Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 9., kedd

A Macsi Balcsi emléke 15 retro képen



Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.


A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!


A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 


Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 9., szombat

Az 1970. május 9-én átadott Újvigadó


A debreceni Nagyerdőnél 44 éven át két vigadóépület állt: az 1826-ban megnyílt Régi Vigadó, valamint az 1970. május 9-én átadott Új. Nyitókép: Pathó Sándor, 1977

Esti fényárban, 1977. Fotó: Csobaji Előd

Ma már csak egy létezik – az öregebb túlélte az ifjat. 2014 óta az Újvigadó és a csónakázó-tó helyén mélygarázs és a ráépített szökőkutas-ködszínházas medence van.


Döbbenetes módon, 1970-ben nem mellékesen még tervben volt a Régi Vigadó lebontása is, mégpedig a „rossz állapota” miatt (lásd lentebb, a második cikkmásolatban).

Az 1970. május 1-re tervezett átadás. Fotó: HBN

A „vendéglátó kombinátot” Mikolás Tibor és a Debreceni Tervező Vállalat tervezte, és a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat építette meg 14 millió forintért. Mint a fenti cikkben olvasható, eredetileg május elsejére tervezték a létesítmény átadását, ami végül 8 nappal tolódott.

Méhsejt-virágtartókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben 600 adagos konyhát, ezer ülőhelyet alakítottak ki. A földszinten étterem, különterem, büfé, szociális, gazdasági helyiségek  voltak, míg az emeleten presszó, fedett és nyitott terasz. A földszinten cigányzenekar, az emeleten pedig tánczenekar szórakoztatta a vendégeket.

A HBN 1970. május 9-i cikke

Az egyszerre több mint 1200 szórakozni vágyó vendég befogadására alkalmas Újvigadóhoz harmadosztályú önkiszolgáló helyiség is csatlakozott. Az étterem és a presszó akkoriban hétköznap 10-től 24 óráig tartott nyitva, hétvégén pedig 4 óráig.

Repró: Méliusz Központ

A szomszédos tavon facsónakok, majd bádogladikok, végül vízibiciklik is szolgálták a ringatózni vágyókat. A partra épült Újvigadó vendégei a közeli stadionban, Békás-tónál és vidámparkban is kiválóan szórakozhattak, töltekezhettek élményekkel.

A Kiri-Giri. Fotó: Hapák József / Balázs és Tsa Bt.

Az Újvigadó és a csónakázó-tó sorsa 2013-ban pecsételődött meg végleg: az új – 20 ezer nézőt befogadó – stadion megépítése miatt mindkettőt lebontották. A helyükön 2014 óta park, mélygarázs (200 férőhellyel), valamint szökőkutas vízi ködszínház van.

Az emeleten. (Helytörténeti Fotótár, 1975)

A beruházáskor még azt hallhattuk-olvashattuk, hogy a Békás-tavon lesz az új csónakázási lehetőség, de ez eddig nem valósult meg.

Vigadóterasz, 1978. Fotó: IPK Váll.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teraszon. (Helytörténeti Fotótár, 1975)

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Újvigadó, 1973. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

2026. március 7., szombat

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó


Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről  valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:


A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 16., kedd

A nagyerdei botanikus kert nyár végi színei


Debrecen egyik legcsodásabb és legértékesebb területe a Nagyerdő. Itt alapították meg 1928-ban a ma az egyetem égisze alatt működő mesés helyet, a botanikus kertet. Összeállításunkban Masits István 2025. szeptember 16-i fotóit osztjuk meg.

Az egyik üvegház. Fotó: © Masits István

Az első fotón a botanikus kert hívogató tavacskájában gyönyörködhetünk.

Az igazgatói iroda. Fotó: © Masits István

A parkban még gyönyörű virágok pompáznak a szabadban is.

Mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Masits István

A kis tó közelében  található az első magyar füvészkönyv szerzőinek, Fazekas Mihálynak és Diószegi Sámuelnek a szobra.

Fazekas és Diószegi. Fotó: © Masits István

A szelíd lankákon még nyoma sincs a közeledő ősznek.

Dimbes-dombos zöld. Fotó: © Masits István

A Debreceni Egyetem főépülete mögötti helyet vadregényes ösvények is hangulatossá varázsolják.

Álmaink erdei ösvénye. Fotó: © Masits István

A csodálatos park egyúttal madárbarát kert címmel is büszkélkedhet.


Képriportunk utolsó jelenetében az egykori napfizikai obszervatórium maradékát felfedezhetjük.

Festői utacska. Fotó: © Masits István

A közeli Diószegi botanikus kertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok képpel.

A volt megfigyelő állomás. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 6., szombat

Az átépítés előtti Békás-tó, fahíd és ivókút 13 régi fotón


Debrecen egyik legszebb, legfontosabb területe a Nagyerdő, amelynek szintén kiemelt része a parkerdei övezetben 90 éve kialakított Békás-tó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen az érthetetlen módon megszüntetett, igen népszerű spriccelős ivókutat idézzük meg. Ezúttal a 2013-ban készített felvételeink közül válogatunk, mégpedig azért, mert akkor gyönyörködhettünk utoljára a Békás-tó átépítés előtti arcában.

A természet lágy ölén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2013-ban megörökített Békás-tavi jelenetek közé a nyári életképeken kívül minden évszak eseményeit felvillantjuk. Az előző kép nyári hőségben, a következő pedig tavaszi virágzáskor készült a régi fűzfáknál.

Régi tavasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vissza a télbe, ilyen volt a Békás-tó vize a lebontott hídnál a kacsákkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Olvadás és fagyás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hóesés után csodás látványt nyújtott a kis fahíd is (hátul egy azóta kivágott fűzfa).

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi szabadtéri színpad felőli parton még megvoltak a napozódeszkák és a fedett kiülők, telente pedig a befagyott vízen jókat lehetett csúszkálni.

Családi program. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Festői alkonyat a téli Békás-tó lebontott hídjánál:

A hófödte tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor vastag jég borította a tó vizét, sokan élvezték rajta a tél örömeit.

Jégkorongozók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sötétedésig, sőt, azt követően is nagy jégkorongmeccseket is vívtak itt a csapatokba szerveződött korisok (ahogyan a csónakázón is). A Békás-tavi ivókút még meglévő párjáról itt írtunk.

Hokisok a tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül azt idézzük fel, hogy az utolsó teleken milyen volt a Békás-tavunk megszüntetett szeretett hídja, és van még egy képünk a kis ivókútról is. További archív képeinkben az átépítés előtti tóról és parkerdőről ebben az összeállításunkban gyönyörködhetünk.

A hajdani híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval: