Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: támadás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: támadás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. június 2., vasárnap

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

2023. október 17., kedd

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a minaretre 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. 

Az egri vár látképe a Minaretből 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

Dobó István kapitány és a regény alakjai az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Jumurdzsák, Vicuska és Gergő jól megalkotott figurái az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

Az egri Kis Dobó tér a vár alatt 2022 végén. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A csaknem másfél hónapos ostrom krónikája idelátogatva is olvasható.

Az egri török idők egyik maradványa: a minaret. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A hedonista Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég otthona az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A börtönmúzeum és a püspöki palota épületei az egri várban, 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2022. június 2., csütörtök

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.


Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc

2016. szeptember 11., vasárnap

Lánglovagok a WTC-áldozatokért

Tűzoltóink így tisztelegtek a civil és a tűzoltó áldozatok előtt a WTC elleni merénylet 15. évfordulóján: főhajtással és szirénaszóval emlékeztek az első becsapódás időpontjában, 14 óra 46 perckor a Böszörményi úti laktanya előtt felsorakozva. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok