Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bombázás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bombázás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 15., vasárnap

A debreceni egykori Deák utcai nagy zsinagóga

Debrecen egykori legnagyobb zsinagógája 1897 szeptemberében épült meg Jacob Gärtner terveinek eredményeként. A keleties hatású, impozáns imaház 1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában.

Az imahely és környezetének látványa a XX. század elején

A ,,status quo ante" zsidóság 1892-ben határozta el a nagyváros rangjához méltó templom tervezését és felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám alatti) Molnár-féle telket – idézi fel dolgozatában Papp József.

A képeslapmásolatot Vekerdi Károlynak köszönjük

A 600 földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes templomot a debreceni Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23 méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.

Ma a Petőfi-szobor és a zöld szalagház található itt

A külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett nyerstégla-burkolat is fokozta.

A nagy zsinagóga. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László, 1941

A 13 méter átmérőjű kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett.

A képeslapot a malomparki postai tárlaton repróztuk

A gyülekezeti helyről nagyon sok szép fotó és képeslap készült, ezek közül válogatunk e mostani összeállításunkban.

A kamarapalota 1914-ben, balra a zsinagóga

A fenti képeslapmásolaton a kereskedelmi és iparkamara mellett láthatjuk a zsinagógát, bal szélen. 

A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.

A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás során, emberi mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult.

Kupola nélkül 1959-ben. Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben

Képforrás: Mikolás Tibor életmű-kiállítása

Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.)

Az egyik legszebb felvétel. Forrás: Pannon Könyvkiadó, 1991


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A zsinagóga bontása. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné, 1962

2026. március 2., hétfő

A Petőfi tér születése

Petőfi tér és Vörös Hadsereg útja, 1979. Fotó: Csobaji Előd

A debreceni Nagyállomás és a Holló János utca között fekvő, mára részben átépített terület, a Petőfi Sándor nevét viselő tér nem létezne, ha 1944-ben nem érik súlyos bombatámadások a cívisvárost. Íme a lebontott zsinagóga helyére épített szalagház 1969-ben (Fotó: Vencsellei István / MSZMP HBM-i és Db.-i pártbizottságai):


A ma ismert vasúti épületegyüttes elődje a Pfaff Ferenc által tervezett, 1902-ben átadott palota volt. Több gyönyörű felvétel maradt fenn róla és a mediterrán jellegű parkjáról (aminek eredetileg, 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve), de itt most Tanka Gábor különleges hangulatú fotóját mutatjuk be.
(Reprint: Uropath.)


Következő, 1936-os képünkön Vojth Simon búfelejtőjének portálján ámuldozhatunk:

Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós

Készült olyan kiadvány is, ami az állomás tetejéről láttatja a Népkerten túli Debrecent. A távolban az IstvánGőzmalom, a Nagytemplom, a még toronysisakos Kistemplom, a nagy zsinagóga és a Szent Anna Székesegyház sorakozik a horizonton. (Reprint: Uropath.)


A mai Petőfi tér helyén húzódott a régi Hunyadi, Deák Ferenc és Várad utca is. A zsinagógán kívül ott pompázott a törvényszéki palota és a Royal Szálló isA Petőfi-szobor avatása ilyen volt 1948. augusztus 21-én:

Fotó: Déri Múzeum / Benkő László

Ezek eltűntek a föld színéről (csodával határos módon a kamarapalota és a szemközti kollégium megmaradt), és a város akkori vezetői új arculat kialakítását határozták el. Az alábbi képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


A romok eltakarítása után itt állították fel például (1948-ban) Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát, amit a Bem téri Országzászló egyik szobrából öntöttek. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


A szobor mellett, mögött egyre inkább a sokemeletes lakóházak vették át a terepet. A mű jobbján lévő épületre később egy újabb szintet is húztak, hogy egyforma legyen a szomszédos objektummal. Jól megoldották, ma már senki se gondolná, hogy így történt. Fotó: Horváth Zoltán


Az új lakóházak tervezésében Sajó István, valamint Mikolás Tibor is szerepet kapott. A főhelyen létesített parkot szépen beültették, s padok és szökőkút is szolgálták az arra járókat. A következő képet szintén a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


Ott magasodott az emlékezetes repülőszobor is, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. A képen az állomás sarka előtt egy kis ház van, talán pont abban lakott Petőfi Sándor. Fotó: Horváth Zoltán


Az 1961-ben átadott állomásépület és a környéke szintén megihlette a fotósokat. Készültek fekete-fehér esti képek is, itt most egy ilyet is mutatok. A jelenetet kis zászlók is színesítik, bizonyára éppen ünnep volt. Az 1966-ban postázott lap bélyeggel együtt 1 Ft 40 fillérbe került. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


Ezen az üdvözlőkártyán az üde parkot láthatjuk. Elkészült a zöld szalagház, aminek az is érdekessége, hogy legfelül kétszintesek a lakásai. Mellette viszont, a Holló János utcában még nyoma sincs a mai betonmonstrumnak. Fotó: Balassa


1973-ban megépült a 24 emeletes toronyház is, amiben kisvárosnyi ember elfér, hiszen 204 lakás kapott helyet benne. Ebben is kétszintesek a tető alatti lakások, és pazar a kilátás!
(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)


S íme két képeslap megint csak a retro korszakból. Ezeket azért teszem ide, mert jól illusztrálják a házak eredeti színezéseit.

A szökőkút és a repcsiszobor. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Másrészt együtt látható a lebontott szökőkút és az eltávolított repülőgép-emlékmű. Vajon hol lehet a szobor? Aki tudja, kérjük, jelezze!

Az épületsor eredeti színei. Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Az alábbi közelmúltbeli és friss felvételeket követően végül egy döbbenetes montázst is bemutatunk, mely az 1944-es szőnyegbombázások kárait illusztrálja. Reprint: Uropath.

A Petőfi tér a Nagyállomás előtt. Fotó: Major Béla, 1996

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. október 20., hétfő

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:
Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 13., hétfő

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A főkapu 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a lerombolt palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

Az épület 2021-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2024. október 19., szombat

1944. október 19. – a német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák tca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról