Debreceni Képeslapok: lakóház

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lakóház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 12., szombat

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése

Petőfi tér, 1978. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben 1968. március 9-én jelent meg hír az újságban arról, hogy az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán egy 25 emeletesre tervezett ház épül. Aztán az építés tényleges megkezdéséről 1969. november 7-én közölt képes tudósítást a HB Napló.

A 24 emeletes előtt. Barbócz Erzsébetnek köszönjük a fotót!

Ez az utóbbi cikk meglepő módon már azt írta, hogy „a Petőfi téren elkezdték a 24 emeletes lakóháznak, Debrecen legmagasabb lakóépületének alapozását. Betoncölöpöket vernek a talajba. Képünk az első cölöp beveréséről készült.” Végül összesen 345 vasbeton cölöp került az épület alá. A ház alapja 1,25 méter vastagságú, 1200 köbméter vasbeton. A házat összesen 30 ezer tonna súlyú építőanyag alkotja, s akkori áron megközelítőleg 100 millió forintba került. Három személyfelvonót és egy teherliftet alakítottak ki benne.

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi felől 1973-ban. (Fortepan / Uvaterv)

A lap korábban is többször beszámolt a beruházás előkészületeiről, és az épület tervezőit is bemutatta. A két szakember: Szabó János, valamint Boruzs Bernát (lásd a következő képen). Murányi Ernő ugyanakkor a statikus tervezői feladatokat valósította meg.

Az alábbi felvételen az is látható, hogy a 24 emeletes megvalósításával párhuzamosan épült többek között az a szomszédos szolgáltatóház, ahol a Híradó Mozi is helyet kapott. Aztán, 1973. július 14-én már „csak” 22 emeletesként írtak a leendő lakóházról, s a riport abból az alkalomból született, hogy az építők elérték a legnagyobb magasságot: 75 méter fölé jutottak. Akkor azt is ismertették, hogy 209 lakás lesz ebben a házban, és a lakóinak száma feltehetően ezer körül alakul majd.

A Hajdú-bihari Napló 1972 áprilisi fotóján a környék

Az első beköltözésekről 1973. december 23-án közölt riportot a Napló. Ebben Hüse Péter, I. kerületi tanácselnök így tájékoztatott: „A 22 emeletes épületben 210 lakás van, ebből 180 a tanácsi bérlakás. Hogy ki hova kerül majd, annak több előnye vagy hátránya lehet, emiatt sorsolással döntjük el, hogy ki, hányadik emeleten és melyik lakást kapja meg.” Akkor 40 négyzetméteres lakásokat sorsoltak, de ezeken kívül például legfelül háromszobás, kétszintes lakások is találhatók az épületben.

Kilátás a Petőfi térre. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1976

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1977-ben. Fotó: KMA Kiadóváll.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2026. augusztus 16., vasárnap

A Centrum Áruház

Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult. Nyitókép: Méliusz Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Kapcsolódó összeállításaink:

Az új név. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1982-es Centrum-számla. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2026. június 20., szombat

A Piac utcai hangyaszázad

A hangyahadsereg 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész hangyahadsereg alkotja.

A teljes kapu és a kerékvetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós – rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos elrozsdásodott.

Debrecen egyik első modern épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat: korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...

Kovács Imre öntötte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon – így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.

A Kút utcában is laknak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

DBKL

2026. május 23., szombat

Így épült a Batthyány utcán 1967-ben Debrecen akkori legnagyobb lakóháza

Debrecenben, a Batthyány utcán már jó ideje nagy a sürgés-forgás, a régi utcaképe alaposan megváltozott az utóbbi hónapokban. A lebontott, régi házak helyén ugyanis itt épül fel Debrecen legnagyobb lakóépülettömbje – fogalmazott a HB Napló 1967. november 10-i cikke.

A lakóház 2026. május 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fényképes tudósítás (lásd lentebb) így folytatódik: az ÉVM Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az 1. számú építésvezetőség munkásai – Sztalócki György építésvezető irányításával – jelenleg az alapozási munkákat végzik, de 1968 végén már átadásra készen áll a kő- és betonkolosszus. Az alapozás adatai is monumentálisak: több mint 1000 mázsa vas és mintegy 900 köbméter beton képezi az új lakóház alapját. A pincepadló vonaláig az épület helyszíni betonozással készül, a padló fölötti rész pedig vasbeton szerkezet közé ékelt téglafalakból.

Ezek helyén épült a hatemeletes ház

A cikk azt is közölte, hogy Debrecen legnagyobb lakóépülettömbjében 205 másfél, két- és háromszobás lakás lesz majd 6 emelet magasságban. Az épület hossza 103 méter, a szélessége 24 méter lesz, a homlokzatát dörzsölt kőpor díszíti, az ablakok alatt pedig fekete színű üvegburkolatot helyeznek el. Ezt a díszítőelemet először alkalmazzák Debrecenben, a Batthyány utcai lakóházaknál. A lépcsőházak homlokzati részénél is a hagyományostól eltérő, profil üveget építenek be. A belső szobák és konyhák természetes megvilágítása a belső udvarról történik. A lépcsőházakban öt felvonó segíti elő a közlekedést, az emeletekre való feljutást. A lakóházkomplexum építési költsége csaknem 40 millió forint.

DBKL

A ház részlete, 2026. V. 23. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 4., szombat

Magas épület nőtt a cívisházak közé a Wesselényin

Debrecenben egy igen különös épület van születőben a Wesselényi utca 53. szám alatt azon a telken, amelyik évtizedek óta üres volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületben az a furcsa, hogy sokkal magasabb, mint a környező házak. S hogy mi lesz itt? A rajta lévő tábla szerint 40 lakóegységes apartmanház, amit az egykori főépítészünk, Kováts Ákos tervezett. Vajon az, hogy ennyire magas, azt vetíti előre, hogy a szomszédos kis házakat lebontják, és azok helyére is ekkora épületeket emelnek?

Ez lesz az épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A 2026. IV. 25-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. március 27., péntek

Ballada a debreceni Aranykakas vendéglőről

Ex-Aranykakas, 2016. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hajdani kedvelt lakótelepi éttermét, az Aranykakast 1987. május 4-én nyitotta meg az akkor még jól prosperáló baromfi-feldolgozónk, a Barnevál a saját minőségi bemutatóhelyeként, egy tetszetős, magastetős villaépületben, amit Gere Mihály tervezett. Fotók: © Vass Attila Tamás / DBK

Az új Aranykakas főhomlokzata, 1987. Fotó: Magyar Mezőgazdaság

A Mikszáth és a Martonfalvi utca sarkán kialakított, oldaltornyos létesítmény nemcsak több zárt teremmel, hanem kerthelyiséggel is rendelkezett. A vendégeket a kíváncsi tekintetek elől magas fal is védte, s ezáltal a létesítmény méginkább önálló szigetet képezett a Sestakert és az Újkert határán.

Az Aranykakas már Parsiyanként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett gerendából ácsolt díszerkélye és üvegezett csigalépcsője is épült, ahogyan például a Kálvin téri üzletház szállodai tetőéttermének vagy az Újvigadónak is. Az előkelő, mégis otthonos vendéglő kiváló hely volt osztálytalálkozók, esküvők vagy csak sima traccspartik számára is.

Az eredeti Aranykakas-cégér . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Barnevál privatizálása, az idők változása miatt ez az étterem is többször váltott tulajdonost és nevet. Az Aranykakas után Barbárnak nevezték, végül pedig Parsiyannak. Az erkély fölötti Aranykakas-embléma mindvégig kint fénylett, s ezenkívül a tetőn is egy kis Arany-szélkakas volt elhelyezve.

Lakóház az Aranykakas helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Aranykakas étterem épületét 2018-ban bontották le. A helyén ma már egy ilyen nevű társasház magasodik. Ezt örökítettük meg 2023. április 20-án.

Az Aranykakas (Parsiyan) 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

A képet Nyitrai Daniellának köszönjük!

2026. március 11., szerda

Vénkerti Oázis a Füredi úti panelsoron

Debrecenben az „átkosban” az egyik legtovább nyitva tartó piálóhely a Füredi út (akkor Hámán Kató) és a Böszörményi út sarkán működött, Oázis néven. A búfelejtő 1985. április 17-én nyílt meg, és reggel 9-től hajnal 2 óráig fogadta a betérőket. Nyaranta sokan ültek az elé kitett utcai asztaloknál,és bent bent is alig lehetett moccanni. A közeli Kossuth Laktanyából nem kevés sor- és hivatásos katona is itt kezdte és fejezte be a kimaradását vagy az eltávozását. Rajtuk kívül művészek, a tömeg miatt állambiztonságiak, valamint vénkerti lakótelepi és távolabbi „névtelen” civilek is aktívan múlatták itt az időt.

A hajdani Csillag Csemegével átellenben lévő vendéglő túlélte a rendszerváltoztatást (eleinte virágbolt is volt ott), majd azonban némi agóniát követően 2017-ben sajnos végleg megszűnt. Napjainkban kerékpárbolt és -szerviz működik az átalakított épületében. Olvasónktól, Szegedi Zsolt Józseftől azt is megtudtuk, hogy a volt Oázissal szemközti, újkerti kis presszó, a Surranó szintén nincs meg már, hanem trafikként működik.

Nyitási beharangozó a Naplóban

DBKL

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2026. február 6., péntek

Utolsó képek a debreceni Barneválról

A Debrecen egykori szocialista nagyüzemeinek sorába tartozó, amúgy évek óta nem termelő Barnevál épületeit 2023 elején kezdték lebontani. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Emiatt látogattunk ki a hajdani baromfi-feldolgozó vállalat Diószegi úti és Vágóhíd utcai területéhez 2023 márciusában, megörökítendő az eltűnő, patinás ipari létesítményeket.

Nem mellesleg itt, a túloldalban működött a szintén híres Kati Kocsma, mely a Vágóhíd utca munkásait kiszolgálta. Nevezetesség továbbá, hogy eddig közlekedtek az 1975 nyarán megszüntetett, felejthetetlen és nagy forgalmú négyes villamosok. Szerencsére a Zsibogó még megvan.

A Vágóhíd utcán (eredeti nevén a Diószegi úton) működött egyébként a Debreceni Dohánygyár, a bőr- és cipőgyár, a Kőporc, valamint a DVSC- és a Kinizsi-sporttelep is.

A Debrecen lexikon leírása szerint a baromfifeldolgozó vállalat 1952-ben alakult (akárcsak a Göcs), és Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen üzeme volt.

A könyvben szerepel az is, hogy a Barnevál a fénykorában óránként 8 ezer csirkét és 3 ezer kacsát dolgozott fel, 62 százalékban exportra. Azt mi tesszük hozzá saját nyári diákmunkás tapasztalat alapján, hogy mindemellett pulykával is foglalkozott a vállalat, s a főként bontott baromfik alkotta termékeket ízléses, korszerű csomagolásban szállították az üzletekbe. A palettát később már feldolgozott, elősütött, panírozott termékek is gazdagították.

Bocskay József Kedves Olvasónk ennek kapcsán, cikkünket olvasva így pontosított: „a fénykorban a liba-kacsa vágás 2 műszakban ment. Műszakonként levágtunk 8-9000 libát 12000 db kacsát. Pulykából 5000-et egy műszakban. Volt húsüzem 3-4000 rekesz ill. karton/műszak és 3 műszakban ment, kacsasütő szintén 3 műszakban és a panír üzem is. Minden rekeszt és kartont egyedileg azonosítottunk, fejlettebb volt a logisztikánk, mint sok eu-s üzemnek most.” Nagy kérdés még az is, hogy szintén mi lesz a sorsa a szomszédos egykori húsipari, ugyancsak óriási területnek. Mendemondák természetesen már ezekről is keringenek.

A Barnevállal szomszédos húsipari vállalat főépülete a Vágóhíd utcán, 2023. március 5-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 12., szombat

2026. augusztus 16., vasárnap

2026. június 20., szombat

2026. május 23., szombat

2026. április 4., szombat

2026. március 27., péntek

2026. március 11., szerda

2026. február 6., péntek