Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áldozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áldozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 2., kedd

Az 1994. december 2-i szajoli vasúti katasztrófa

Debreceniek és Hajdú-Bihar más településének lakói is életüket vesztették abban a  balesetben, amely 1994. december 2-án történt a szajoli vasútállomáson. A Wikipédia leírása szerint 16 óra 46 perckor kisiklott az állomáson áthaladó – Nyíregyháza és a Nyugati Pályaudvar között közlekedő – gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik mintegy 110 km/órás sebességgel egymásba, ill. az állomásépületbe rohantak. A helyszínen 27-en meghaltak, a kórházban további négyen. A sérültek száma több mint 50.


A balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, s emiatt az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (kb. 110 km/h) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott.

Napló-cikkek a tragédiáról. Reprók: Arcanum

A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetése miatt a Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet. A MÁV – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek. További részletek ebben az összeállításban idézhetők fel. Az áldozatok emlékművéről (amit a szajoli állomáson emeltek) a képeinket Kedves Olvasónk, Bányai Sándora Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztője készítette, és segítette velük e cikkünk megjelenését.

Az áldozatok szajoli emlékműve. Fotó: © Bányai Sándor

Következzen néhány idézet Kedves Olvasóink korábbi hozzászólásai közül.
– Gálóczhi-Tömösváry Róbert: Terhes évfolyamtársnőm halt meg ott. A tablónkon is rajta van. Teletexen néztük a halottak sérültek neveit. Szendrei Tibor: Az utána következő járaton ültem. Órákig álltunk a nyílt pályán, de csak annyit tudtunk, hogy valami komoly baleset történt előttünk. Huh, még most is durva érzés, főleg amikor eszembe jut, mi lett volna, ha nem késem le azt a vonatot. Bakkai Éva Tanárnő: 119 km/ óra sebességgel közlekednek az IR vonatok ezen a vonalon, de Szajolnál minden vonat megáll a balesetre, az áldozatokra emlékezve. Nyugodjanak békében! – Zoltán Nagy: A 4-esen rengetegen stoppoltak vissza Debrecen felé, lehetett érezni, hogy óriási baj van. Debreczeny Zsolt Tivadarné: Ó jaj! Ezen a hétvégén terveztem Péter fiammal Debrecenbe utazni! Ezzel a vonattal jöttünk volna vissza Budapestre! 10 percenként néztem az órámat, hogy indulni kéne..... végül úgy döntöttem - fáradt voltam - meg sem utazunk! Zoltán Kardos: Én eggyel korábbival jöttem el a kisfiammal és a feleségemmel, Pesten a kollégák úgy néztek ránk?, ők már tudták mi történt.

Az emlékmű felirata. Fotó: © Bányai Sándor

Kapcsolódó cikkeink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 20., hétfő

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:
Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 19., szombat

1944. október 19. – a német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák tca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

2024. június 2., vasárnap

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

2024. május 22., szerda

Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető


Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

2023. október 6., péntek

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője


Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A mauzóleum fémkapuit ilyen koszorús bajonettek is díszítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

A Haldokló oroszlán című kőszobor a mauzóleum főlépcsőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

A fiatalon elhunyt Vitéz Bessenyei Lajos pilóta főhadnagy sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az I. világháborúban elhunyt katonák emlékműve a temető nyugati végében. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kettővel fentebb bemutatott pilótasír felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. október 19., szerda

A német megszállás vége

Szovjet katonák a városháza elé temetett társuk sírjánál... Fotómásolat: Db. Városi Tanács VB Művelődési osztály, 1969 

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969). Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

A szovjetek fogadása, az újjáépítés, a hazatérő hadifoglyok köszöntése és a kamarapalota környéke az archív háborús dokumentumokon...

,,Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak."

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc

,,A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett."

A II. világháború debreceni eseményeinek és az 1944-es bombázások jelképe lett ez a fotó: az Ispotály-templom romjai...


És végül még egy propagandisztikus felvétel a jóságos felszabadítókról