


(Az itt megosztott képeslapot se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példánya. Ne lopj te se')