Így pusztítják a Bem téri parkot a zöldterületen parkolók

Debrecen nagy terei közül a Bem tér is valaha a szépek közé tartozott. Most a Simonyi út felőli része mutat egészen elkeserítő és felháborító képet a hónapok óta a füvön parkoló autósok miatt.

Sáros és kátyús az út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. február 24-én készített képeken a rendszámokat letakartuk, nehogy a gazdáiknak álljon feljebb.

A sár helyén zöldterület volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint látható, a vérellátó és a könyvtár közötti út két oldalát pusztító autók miatt zöld már alig van ott, a sár egyre nagyobb és mélyebb. A sár miatt az autókkal is egyre bentebb parkolnak, amiatt pedig egyre inkább csökken a zöld, és egyre nagyobb a sár a helyén.

Magyarország második fővárosa? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A háttérben a vérellátó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt az úton is egyre nagyobb a sár, mivel a kiirtott parkból felhordják rá a sarat. Az ezt művelő autósok nemcsak elpusztították a zöldterületet, és nemcsak bemocskolják az utat, hanem parkolási díjat sem fizetnek. Pedig a közterület-felügyelet a szemközti sarki épületben működik!

Itt is kiirtották a füvet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És ne felejtsük el azt se, hogy Debrecen több más (volt) zöldterületén is ilyen a helyzet az autósok miatt...

Mit jelentenek ezek a táblák? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkünk:

• Kritikán aluli állapotban a Faraktár utcai felüljáró járdája
• Autókkal tele a Fényes udvari Kiserdő

Egyre bentebb állnak a zsugorodó fű miatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Védett fák tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Előadás az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb napjáról, az 1802. június 11-i nagy tűzvészről, az általa okozott károkról, valamint az addigi városképről és debreceni életről is szó lesz 2025. július 8-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában, ahol Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus eleveníti fel ezeket a korszakokat a vetített alkotásai segítségével.

Az András-templom 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

 Az izgalmasnak és tanulságosnak ígérkező esten díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. A július 8-i programot megelőzően, július 1-jén 17 órától a téma kedvelőit dr. Nagy Attila könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadása várja, amelynek címe: A képeslapok sokszínű világa. Ez az esemény is ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki biztosan ott akar lenni ezen vagy a július 8-i programon, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Szegedi Károly. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az esemény teljes plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

Új közterület Debrecenben: a Szent István park

A kivágott fák és felszámolt zöldterület helyén, valamint a mélygarázs tetején kialakított Szent István park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen új közterülete a Szent István park, amit 2024. január 26-án adtak át. A magunk részéről másnap látogattuk meg ismét ezt a Dósa nádor tér és a Kossuth utca közötti placcot, ami minden bizonnyal a közeli szoborról kapta a nevét. A fenti kép ilyen volt a Mackós kúttal és az igazi parkkal:

A fenti jelenet az eredeti állapotában a Mackós kúttal és a fákkal, a letarolás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza, illetve a Kis Orbán-ház melletti Szent István parkot tehát a mélygarázs tetején és a kivágott fák helyén csinálták meg. A Mackós kutat 2023 decemberében állították fel újra a Sas utcán, de már a tér közepén, ahol gyepszőnyeget, ládás fákat és járdaköveket is letettek.

Az új mélygarázs kapuja az egyirányú Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt is megjelent a már szinte kötelező ferde villanyoszlop (lásd a cikk végén), valamint az új közterület utcanévtáblája. Az alábbi videót két héttel az átadás után készítettük, 2024. február 11-én:

A mélygarázsba csak egy irányból lehet lemenni (jó meredeken), és csak ugyanarra lehet távozni – mivel a Kossuth utca egyirányú, és a mélygarázsnak nincs másik gépjárműkapuja.

A Szent István park utcanévtáblája a virágágyásban, 2024. január 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. január 27-i felvételünkön jól látszik az is, hogy a Szent István park melletti Kossuth utcai járda állapota egészen a Piac utcáig még bőven hagy kívánnivalót maga után.

A Kis Orbán-ház mellől a tér közepére állított Mackós kút 2024. január 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség, hogy a debreceni Sas utcán álló macis kútnak (Medgyessy Ferenc művének) a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren van ikertestvére. Ebben az összeállításunkban ezt és sok más debreceni alkotás távoli hasonmását mutattuk be. Frissítés – a tér melletti járda 2024. április 7-én:

A Petőfi tér mai arca pedig ilyen lett a Royal Szálloda helyén.

A Sas és a Piac utca között még botrányos minőségű a Kossuth utca járdája (2024. január 27-i állapot). Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy „elmaradhatatlan” ferde villanyoszlop az új téren
Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc