Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ló. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 1., hétfő

Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd


A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2026. április 24., péntek

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével. 

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A  telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:
A Kilenclyukú híd napjainkban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901

2026. január 31., szombat

A lovas kocsik utolsó útja a belvárosban

Debrecenben 1961. január 31-én közlekedhettek utoljára lovas kocsik a belvárosban. Mostani cikkünkben az azt megelőző időszakot elevenítjük fel a Fortepan archív képei segítségével.


A tiltás oka ezeknek a járműveknek a lassúságában keresendő, valamint a pacik által okozott közterület-szennyezésben. A fenti fotó egy Kossuth téri igazoltatást örökített meg 1951-ben. A következő felvétel 1934-ben készült az Aranybika előtt.


Hajdanán a Kossuth utcán is közlekedtek lovas szekerek, akárcsak pl. 4-es villamos. A háttérben látható épület a pénzügyi palota.


Ugorjunk az időben, a Csapó utca arca ilyen volt 1954-ben a mai Dollárháznál:


Ugyanabban az évben a Vörös Hadsereg útján még ilyen fasorok között haladtak a lovas kocsik és a buszok, tuják. Az árkádos épület a mai Régi Városháza (akkor tanácsháza).


Egy csodálatos 120 éves fotográfia is mindenképpen idekívánkozik: a békebeli Piac utcán megannyi lovas szekér poroszkál. Akkor már nem mellékesen gőzvonatok is közlekedtek.


És végül egy érdekes fotó. A belvárosban pózoló férfiú mellett ugyanis pont olyasmi sorakozik az úttesten, ami nyomatékkal esett latba a lovas kocsikat kitiltó rendelet meghozatalában... Mögötte a püspöki palota látható, balról pedig az 1973 tavaszán lerobbantott épületsor.


Az alábbi bónuszkép már nem belvárosi, hanem a mai Segner téren készült. Erre a területre tehát nem vonatkozott az 1961. február 1-től érvényes rendelet. 


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2. bónuszkép: 1964-ben a Kondorosi Csárda

2025. június 30., hétfő

Lovasszekér az István úti napnyugtában

Debreceni Képeslapok című magazinunk ismét egy remek felvételt kapott, ezúttal Kedves Olvasónk, Fekete Nikoletta lepte meg közösségünket a küldeményével. Az alábbiakban a fotóhoz mellékelt írását osztjuk meg köszönettel és örömmel.
 
Lovasszekér az István úton. Fotó: © Fekete Nikoletta
Kedves Szerkesztő(k)! Sok éve szívesen olvasom a cikkeiket és elmélyülten tanulmányozom a régi fotókat a városról. Nagyon szép munkát végeznek a gyűjtéssel. Bár már nem élek Debrecenben, de ahogy a férjem látta, milyen lelkesedéssel tanulmányozom a helytörténetet, azt mondta, a szívemben még mindig debreceni vagyok... Ezen a hétvégén épp hazalátogattunk és ma este kuriózumot láttunk: lovasszekeret az István úton, a Szoboszlói úti kereszteződésnél. Csatolom, talán közzéteszik mások örömére.
Köszönjük a felvételt és az írást! Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel az idővonalunkra, amelyet idekattintva érnek el.

A kép teljes méretben. Fotó: © Fekete Nikoletta

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 30., péntek

Hungarikum lett a 326 éve megnyílt Hortobágyi Csárda


Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2024. november 10., vasárnap

Gyönyörű régi hortobágyi képeslapokból nyílik kiállítás

Hortobágyi Csárda, 1980. Fotó: Hapák József.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokáról, a Hortobágyról nyílik kiállítás 2024. november 20-án 17 órától, a Bem téri Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében abból az alkalomból, hogy 25 éve a Világörökség része a Hortobágy.

A Kilenclyukú híd egykor a Hortobágy-folyón

A II. emeleten található térben a csikósokról, viseletekről, a táj jellegzetes állatairól és természetesen a Hortobágyi Csárdáról, valamint a Kilenclyukú hídról is muzeális üdvözlőlapok reprodukciói kápráztatják el a látogatókat.

A csárda 1980-ban. Fotó: © Csobaji Előd

A csodásnak ígérkező tárlatot Kerekes Viola biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park vadlóprojekt-koordinátora nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik a Körömvirág együttes, a kiállítás képeiben pedig 2024 végéig gyönyörködhetnek az érdeklődők. Érdemes ellátogatni a tárlatra és a megnyitóra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!