Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről  valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kondoros
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom
• A mesés Kincses-tó

Júliusi csillogás a tiszacsegei kompnál és csárdánál

A Debrecentől mintegy 55 kilométerre lévő Tiszacsegére látogattunk 2025. július 1-jén délután. Rögtön a parton a virágokból kirakott Csege szót örökítettük meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csodálatos fények csillognak a Tiszán!

A Tisza-part varázslatos. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hatalmas fák, a rendezett part sétára vagy ellazító üldögélésre csábít.

Mesevilágot idézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egész ország ismeri a csegei kompot, mely fáradhatatlanul rója útját parttól partig.

Vízen a komp. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nosztalgikus hangulatú rerto üdülők is vannak a parton, tudtunkkal a képen lévő az önkormányzaté:

A csárdában hatalmas adag ételeket kaptunk, fenséges ízekkel

Ottjártunkkor a házigazdák már készülődtek a hétvégi Tiszacsegei Halászléfőző Fesztiválra...

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• A hajdani Margit-fürdő 
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A Keleti-főcsatorna
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A 15 évig épült „folyónk”: a Keleti-főcsatorna

A debreceniek közül is sokaknak van nyaralójuk a Keleti-főcsatorna valamelyik szakaszán, illetve életvitelszerűen is egyre többen laknak ott. A parti házak között nagyon sok olyan található, ami ma is az 1970-es évek építészeti stílusát idézi. Ízelítőnk a hely tavaszváró hangulatából:

Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Stég a Keleti partján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főként öntözési célokat szolgáló Keleti-főcsatornáról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 98 kilométer hosszú, s a Tiszát és a Berettyót köti össze Tiszalök és Bakonszeg között. A Wikipedia leírása szerint a létesítményt 1941. augusztus 8-tól 1956. július 14-ig építették, több ütemben.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Keleti-főcsatornának 26, különféle hídja van. Mi a 33-as főút melletti, nagyhegyesi részen álltunk meg, s betértünk a faluba is.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesen a Rickl Antal Vilmos nevét viselő könyvtár épületét csodáltuk meg, valamint az ottani, 1848/49-es emlékművet (fotóikat lásd a cikk végén). A Rickl névnek a debreceniek számára is ismerősnek kell lennie, hiszen a Piac utca 39. szám alatti, ma is meglévő épületegyüttesben működött a híres Rick-üzlet és Lábasház. A község másik világhírű nevezetessége, a Nagyhegyes melletti Kráter-tó tó története pedig ebben a cikkünkben is felidézhető videóval is régi-új képekkel.

A Keleti a hídról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyhegyesi könyvtár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Az egri bazilika
• A 250 éves egri líceum
• Miskolc
• A jégbe zárt Lillafüred
• A diósgyőri vár
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Az 1848/49-es emlékoszlop. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Naplemente, csárda, Kilenclyukú híd... – csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott képeken (2.)

A hortobágyi Kilenclyukú híd régi képeslapja

Debrecen egykori jószágtartó birtokát, Hortobágyot a Kedves Olvasóinktól kapott képekkel bemutató előző összeállításunkhoz további fotókat kaptunk. Nagy Zoltán például a Kilenclyukú hidat ábrázoló képeslap másolatát töltötte fel a hozzászólásában. Merényi Attila szintén a Kilenclyukú hídról csatolt fotót, de ez a felvétel már napjainkban született.

A nagyhíd napjainkban. Fotó: © Merényi Attila

A „Piros Útlevél” című oldal a Hortobágyi Csárdáról posztolta egy 1980-as képeslap másolatát.

A csárda 1980-ban. Képeslapfotó: © Csobaji Előd

A következő fotón révén a pusztán „árválkodó” ház ismerhető meg Tóth András Tozzi által.

A nádfedeles „Hortobágy Infó”. Fotó: © Tóth András Tozzi

És végül íme a címben is jelzett naplemente, amelyet Virga Ágnes örökített meg:

Egy minapi naplemente Hortobágyon. Fotó: © Virga Ágnes

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Bozsik Gábor.

A Debrecen egykori jószágtartó birtokán, Hortobágyon található nagycsárda 325. születésnapja alkalmából közzétett összeállításunk Facebook-megosztásához sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a Kilenclyukú híd fotóját osztjuk meg Bozsik Gábor felvételének köszönhetően. A következő régiképeslap-másolatot Nagy Zoltántól kaptuk.

Nagy Zoltántól kapott régi képeslap

A Kilenclyukú híd Kovács Zsoltot is megragadta. Íme, az ő felvétele róla, egy másik szögből:

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Kovács Zsolt

Térjünk be a híres csárdába is! A fogadó teraszáról és az ott elfogyasztott „Hortobágyi Csárda” tálról Balyi Barbara mellékelt felvételeket a hozzászólásához.

A csárda teraszán. Fotó: © Balyi Barbara

„Hortobágyi Csárda” tál. Fotó: © Balyi Barbara

A Hortobágyi Csárda belső tereinek tradicionális díszítéseiről, a gyönyörű kályháról és a jó társaságokról ifj. Mürkl Zoli, valamint Farkasné Erdei Magdolna is csatolt képet.

A fogadó belülről. Fotó: © Ifj. Mürkl Zoli

Both Balázs felvétele révén a fali dekorációkban is gyönyörködhetünk a szemeskályha képe után. Köszönjük szépen Mindenkinek a fotókat!

Barátnők a cserépkályha körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Dekorációk és boltívek. Fotó: © Both Balázs

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az asztal körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

190 éves a hortobágyi Kilenclyukú híd

Debrecen egykori jószágtartó birtokának, Hortobágynak a jelképe, a klasszicista stílusú Kilenclyukú híd a korábbi fahíd helyén épült meg 1827 és 1833 között, a nagyerdei fürdőházat (Régi Vigadót) is megalkotó Povolny Ferenc tervei alapján. Nem siették el tehát a műtárgy megvalósítását, de ennek az is az oka, hogy 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette az építést (az okokat lásd lentebb).

A mai Kilenclyukú híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A község honlapján megosztott történeti leírás szerint az a bizonyos előző fahíd 1697-ben épült, és a nagy forgalom miatt elhasználódott. Viszont csak a Kilenclyukú híd elkészültekor bontották el. Azt már mi tesszük hozzá, hogy hasonló történt 1961-ben is a debreceni Nagyállomás régi főépületével, miután átadták a mai modern stílusú épületegyüttest.

Csontváry Kosztka Tivadar: A viharos Hortobágy

Mint utaltunk rá, a kőhíd építése nem volt eseménytelen: 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecent a tervek módosítására, mivel úgy ítélte meg, hogy növelni kell az átfolyási szelvényt. A továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában született meg. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de a helyi homok használhatatlannak bizonyult. Emiatt az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony. Az összes szükséges faragott kő 1832-re ért az építkezés helyszínére.

Telefonkártyán. Design: Fákó & Nyíri VaBank

Mindemellett a múltidézés szerint gondot okozott a kocsipálya burkolatához szükséges kő is. Csak egy véletlen folytán találtak rá Boronkai Ferenc tokaji gazdára, aki a szőlőjében egy kis kőfejtőt is működtetett, és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen tőle vásárolta meg a szükséges 40 köbölnyi mennyiséget. Aztán azonban a tokaji kő elszállítása is szerencsétlenül alakult...

A történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Fotó: Hapák József

Ugyanis az egyik kiválasztott tokaji vállalkozó 14 köböl követ hajóra rakatott, de a vízijármű még az ottani kikötőben elsüllyedt. A kocsipálya kövezését 190 esztendeje, tehát 1833 tavaszán kezdték el. Akkor viszont a munkát szakszerűtlenül végezték el, így vissza kellett bontani. Végül, nagy nehezen, 1833. június 24-re készült el a kocsipálya kőburkolata.

Egy napsütéses látkép. Fotó: Ars Una Studio

A Kilenclyukú híd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Ugyanis a folyó két partján lévő ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, a teljes hossza pedig 167,3 méter. A pusztai állathajtás gyorsítását szolgálja az is, hogy Povolny Ferenc a feljárókat szélesedőre tervezte: így a híd a felhajtott jószágokat kitáruló karként fogadta (idézet a községi honlap leírásából).

Régi itatóhely Hortobágyon. Fotó: Barasits Kiadó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hortobágyi gulyások cifra öltözékben