Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lakóház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lakóház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 20., szombat

A Piac utcai hangyaszázad

A hangyahadsereg 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész hangyahadsereg alkotja.

A teljes kapu és a kerékvetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós – rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos elrozsdásodott.

Debrecen egyik első modern épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat: korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...

Kovács Imre öntötte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.

A Kút utcában is laknak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 23., szombat

Így épült a Batthyány utcán 1967-ben Debrecen akkori legnagyobb lakóháza

Debrecenben, a Batthyány utcán már jó ideje nagy a sürgés-forgás, a régi utcaképe alaposan megváltozott az utóbbi hónapokban. A lebontott, régi házak helyén ugyanis itt épül fel Debrecen legnagyobb lakóépülettömbje – fogalmazott a HB Napló 1967. november 10-i cikke.

A lakóház 2026. május 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fényképes tudósítás (lásd lentebb) így folytatódik: az ÉVM Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az 1. számú építésvezetőség munkásai – Sztalócki György építésvezető irányításával – jelenleg az alapozási munkákat végzik, de 1968 végén már átadásra készen áll a kő- és betonkolosszus. Az alapozás adatai is monumentálisak: több mint 1000 mázsa vas és mintegy 900 köbméter beton képezi az új lakóház alapját. A pincepadló vonaláig az épület helyszíni betonozással készül, a padló fölötti rész pedig vasbeton szerkezet közé ékelt téglafalakból.

Ezek helyén épült a hatemeletes ház

A cikk azt is közölte, hogy Debrecen legnagyobb lakóépülettömbjében 205 másfél, két- és háromszobás lakás lesz majd 6 emelet magasságban. Az épület hossza 103 méter, a szélessége 24 méter lesz, a homlokzatát dörzsölt kőpor díszíti, az ablakok alatt pedig fekete színű üvegburkolatot helyeznek el. Ezt a díszítőelemet először alkalmazzák Debrecenben, a Batthyány utcai lakóházaknál. A lépcsőházak homlokzati részénél is a hagyományostól eltérő, profil üveget építenek be. A belső szobák és konyhák természetes megvilágítása a belső udvarról történik. A lépcsőházakban öt felvonó segíti elő a közlekedést, az emeletekre való feljutást. A lakóházkomplexum építési költsége csaknem 40 millió forint.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A ház részlete, 2026. V. 23. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 4., szombat

Magas épület nőtt a cívisházak közé a Wesselényin

Debrecenben egy igen különös épület van születőben a Wesselényi utca 53. szám alatt azon a telken, amelyik évtizedek óta üres volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületben az a furcsa, hogy sokkal magasabb, mint a környező házak. S hogy mi lesz itt? A rajta lévő tábla szerint 40 lakóegységes apartmanház, amit az egykori főépítészünk, Kováts Ákos tervezett. Vajon az, hogy ennyire magas, azt vetíti előre, hogy a szomszédos kis házakat lebontják, és azok helyére is ekkora épületeket emelnek?

Ez lesz az épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 27., péntek

Ballada a debreceni Aranykakas vendéglőről

Ex-Aranykakas, 2016. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hajdani kedvelt lakótelepi éttermét, az Aranykakast 1987. május 4-én nyitotta meg az akkor még jól prosperáló baromfi-feldolgozónk, a Barnevál a saját minőségi bemutatóhelyeként, egy tetszetős, magastetős villaépületben, amit Gere Mihály tervezett. Fotók: © Vass Attila Tamás / DBK

Az új Aranykakas főhomlokzata, 1987. Fotó: Magyar Mezőgazdaság

A Mikszáth és a Martonfalvi utca sarkán kialakított, oldaltornyos létesítmény nemcsak több zárt teremmel, hanem kerthelyiséggel is rendelkezett. A vendégeket a kíváncsi tekintetek elől magas fal is védte, s ezáltal a létesítmény méginkább önálló szigetet képezett a Sestakert és az Újkert határán. 

Az Aranykakas már Parsiyanként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett gerendából ácsolt díszerkélye és üvegezett csigalépcsője is épült, ahogyan például a Kálvin téri üzletház szállodai tetőéttermének vagy az Újvigadónak is. Az előkelő, mégis otthonos vendéglő kiváló hely volt osztálytalálkozók, esküvők vagy csak sima traccspartik számára is.

Az eredeti Aranykakas-cégér . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Barnevál privatizálása, az idők változása miatt ez az étterem is többször váltott tulajdonost és nevet. Az Aranykakas után Barbárnak nevezték, végül pedig Parsiyannak. Az erkély fölötti Aranykakas-embléma mindvégig kint fénylett, s ezenkívül a tetőn is egy kis Arany-szélkakas volt elhelyezve.

Lakóház az Aranykakas helyénFotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Aranykakas étterem épületét 2018-ban bontották le. A helyén ma már egy ilyen nevű társasház magasodik. Ezt örökítettük meg 2023. április 20-án.

Az Aranykakas (Parsiyan) 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
    Az embléma akácvirágokkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A képet Nyitrai Daniellának köszönjük!

2026. március 11., szerda

Vénkerti Oázis a Füredi úti panelsoron

Debrecenben az „átkosban” az egyik legtovább nyitva tartó piálóhely a Füredi út (akkor Hámán Kató) és a Böszörményi út sarkán működött, Oázis néven. A búfelejtő 1985. április 17-én nyílt meg, és reggel 9-től hajnal 2 óráig fogadta a betérőket. Nyaranta sokan ültek az elé kitett utcai asztaloknál,és bent bent is alig lehetett moccanni. A közeli Kossuth Laktanyából nem kevés sor- és hivatásos katona is itt kezdte és fejezte be a kimaradását vagy az eltávozását. Rajtuk kívül művészek, a tömeg miatt állambiztonságiak, valamint vénkerti lakótelepi és távolabbi „névtelen” civilek is aktívan múlatták itt az időt.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hajdani Csillag Csemegével átellenben lévő vendéglő túlélte a rendszerváltoztatást (eleinte virágbolt is volt ott), majd azonban némi agóniát követően 2017-ben sajnos végleg megszűnt. Napjainkban kerékpárbolt és -szerviz működik az átalakított épületében. Olvasónktól, Szegedi Zsolt Józseftől azt is megtudtuk, hogy a volt Oázissal szemközti, újkerti kis presszó, a Surranó szintén nincs meg már, hanem trafikként működik.

Nyitási beharangozó a Naplóban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nyitókép teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2026. február 6., péntek

Utolsó képek a debreceni Barneválról

A Debrecen egykori szocialista nagyüzemeinek sorába tartozó, amúgy évek óta nem termelő Barnevál épületeit 2023 elején kezdték lebontani. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt főépület a Vágóhíd utcán. Fotók© Debreceni Képeslapok

Emiatt látogattunk ki a hajdani baromfi-feldolgozó vállalat Diószegi úti és Vágóhíd utcai területéhez 2023 márciusában, megörökítendő az eltűnő, patinás ipari létesítményeket.

A volt Barnevál főépülete és a régi épületek. Fotók© Debreceni Képeslapok

Nem mellesleg itt, a túloldalban működött a szintén híres Kati Kocsma, mely a Vágóhíd utca munkásait kiszolgálta. Nevezetesség továbbá, hogy eddig közlekedtek az 1975 nyarán megszüntetett, felejthetetlen és nagy forgalmú négyes villamosok. Szerencsére a Zsibogó még megvan.

Retro épület a Diószegi-kanyarban. Fotók© Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utcán (eredeti nevén a Diószegi úton) működött egyébként a Debreceni Dohánygyár, a bőr- és cipőgyár, a Kőporc, valamint a DVSC- és a Kinizsi-sporttelep is.

A hűtőházat Sajó István tervezte. Fotók© Debreceni Képeslapok

A Debrecen lexikon leírása szerint a baromfifeldolgozó vállalat 1952-ben alakult (akárcsak a Göcs), és Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen üzeme volt.

Romok a hűtőháznál. Fotók© Debreceni Képeslapok

A könyvben szerepel az is, hogy a Barnevál a fénykorában óránként 8 ezer csirkét és 3 ezer kacsát dolgozott fel, 62 százalékban exportra. Azt mi tesszük hozzá saját nyári diákmunkás tapasztalat alapján, hogy mindemellett pulykával is foglalkozott a vállalat, s a főként bontott baromfik alkotta termékeket ízléses, korszerű csomagolásban szállították az üzletekbe. A palettát később már feldolgozott, elősütött, panírozott termékek is gazdagították.

Az egyik irodaház. Fotók© Debreceni Képeslapok

Bocskay József Kedves Olvasónk ennek kapcsán, cikkünket olvasva így pontosított: „a fénykorban a liba-kacsa vágás 2 műszakban ment. Műszakonként levágtunk 8-9000 libát 12000 db kacsát. Pulykából 5000-et egy műszakban. Volt húsüzem 3-4000 rekesz ill. karton/műszak és 3 műszakban ment, kacsasütő szintén 3 műszakban és a panír üzem is. Minden rekeszt és kartont egyedileg azonosítottunk, fejlettebb volt a logisztikánk, mint sok eu-s üzemnek most.” Nagy kérdés még az is, hogy szintén mi lesz a sorsa a szomszédos egykori húsipari, ugyancsak óriási területnek. Mendemondák természetesen már ezekről is keringenek.

A Barnevállal szomszédos húsipari vállalat főépülete a Vágóhíd utcán, 2023. március 5-én. Fotók© Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

Már tető nélkül, 2023 május. Fotók© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 16., szombat

Ma 63 éve nyílt meg az egykori Centrum Áruház


Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult – lásd az utolsó képen.) Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Az új név. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1982-es Centrum-számla. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok