Debrecen a XIX. század végétől alakult téglagyárai révén a történelmi Magyarország téglatermelésének 10%-át adta (a Debrecen lexikon szerint). Az utolsó megmaradt téglagyári épület (ahol eredetileg a Debreceni Gőztéglagyár Rt. tevékenykedett) a Balmazújvárosi úton van. Ezt az ingatlant örökítettük meg 2025. január 26-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
A Balmazújvárosi úti telepen az utóbbi évtizedekben nyomda működött, ahol a helyi napilapot is készítették. Ma már nem itt zajlik a nyomtatás, és a szerkesztőség 2024-ben a Dósa nádor téren található Wolff-palotából is elköltözött a Szent Anna utcára.
A Dehir korábbi cikke kitér arra is, hogy Debrecenben például 1937-ben a következő téglagyárak működtek: Tóth és Sebestyén Téglagyár Rt., Hortobágyi Téglagyár Rt., Debreceni Gőztéglagyár Rt., Debrecen Városi Téglagyár, Herskovits Dániel Téglagyára, az özv. Szabó Józsefné-féle, a Balogh és Vértessy, továbbá a Mezőgazdasági és Ipari Kft. (Klein Sámuel és neje téglagyára) és a Vulkán Téglagyár (mely az Alföldi Takarékpénztáré volt). Legtovább az Alföldi működött, hiszen 1999-ben fejezte be a termelést. A Kishegyesi úti, bezárt téglagyár két kéményét 2013-ban robbantották le, majd hamarosan a megmaradt épületeket is elbontották:
Kishegyesi út, 2013. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az alábbi muzeális fotót Vértesi Ferenc osztotta meg a Debreceni Képeslapok idővonalán:
Balogh–Vértessy gyár és strand, 1920-as évek |
További üzemeink története régi képekkel:
- Barnevál
- Biogal
- Dohánygyár
- Göcs
- Debreceni Ruhagyár
- István Gőzmalom
- Húsipari vállalat
- Ruhagyár
- Kefegyár
- Szalag- és Zsinórgyár
- A kabai cukorgyár
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése