Debreceni Képeslapok: II. világháború

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: II. világháború. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 4., szerda

A „Két karodban” költője, Radnóti Miklós emlékére

A Debrecenben is nagyra tartott és kedvelt költő, műfordító, Radnóti Miklós 1944. november 4-én vagy 9-én halt meg, 35 éves korában. Polgári családban született, 1909. május 5-én.

Radnóti Miklós arcai. Fotók: Wikipedia.

Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el, s akkortól az anyai nagybátya nevelte. 1930-ban, miután már textiltechnikai főiskolai végzettséget szerzett, beiratkozott a szegedi egyetemre, magyar–francia szakos hallgatónak. Részt vett a szegedi fiatalok falukutató munkájában, és kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal is. 1934-ben szerzett bölcsészdoktorátust; disszertációja Kaffka Margit művészi fejlődésével foglalkozott. Két évvel később tanári oklevelet szerzett, de kezdettől írásból, fordításból, magántanításból élt. Irodalmi munkássága elismeréséül 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. A magyarországi fasizmus térhódítása mind nehezebbé tette az életét.

Budapest, Kádár u. 8. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló korábbi megemlékezése szerint 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen gyalogmenetben hajszolták társaival együtt Németország felé. A meggyötört költőt november 4-én vagy 9-én lőtték agyon, s egy abdai tömegsírba temették. Amikor a holttestét exhumálták, a viharkabátja zsebében megtalálták a halála előtt írt utolsó verseit. Radnótit igazán nagy költővé a munkaszolgálatos évei, a megaláztatás, az üldözés tették; az embertelenség elleni tiltakozása, az otthon utáni vágyódása döbbenetes erejű versekben szólalt meg. Kiváló műfordító is volt, főleg a modern francia költészet kiemelkedő alakjait (Apollinaire, Cocteau, Eluard, Jammes stb.) tolmácsolta magyarra. Radnóti Miklósnak nincsen szobra Debrecenben, ellenben az Acsádi út elejének közelében egy utca tiszteleg előtte. Íme a címben idézett szép verse:

Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

A szülői ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. október 21., szerda

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is.

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. október 19., hétfő

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz:

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

2026. október 9., péntek

A régi Batthyány utca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:

Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt. A kis épületek helyén ma a nagy szalagház húzódik, ennek történetét megismerhetik ebben az összeállításunkban.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.

Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:

A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata

Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. november 6., péntek

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

2026. november 4., szerda

A „Két karodban” költője, Radnóti Miklós emlékére

2026. október 21., szerda

A Sesztina

2026. október 19., hétfő

A német megszállás vége Debrecenben

2026. október 9., péntek

A régi Batthyány utca

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata