Debreceni Képeslapok: Fazekas

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fazekas. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 14., kedd

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 6., péntek

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben

Debrecen legrégebbi temetőinek egyike a Dobozi-temető volt, hiszen már az 1500-as években is temetkeztek ott. Erről a helyről bocsátott Szegedi Károly grafikus a Debreceni Képeslapok rendelkezésére olyan képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével színezett, alakított át vagy alkotott meg teljesen új képként. A színezett fotók a Déri Múzeum archívumából származnak.

Itt nyugodott mások mellett Komáromi Csipkés György bibliafordító, Buday Ézsaiás történelemíró, Ercsey Dániel bölcselettanár, Szentgyörgyi József orvosprofesszor, Nagy Imre költő, Fazekas Mihály költő, Kiss Áron püspök, Diószegi Sámuel botanikus író, Szotyori Nagy Károly orgonaművész, valamint a névadó Dobozi család tagja(i) is.

Ezt a temetőt is 1932-ben, a nagyerdei köztemető megnyitásakor zárták be, majd a Napló 1960 októberében számolt be arról, hogy 1962 elejétől lakótelepet és kiszolgáló létesítményeket építenek a területére. A lakótelep második ütemét, a Fényes udvari paneles részt 1971-től építették.

A Dobozi-lakótelep a Cegléd utcai, később Kossuth utcainak nevezett temetőre épült. Az 1600-as években az összes temetőt körülárkolták, kapukkal látták el, és mindegyikbe állandó felügyelőt állítottak. A kapuk azonban eltűntek, az árkok beomlottak, és a temetők nyílt területekké váltak. Ilyen nyílt temető volt a Kossuth utcai temető is, Debrecen legnagyobb kiterjedésű, legrangosabb temetője is.

Dr. Nyakas Miklós leírása szerint a Kossuth utcai temető dimbes-dombos területen feküdt gazdag növényzettel. A vadon nőtt növények, akácfák úgy elburjánzottak, hogy sok helyen nagy mértékben akadályozták a közlekedést. A terület hepehupássága miatt a sírásásban nem volt meghatározott rendszer, nem voltak szabályosan kialakított táblák, egyenes sorok, akárcsak díszsírhelyek, intézményes sírgondozás és ravatalozó sem.

A sírok közötti keskeny ösvényeken kívül a főútvonal kelet-nyugati irányban szelte ketté a temetőt, ebbe torkollott egy mellékút, ami a csőszháztól a mai víztoronyig húzódott. A kis csőszház a temető egyetlen épülete volt, s a hátsó kamrája halottasházként is működött. A temetőben sokáig megvoltak a 16–17. századból származó, koporsó lapját utánzó nagy súlyos kőtömbök, a tumbák vagy szarkofágok latin feliratokkal. Márvány síremlékeket csak a 19. század 30-as éveiben kezdtek állítani.

Bőven akadtak téglából rakott síremlékek is, mégpedig timpanonos záródással, kevés díszítéssel esetleg címeres márványtáblával és egy-két fülkével a feliratok számára. Ezeket nagyrészt 1830 és 1860 között emelték.

Egykoron szokássá vált, hogy a diákok a temetőben tanuljanak. Mindegyik diáknak megvolt a maga megszokott helye, amit a többieknek illett tiszteletben tartaniuk. A jobb helyek az idősebb diákokat illették meg. A város felőli temetőbejárat északi oldalán fekvő zöldben folytak a labdajátékok, bigézés, golyózás, sárkányeregetés, míg a déli részen emelkedő homokhegyen (melynek tetején állítólag Dobozi főbíró sírja volt) a Meteor Moziban látott hajmeresztő filmek bravúrjait próbálták utánozni a környékbeli gyerekek.

A dombról jól lehetett látni a mozi előtt vonuló gyászmeneteket is. Akkor még háztól temettek, olyan kicsi volt a város járműforgalma, hogy az utcán is nyugodtan bandukolhattak a gyászmenetek. 1919-ig a Református Kollégium diákjai énekeltek a temetéseken.

A domb mögötti rozstáblák beépítése 1927-ben kezdődött. A domb homokját hordták az építkezéshez, így az egyre zsugorodott. 1932 után elkezdődött a temető haldoklása, eltünedeztek a fejfák, hanyatt vágódtak a sírkövek, és bekövetkezett a vég is a halál birodalmában – fogalmazott Nyakas Miklós. Ugyanakkor Szabó Anna Viola írásából az is megtudható, hogy volt olyan terv is, hogy meghagyják közparknak a területet, ám ez mégsem valósulhatott meg a sírrongálások és a romló közbiztonság, például az arra járók elleni támadások miatt se. (A Mata János utcai részről cikkünk itt.)

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. január 1., csütörtök

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület.
Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.

Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. szeptember 16., kedd

A nagyerdei botanikus kert nyár végi színei

Debrecen egyik legcsodásabb és legértékesebb területe a Nagyerdő. Itt alapították meg 1928-ban a ma az egyetem égisze alatt működő mesés helyet, a botanikus kertet. Összeállításunkban Masits István 2025. szeptember 16-i fotóit osztjuk meg.

Az egyik üvegház. Fotó: © Masits István

Az első fotón a botanikus kert hívogató tavacskájában gyönyörködhetünk.

Az igazgatói iroda. Fotó: © Masits István

A parkban még gyönyörű virágok pompáznak a szabadban is.

Mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Masits István

A kis tó közelében található az első magyar füvészkönyv szerzőinek, Fazekas Mihálynak és Diószegi Sámuelnek a szobra.

Fazekas és Diószegi. Fotó: © Masits István

A szelíd lankákon még nyoma sincs a közeledő ősznek.

Dimbes-dombos zöld. Fotó: © Masits István

A Debreceni Egyetem főépülete mögötti helyet vadregényes ösvények is hangulatossá varázsolják.

Álmaink erdei ösvénye. Fotó: © Masits István

A csodálatos park egyúttal madárbarát kert címmel is büszkélkedhet.

Képriportunk utolsó jelenetében az egykori napfizikai obszervatórium maradékát felfedezhetjük.

Festői utacska. Fotó: © Masits István

A közeli Diószegi botanikus kertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok képpel.

A volt megfigyelő állomás. Fotó: © Masits István

DBKL

2025. április 14., hétfő

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. április 12., szombat

Biciklitúra a „Kar utcai remete” debreceni emlékhelyein

Debrecenben a 22. költészeti fesztivál 2025. április 8. és 12. között várja az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődőket több helyszínen. A rendezvénysorozat egyik érdekes színfoltja lesz 2025. április 12-én 14 órától az a vezetett kerékpáros irodalom- és helytörténeti túra, amelyen Oláh Gábor költő debreceni emlékhelyei ismerhetők meg. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A különleges esemény a Kálvin tér és a Nagyerdő között zajlik, s a résztvevők Oláh Gábor munkahelyeit, a Református Kollégiumot, valamint az egykori városi reáliskolát is megismerhetik. Sőt, a túrázók Oláh Gábor Kar utcai lakóházának udvarába be is mehetnek. Ekkor természetesen arra is fény derül, hogy miért nevezték a költőt a Kar utcai remetének!

A program részletei, állomásai, a gyülekezés és az indulás helye, ideje itt tekinthetők meg, a 22. Debreceni Költészeti Fesztivál teljes programkínálata pedig az alábbi plakáton. A kerekezők az utolsó állomásnál csatlakozhatnak a fesztivál következő eseményéhez is, amely szintén a parkerdőben zajlik. Jó szórakozást és műélvezetet Mindenkinek! (Az előző napi vetített képes előadásról, amelyen írók, költők debreceni szobrai ismerhetők meg, ebben az összeállításunkban írtunk.)

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2024. szeptember 3., kedd

A 3. Debreceni Virágkarnevál legszebb kocsijai (1968)

A Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1968-ban harmadízben rendezte meg az Országos Virágkarnevált a „Tiszta és Virágos Debrecenért” mozgalom méltó befejezéseként – fogalmaz a szervezőbizottság akkori albuma, melyből a mostani múltidézésünk képeit repróztuk. A füzet fotóit a mozgalom filmstúdiójának munkacsoportja és Pathó Sándor készítette.

Debrecen nyitókocsija a Nagytemplomnál

Az első képen a Debreceni Ruhagyár kompozíciójában és manökenjeiben gyönyörködhetünk. Utána a cívisváros nyitókocsija halad a Nagytemplom előtt, a következő fotón pedig a Május 1. Ruhagyár virágkocsija és modelljei láthatók.

A parádén a helyi középiskolák, például a Fazekas Mihály Gimnázium diákjai is felvonultak, táncoltak. A Hajdú-Bihar Megyei Kisipari Szövetkezet mesefigurás kocsija az összefogás erejét szimbolizálta:

Hófehérke és a hét törpe

A Fővárosi Kertészeti Vállalat egy nagy sárkányt alkotott a színes virágokból.

A tévé élőben közvetítette a parádét, a Nagyerdei Stadionban például darus kocsikról is dolgoztak az operatőrök a sok ezer néző és a vonulók fölé emelkedve.

Operatőrök a darukosárban

A harmadik virágkarneválon a Videoton is kocsival szerepelt.

A Miskolci Kertészeti Vállalat a kocsonyában pislogó békával kapcsolatos szólást jelenítette meg...

„Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka”

Nem maradhatott el az akkor már 50 éves párt virágban való megformálása sem. Az állítólag kirobbanó sikert arató kocsival a Hajdúszoboszlói Községgazdálkodási Vállalat rukkolt elő.

Lenin az ünnepi alkotáson

A Debreceni Gyógyfürdő Vállalat virágkocsija a Nagyerdei Strand nyújtotta örömöket fogalmazta meg.

Az alábbi képen nemcsak a Hajdu porszívós virágkocsiján, hanem a millió nézőn is ámuldozhatunk.

Íme a Vendéglátó-ipari Vállalat, a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat, a Budapesti Finomkötöttáru-gyár és a Debreceni Kertészeti Vállalat kompozíciói. Végül csodálják meg a Deac színpompás virágkenuját (amiben debreceni olimpikonok is helyet foglaltak) és a további fesztiválok képeit!

DBKL

A Deac olimpiai virágkenuja

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Virágszüret a1968-as karneváli kocsikhoz

Keresés ebben a blogban

2026. április 14., kedd

2026. február 6., péntek

2026. január 1., csütörtök

2025. szeptember 16., kedd

2025. április 14., hétfő

2025. április 12., szombat

2024. szeptember 3., kedd