Debreceni Képeslapok: természet

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 20., hétfő

A nagyerdei csónakázó 1973-ban

Debrecen hajdani kedvelt kirándulóhelyéről, a nagyerdei csónakázóról 1973-ban is remek fotók készültek. Ezek egy része felkerült a Fortepanra, s ezúttal mi is közülük válogatunk. A fenti jelenetet Urbán Tamás örökítette meg vízibicikliző lányokról.

A csónakázó és Újvigadó. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Akkor zajlott az 1973-as nyári ifjúsági kempingtalálkozó, s a hullámokon ringatózó hölgyek is valószínűleg a dzsembori résztvevői voltak. A jókedvű fürdőruhás lányokról több felvételt is komponált a neves fotóriporter. Íme még egy műve:

Vidám vízibiciklizők. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A csónakázó és a Kohász. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. július 18., szombat

Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre.

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Kirándulók a szigetnél. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A torony nélküli Kohász. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2026-ban már 67 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.

Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.

1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

A parkosításra is figyelnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. június 25., csütörtök

A Nagyerdei virágoskert

Debrecen egyik új színes attrakciója az Egyetem sugárúti Nagy Lajos király téren hamarosan készen áll arra, hogy kitárja a kapuit az érdeklődők előtt. Erre a szépnek ígérkező helyre kukkantottunk be még kerítésen kívülről 10 nappal a nyitást megelőzően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Meghitt oázis. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábban a közelben, az akkor még Március 21. nevű téren állt az éppen 65 esztendeje felavatott Proletár szobor, azt megelőzően pedig a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is. Utána, 1968-ban a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház, ami már szintén nem létezik.

A kerítés is szép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás létesítmény Facebook-oldalán már meg vannak adva látogatási időpontok, azonban a várható hivatalos nyitás dátumaként 2026. július 4. szerepel. A bemutatkozásban pedig ez áll: Agrármérnök tulajdonos, aki társasház-építtetés helyett millió virágot szeretett volna. Egy virágos üzletasszony, aki kinőtte a kiskertjét és virágfarmról álmodott. Így jött létre ez a Szedd Magad virágoskert Debrecenben, az Egyetem sugárút közepén. Adri és Gréti remélik, hogy a debreceniek sok-sok gyönyörű csokrot szednek, boldog mosollyal az arcukon! Ez lesz tehát a Nagyerdei virágoskert :)

Hamarosan feltárul. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Nagy Katalin emlékpark

Diószegi Sámuel botanikus kert

Császárfák a Füredin

Régi virágpiac

Gombacsobogós Ady park

Ifipark

Jubileumi Játszótér

Jancsi és Iluska park

Újkerti szánkózódomb

Kincses-tó

Erdőspuszta rejtett oázisa

SZUSZ Park

Pünkösdi virágcsokor az Újkertben

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. március 22., vasárnap

A Békás-tó az átépítése előtt

Nyári pompa a régi tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legszebb, legfontosabb területe a Nagyerdő, amelynek szintén kiemelt része a parkerdei övezetben 90 éve kialakított Békás-tó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal az elmúlt évtizedben készített felvételeink közül válogatunk, mégpedig azért, mert akkor gyönyörködhettünk utoljára a Békás-tó átépítés előtti arcában. A fenti képen az érthetetlen módon megszüntetett, igen népszerű spriccelős ivúkutat idézzük meg.

Napozás a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2013-ban megörökített Békás-tavi jelenetek közé a nyári életképeken kívül minden évszak eseményeit felvillantjuk. Az előző kép nyári hőségben, a következő pedig tavaszi virágzáskor készült a régi fűzfáknál.

Szépséges lombok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vissza a télbe, ilyen volt a Békás-tó vize a lebontott hídnál a kacsákkal.

Hóesés után csodás látványt nyújtott a kis fahíd is (hátul egy kivágott fűzfa).

A régi szabadtéri színpad felőli parton még megvoltak a napozódeszkák és a fedett kiülők, telente pedig a befagyott vízen jókat lehetett csúszkálni.

Festői alkonyat a téli Békás-tó lebontott hídjánál:

Amikor vastag jég borította a tó vizét, sokan élvezték rajta a tél örömeit.

Sötétedésig nagy jégkorongmeccseket is vívtak itt a csapatokba szerveződött korisok (ahogyan a csónakázón is).

Végül azt idézzük fel, hogy az utolsó teleken milyen volt a Békás-tavunk megszüntetett szeretett hídja, és van még egy képünk a kis ivókútról is. További archív képeinkben az átépítés előtti tóról és parkerdőről ebben az összeállításunkban gyönyörködhetünk.

DBKL

2026. március 7., szombat

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. október 23., csütörtök

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 20., hétfő

2026. július 18., szombat

2026. június 27., szombat

2026. június 25., csütörtök

2026. március 22., vasárnap

2026. március 7., szombat

2025. október 23., csütörtök