Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről  valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kondoros
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom
• A mesés Kincses-tó

Az Újkertből ilyen szuperül látszott hétvégén a Bükk

A debreceni Újkerti lakótelepen található Lehel utca egyik 14 emeletes épületéből készített lélegzetelállító felvételt kaptunk Kedves Olvasónktól. Nyitrai Daniella leírta, hogy a képet 2023. november 18-án, szombaton reggel fotózta 200-as teleobjektívvel. A kép aznap egész délelőtt látható volt, de ez a ritkább.

A Bükk látványa a több mint 100 kilométerre lévő debreceni Újkertből fényképezve, 2023. november 18-án. Fotó: © Nyitrai Daniella

„Előtérben a Vezér utcai lakótelep, háttérben a Bükk. Ritka, hogy reggel is ilyen szépen látszanak a hegyek, ennek oka most az volt, hogy fölöttünk borult az ég, nyugaton viszont szép tiszta az idő, és ez kiemelte a hegyeket” – avatott be levélírónk a felvétel megalkotásának körülményeibe. Megtudtuk azt is, hogy a fotó bal szélén látható szürke sáv a Debreceni Egyetem egyik épülete:

A fenti kép rejtélyes szürke csíkja: a Debreceni Egyetem egyik épülete. Fotó: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella korábban alkonyati jelenetet is megörökített az Újkertből a hegyvonulatról, az ezt bemutató cikk itt található. Köszönjük szépen a képet, Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Kékes látványa a több mint 100 kilométerre lévő debreceni Újkertből fényképezve, 2023 áprilisában. Fotó: © Nyitrai Daniella

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!