A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni

Debrecen egyik jellegzetes emlékműve volt a Kossuth utcai tankszobor, amit 1970. április 2-án avattak fel egy nagyszabású katonai parádéval (nem sokkal az Újvigadó átadása előtt). „Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – volt olvasható az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási mementóján. Az alábbi fotón az azóta lebontott házak is figyelemre méltók: 

Az átadás évében. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A 48 négyzetméteres domborművet meglepő módon ugyanaz a Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrász készítette, aki a Pallagi úti Kígyóölőt és a főutcai felszabadulási emlékművet is. Az akkori sajtóhír szerint a kompozíció faragott süttői kőtömbjei a leleplezés előtti reggelen érkeztek meg a helyszínre. Ez a terület a mai Szent Efrém (korábban Bányai Júlia) Általános Iskolával átellenben található.

A szobor 1977-ben. Fotó: Pathó Sándor

A Napló korabeli beszámolója kitér arra is, hogy az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. Beszédében a tábornok egyebek mellett kiemelte azt is, hogy Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, és 1944 végén innen indult el az új élet a II. világháborút követően.

Cikk a felállításról (részlet). Fotó: HBN

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb a Vértessy-kastély közelében, egy Gázvezeték utcai telepen tárolták, aztán átvitték az István útra, egy cég udvarára. További érdekesség hogy a Kossuth utcán a tankszobor előtti időkben is volt egy szovjet emlékmű ugyanott. Azt egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A muzeális értékű képeket Kiss Erika küldte róla nekünk, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász.

A képeket Kiss Erikának köszönjük!

Akkoriban még sokkal több volt a növényzet a környéken:

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kapcsolódó összeállításaink régi fotókkal:

• Harckocsik a cívisvárosban
• Tankcsata és négyes villamos
• A német megszállás vége
• 1956. november 4.
• A szabadságharc páncélos mementója
• A 39-esek emlékműve
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A Nyugati utcai huszárlaktanya
• A Kassai úti huszárlaktanya
• A Hősök Temetője
• A Balmazújvárosi úti harcmező
• A Sámsoni úti szovjet tankúsztató

A Napló fotói az avatásról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)

Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója volt Mikolás Tibor építész (Celldömölk, 1924. szeptember 28. – Debrecen, 2014. március 8.). Többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb és az Újvigadó épületeit is ő tervezte.

A Kölcsey-művközpont. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

A Kölcsey-művközpont belső csarnoka

Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház mellé épített modern lakóház szintén az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

A Kálvin téri ház. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti lakótelepi hajdani Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...

Itt pedig ismét az Újvigadó jön a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és „vízi ködszínházas” szökőkút van.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves új Petőfi tér. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A „Két karodban” költője, Radnóti Miklós emlékére

A Debrecenben is nagyra tartott és kedvelt költő, műfordító, Radnóti Miklós 1944. november 4-én vagy 9-én halt meg, 35 éves korában. Polgári családban született, 1909. május 5-én.

Radnóti Miklós arcai. Fotók: Wikipedia.

Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el, s akkortól az anyai nagybátya nevelte. 1930-ban, miután már textiltechnikai főiskolai végzettséget szerzett, beiratkozott a szegedi egyetemre, magyar–francia szakos hallgatónak. Részt vett a szegedi fiatalok falukutató munkájában, és kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal is. 1934-ben szerzett bölcsészdoktorátust; disszertációja Kaffka Margit művészi fejlődésével foglalkozott. Két évvel később tanári oklevelet szerzett, de kezdettől írásból, fordításból, magántanításból élt. Irodalmi munkássága elismeréséül 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. A magyarországi fasizmus térhódítása mind nehezebbé tette az életét.

Budapest, Kádár u. 8. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló korábbi megemlékezése szerint 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen gyalogmenetben hajszolták társaival együtt Németország felé. A meggyötört költőt november 4-én vagy 9-én lőtték agyon, s egy abdai tömegsírba temették. Amikor a holttestét exhumálták, a viharkabátja zsebében megtalálták a halála előtt írt utolsó verseit. Radnótit igazán nagy költővé a munkaszolgálatos évei, a megaláztatás, az üldözés tették; az embertelenség elleni tiltakozása, az otthon utáni vágyódása döbbenetes erejű versekben szólalt meg. Kiváló műfordító is volt, főleg a modern francia költészet kiemelkedő alakjait (Apollinaire, Cocteau, Eluard, Jammes stb.) tolmácsolta magyarra. Radnóti Miklósnak nincsen szobra Debrecenben, ellenben az Acsádi út elejének közelében egy utca tiszteleg előtte. Íme a címben idézett szép verse:

Két karodban

Két karodban ringatózom

csöndesen.

Két karomban ringatózol

csöndesen.

Két karodban gyermek vagyok,

hallgatag.

Két karomban gyermek vagy te,

hallgatlak.

Két karoddal átölelsz te,

ha félek.

Két karommal átölellek

s nem félek.

Két karodban nem ijeszt majd

a halál nagy

csöndje sem.

Két karodban a halálon,

mint egy álmon

átesem.

A szülői ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

További kereskedelmi összeállításaink:

• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• Volt egyszer egy Parasztbolt
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai-szabadságharc
• Az 1849-es debreceni csata
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• A nagy tankcsata
• 1956 november 4.
• Az egri vár védőinek diadala
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagy tankcsata

Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit ez érdekel, ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:

• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A Hősök Temetője
• A német megszállás vége
• Az 1849-es szabadságharc debreceni ütközete
• A Bocskai-szabadságharc
• A pavilonlaktanya
• A Vilmos-huszárlaktanya
• A debreceni 2. huszárezred
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!