A kémbálna legendája

A debreceni Zsibogóban egy „hidegháborús” relikviára bukkantunk a minap. A potom 20 forintba került fotón az a Goliath-nak elnevezett bálnapreparátum látható, amit 1962–63-ban egy amerikai csoport körúton mutatott be Magyarországon, s közben állítólag adatokat gyűjtöttek rólunk.

A bizarr látványosság. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Norvégiánál kifogott, 22 méter hosszú és 70 tonnás óriáscetet (avagy ahhoz hasonlító valamit) a leírások szerint pont akkora tréleren szállították, mint amekkora abban az időben a harci rakétákhoz kellett. Ezzel kapcsolatban összeesküvés-elméletek feltételezik, hogy az USA és a CIA ilyen trükkel tesztelte a magyar viszonyokat, s a vándorcirkusz személyzetének is jelentenie kellett a hazai
állapotokról, közhangulatról. Rögtönzött kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a mutatványosok valóban bejárták az országot, s ennek a körútnak némi képi anyagai is fennmaradtak az utókor nyilvánosságának. Az általunk a Zsibiben talált fotó valószínűleg az esemény hivatalos képeslapja.

A képeslap hátoldala. Aki látta a cetet Debrecenben, jelentkezzen! Repró: © Debreceni Képeslapok

A hátoldalán lévő szöveg nyomán azonban az is feltételezhető, hogy Debrecenben is letáborozott a külföldi csoport. A személyesen is megkérdezett idősebbek némelyike úgy emlékszik, hogy valóban bemutatták a bálnát nálunk is, míg másoknak sajnos fogalmuk sincs róla. Emiatt egy kicsi, de mégis nagyon fontos segítséget kértünk Kedves Olvasóinktól: aki tud valamit arról, hogy elhozták-e Goliathot a cívisvárosba, hová és miként, akkor legyen szíves megírni nekünk. Hála aktivitásuknak, egyöntetűen alátámasztották, hogy Debrecenben is bemutatták a bálnát, valamint a gyilkos szigonyágyút. Erre valószínűleg többször és több helyszínen is sor került, ám a mai Dósa nádor téren mindenképpen. Emellett a Nagyállomás környéke is lehetséges. Mint megtudtuk, a hatalmas sátor előtt sorok kígyóztak, és az attrakció nemcsak körbejárható volt, hanem fel is lehetett menni hozzá. A szaga furcsa volt, és gyakran kellett locsolni, hogy ki ne száradjon. Kémkedésről egyik hozzászólónk se tett említést. Igaz, akkoriban a legtöbbjük még gyerek volt. A Telex cikke szerint a sztori megihlette Parti Nagy Lajost is, aki egy ügynökbálnáról ír A fagyott kutya lába című művében, de a furcsa helyen mutatkozó kolosszális cet jelentős szerepet kapva felbukkan a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényében, illetve az ebből készült, Tarr Béla és Hranitzky Ágnes által rendezett filmadaptációban, a Werckmeister harmóniákban is. A szintén amerikai Buffalo Bill 1906-os debreceni fellépéseiről idekattintva olvasható fényképes múltidézésünk.

A Napló tudósítása a bálnáról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

A Tóthfalusi téri „Kémbálna” legendája

A debreceni Zsibogóban egy „hidegháborús” relikviára bukkantunk a minap. A potom 20 forintba került fotón az a bálnapreparátum látható, amit 1962–63-ban egy amerikai csoport körúton mutatott be Magyarországon, s közben állítólag adatokat gyűjtöttek rólunk.

A bizarr látványosság. Szerző: Ismeretlen. Nagyításért kattints a képre!

A Norvégiánál kifogott, 22 méter hosszú és 70 tonnás óriáscetet (avagy ahhoz hasonlító valamit) a leírások szerint pont akkora tréleren szállították, mint amekkora abban az időben a harci rakétákhoz kellett.

Ezzel kapcsolatban összeesküvés-elméletek feltételezik, hogy az USA és a CIA ilyen trükkel tesztelte a magyar viszonyokat, s a vándorcirkusz személyzetének is jelentenie kellett a hazai

állapotokról, közhangulatról. Rögtönzött kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a mutatványosok valóban bejárták az országot, s ennek a körútnak némi képi anyagai is fennmaradtak az utókor nyilvánosságának. Az általunk a Zsibiben talált fotó valószínűleg az esemény hivatalos képeslapja.

A képeslap hátoldala. Aki látta a cetet Debrecenben, jelentkezzen!

A hátoldalán lévő szöveg nyomán azonban az is feltételezhető, hogy Debrecenben is letáborozott a külföldi csoport. A személyesen is megkérdezett idősebbek némelyike úgy emlékszik, hogy valóban bemutatták a bálnát nálunk is, míg másoknak sajnos fogalmuk sincs róla.

Emiatt egy kicsi, de mégis nagyon fontos segítséget kértünk Kedves Olvasóinktól: aki tud valamit arról, hogy elhozták-e Goliathot a cívisvárosba, s ha igen, akkor hová és miként, akkor legyen szíves megírni nekünk a Facebook-oldalunkon – mégpedig azért, hogy debreceni szempontból is teljessé tehessük ezt az érdekes és izgalmas történetet.

A Napló tudósítása 1962. március 6-án

Hála Olvasóink aktivitásának, szinte azonnal és egyöntetűen alátámasztották, hogy Debrecenben is bemutatták a bálnát, valamint a gyilkos szigonyágyút. Erre valószínűleg többször és több helyszínen is sor került, ám a mai Dósa nádor téren mindenképpen. Emellett a Nagyállomás környéke is valószínűsíthető. A hatalmas sátor előtt sorok kígyóztak, és az attrakció nemcsak körbejárható volt, hanem fel is lehetett menni hozzá. 

A szaga furcsa volt, és gyakran kellett locsolni, hogy ki ne száradjon... Kémtevékenységről (eddig) egyik hozzászólónk se tett említést. Igaz, akkoriban a legtöbbjük még gyerek volt. Ezer köszönet Mindenkinek!

A szintén amerikai Buffalo Bill 1906-os debreceni fellépéseiről idekattintva olvasható fényképes múltidézésünk. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc