Utolsó képek a debreceni Barneválról

A Debrecen egykori szocialista nagyüzemeinek sorába tartozó, amúgy évek óta nem termelő Barnevál épületeit 2023 elején kezdték lebontani. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt főépület a Vágóhíd utcán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt látogattunk ki a hajdani baromfi-feldolgozó vállalat Diószegi úti és Vágóhíd utcai területéhez 2023 márciusában, megörökítendő az eltűnő, patinás ipari létesítményeket.

A volt Barnevál főépülete és a régi épületek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Nem mellesleg itt, a túloldalban működött a szintén híres Kati Kocsma, mely a Vágóhíd utca munkásait kiszolgálta. Nevezetesség továbbá, hogy eddig közlekedtek az 1975 nyarán megszüntetett, felejthetetlen és nagy forgalmú négyes villamosok. Szerencsére a Zsibogó még megvan.

Retro épület a Diószegi-kanyarban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utcán (eredeti nevén a Diószegi úton) működött egyébként a Debreceni Dohánygyár, a bőr- és cipőgyár, a Kőporc, valamint a DVSC- és a Kinizsi-sporttelep is.

A hűtőházat Sajó István tervezte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen lexikon leírása szerint a baromfifeldolgozó vállalat 1952-ben alakult (akárcsak a Göcs), és Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen üzeme volt.

Romok a hűtőháznál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A könyvben szerepel az is, hogy a Barnevál a fénykorában óránként 8 ezer csirkét és 3 ezer kacsát dolgozott fel, 62 százalékban exportra. Azt mi tesszük hozzá saját nyári diákmunkás tapasztalat alapján, hogy mindemellett pulykával is foglalkozott a vállalat, s a főként bontott baromfik alkotta termékeket ízléses, korszerű csomagolásban szállították az üzletekbe. A palettát később már feldolgozott, elősütött, panírozott termékek is gazdagították.

Az egyik irodaház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Bocskay József Kedves Olvasónk ennek kapcsán, cikkünket olvasva így pontosított: „a fénykorban a liba-kacsa vágás 2 műszakban ment. Műszakonként levágtunk 8-9000 libát 12000 db kacsát. Pulykából 5000-et egy műszakban. Volt húsüzem 3-4000 rekesz ill. karton/műszak és 3 műszakban ment, kacsasütő szintén 3 műszakban és a panír üzem is. Minden rekeszt és kartont egyedileg azonosítottunk, fejlettebb volt a logisztikánk, mint sok eu-s üzemnek most.” Nagy kérdés még az is, hogy szintén mi lesz a sorsa a szomszédos egykori húsipari, ugyancsak óriási területnek. Mendemondák természetesen már ezekről is keringenek.

A Barnevállal szomszédos húsipari vállalat főépülete a Vágóhíd utcán, 2023. március 5-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

Már tető nélkül, 2023 május. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája

Debrecenben a hajdani 4-es villamos végállomásánál, a Vágóhíd utca túlsó felén működött az egykori legendás Kati Kocsma. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Presszóbelső. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hőskorban, amikor még léteztek a Vágóhíd utcai és a környékbeli szocialista nagyüzemeink (többek között a Debreceni Dohánygyár, valamint az immár eltűnt baromfi-feldolgozó), ez a III. osztályú vendéglő is óriási vendégsereget szolgált ki.

Enteriőr, 2. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk képeit a Kati Kocsma bezárása előtt készítettük, amikor már a berendezései is eladók voltak. A dombon lévő vendéglőépület szerencsére ma is megvan.

2022. április 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megvan, csak éppen már más funkciót adtak neki. A feliratok nyomai és egy sörreklámos lámpa azonban így is láthatók a homlokzatán.

A pult. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legenda szerint Debrecen második legrégebbi működő kocsmája a Kati volt, a ,,legöregebb" címmel pedig a Vágóhíd utca innenső végénél található Vadászkürt Vendéglő büszkélkedhetett (ez még megvan, csak más névvel).

A főfal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utóbbiról az járta, hogy titkos alagút kötötte össze a pavilonlaktanyával. A legidősebb kocsmák közé tartozik a még szintén prosperáló Fácánkakas a Maróthi utcában, míg például a „Don-kanyar” büfének már csak az épülete van meg a Rakovszkyn.

2025. I. 31. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A húsipari vállalat
• A Zsibogó
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész
• A Csontváry-festmények megmentője
• Az Utopia Disco
• Az oroszlános kapu 1906-ból
• A Diószegi út

Retró relikviák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A sín maradékával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eldugott öreg kovácsolt kapu históriája, amit 1906 óta őriz négy oroszlán a debreceni Vágóhíd utcán

Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

 A kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol.”

A kapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• Enigma az ősi kapukon
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

Az oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai oroszlános kapu históriája 1906-ból

Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu a növények között. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe.

 A régi húsüzem főépületére merőlegesen álló kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapun lévő oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol. Nem biztos, hogy így van, csak néhány adatból ez egy valószínű opció.”

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!