Az 1932. július 15-én megnyílt Debreceni Köztemető

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A ravatalozó / krematórium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel, melyet az intézmény tárlatán fotóztunk, a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A köztemető alkotói. Repró: © Debreceni Képeslapok

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A legrégebbi elhuny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Fazekas Mihály sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Régi koporsószállító. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

A Déri téri Merengő párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina-sír, részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

Tarányi József sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Itt nyugszik Zoltai Lajos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A lebontott spriccelős ivókút
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút
• A kémiai tömb

Turistabusszal a Nagytemplomnál, 1930-ban

Debrecen 90 évvel ezelőtti arcairól újabb fantasztikus felvételeket tett közzé a Fortepan, ezúttal Hirschler Károly adományának köszönhetően. A képek főszereplői az első és az utolsó jeleneten a Nagytemplom előtt nézelődnek, a következő képen pedig már az Egyetem téri medencénél.

Az egyetem főépülete előtt

A páratlanul értékes fotókon a köztemető ravatalozójánál is feltűnik a két férfi. Van viszont egy furcsaság: a Fortepan az egyetemi és a temetői képet is 1930-asnak írja. Miközben mindkettőt 1932-ben avatták fel. Mivel az elegáns urakon mindegyik képen ugyanaz a ruha van, helyesbítsünk úgy, hogy valószínűbb, hogy a felvételek 1932-ben vagy utána készültek. De ettől még csodás képek!

A Debreceni Köztemetőben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán
• A belváros 1934-es szép életképei
• Katonák 1933-ban az Egyetem téren

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Pünkösdi pillanatok a Debreceni Köztemetőben

A Debreceni Köztemető 2024 május közepi pillanatait megörökítő felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István. Az első két képen bizonyságot nyerhetünk arról is, hogy miért a nagyerdei az ország egyik legszebb sírkertje.

A nagyerdei ravatalozó. Fotók: © Masits István

A pünkösd előtt itt járt művész az emlékkövek különleges feliratait is lencsevégre kapta.

A köztemető fő ékességének számító ravatalozót több szögből is megismerhetjük a felvételek révén. 

A ravatalozó nyugati oldala. Fotók: © Masits István

A sírfeliratok mellett például Tréfás György -portréját is láthatjuk Masits István sorozatában.

Tréfás György (1931–2016). Fotók: © Masits István

„A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.” (Wikipédia)

Egy szál fehér rózsa... Fotók: © Masits István

Szép ünnepet kívánunk MIndenkinek!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Masits István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Batthyány utca, zenede, Bika-szökőkút, kakasos templom, Dósa nádor tér, köztemető... – a Tőletek kapott fotókon

A Batthyány utca 24. szám alatti szépen felújított cívisház a volt Ludas mellett, 2023 decemberében. Fotó: © Mercs László

A Debreceni Képeslapok olvasóitól az utóbbi napokban a régi szép képek mellett frissebb fotókat is kaptunk. Természetesen ezeket is megosztjuk, s elsőként Mercs László felvételét mutatjuk be a Batthyány utca végi, szépen felújított cívisházról, ami az egykori Ludas presszó mellett található. A második blokk képeit Fehér Sándor csatolta a Kossuth téri és a Piac utcai szökőkútról.

A Piac utcai és a Kossuth téri szökőkút a Nagytemplommal, 2023 nyarán. Fotók: © Fehér Sándor

Kozempel Zsuzsa a Vár és a Csapó utca sarkán tündöklő zenede nemrég felújított palotájáról mellékelt fotót a hozzászólásához.

A Csapó és a Vár utca sarkán pompázó zenedepalota. Fotó: © Kozempel Zsuzsa

Itt pedig Király Ágnes képét adjuk közre, melyen a Dósa nádor teret örökítette meg (a felvétel hátterében a Dollárház):

Dósa nádor téri virágok, a háttérben a Dollárházzal. Fotó: © Király Ágnes

Hozzánk hasonlóan mások is barangolnak a belvároson kívül is. Posta Ilona a köztemető szép arcát örökítette meg, míg Masits István utolsó felvételén az Árpád téri templom csodálható meg.

A Debreceni Köztemető ravatalozója a tükörtó melletti tulipánsorral. Fotó: © Posta Ilona

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az Árpád téri református templom 2024 áprilisában. Fotó: © Masits István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így tündököl a nagyerdei temető az áprilisi napsütésben

Debrecen egyik legszebb helyét és épületét, a nagyerdei köztemetőt és a ravatalozóját is meglátogattuk a 2024. április 27-i túránkon. A most megosztott felvételeinken a Borsos József által tervezett létesítményt örökítettük meg a díszpark tükörtavánál. A sírkert története ebben az összeállításunkban idézhető fel régi képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető díszparkja a medencében tükröződő ravatalozópalotával, 2024. április 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ady Endre út, 2023

Debrecenben az Ady Endre nevét viselő nagyerdei út a mai II. János pál pápa teret és a Benczúr utcát köti össze. Más megközelítésből úgy is mondhatjuk, hogy a „Kohászüdülőtől” tart a Köztemetőig. Itt található a kultúrpark és a stadion, s korábban a csónakázó és az Újvigadó is az út mellett működött.

A nagyerdei Ady út a Köztemetőnél, 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint az út neve eredetileg Temetői sugárút volt. Akár ma is lehetne ez a neve, hiszen sokan a nagyerdei sírkertbe tartanak rajta. Igen ám, de van „némi kis” bökkenő. Jobban mondva bukkanó. Az Ady út ugyanis – ahogy a 2023-as halottak napja alkalmából is tapasztalhattuk – meglehetősen töredezett. A helyzetet fokozza, hogy a Nagyerdei körút és a Köztemető közötti, rövidkének nem igazán nevezhető szakaszán alig található közvilágítás, akárcsak a Benczúron. Megfigyelhető az is, hogy az itteni intézmények eseményei idején nem kevesek az Ady út menti, egyre fogyatkozó zöldterületeken parkolnak.

Az Ady út és a Nagyerdei körőt kereszteződésében lévő lámpaoszlop és tiltótábla 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ady Endre nevét viselő egykori Temetői sugárút tehát megérett a korszerűsítésre és a rendezésre. A mai állapota ugyanis már nem mindenben méltó a névadó költőhöz, a temetőhöz, az ott nyugvó elhunytakhoz és az őket látogató hozzátartozókhoz, valamint magához a Nagyerdőhöz se.

(A környék másik nagy útjáról, az Egyetem sugárútról itt írtunk sok régi fotóval.)

Az Ady út 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ady út 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Őszi barangolás a gyönyörű Debreceni Köztemetőben: építése története, híres sírhelyei és az ünnepi programok

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobor, mely Némethy László alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a 2023-as Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából idézzük fel a sírkert történetét az itteni híres elhunytakkal, s a cikk végén az ünnepi programok is megismerhetők. 

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna. Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”.

A Debreceni Köztemető ravatalozójának varázslatos látványa a tükörtó nevű medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.

Sgraftitok a ravatalozó falán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald. Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

A köztemető egyik legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt.

A ravatalozó gyönyörű debreceni klinkertégláinak és Zsolnay-kerámiáinak részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

Fazekas Mihály költő, botanikus sírköve a Debreceni Köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja például a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség és „névtelen” elhunyt mellett.

Egy eredeti szép virágárusító pavilon és egy sírbolt az Ady úti kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-as ünnepi héten a temető ezúttal is hosszított nyitva tartási időben fogadja a vendégeket: október 23. és november 2. között 7-től 19 óráig. Ez alól kivétel az október 30. és november 1. közötti időszak, amikor 7-től 20 óráig van nyitva a temető.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzemeltető társaság 2023. november 1-jén 14.30 órától rendezi meg az emlékműsort a II. számú ravatalozó előtti területen. (eső esetén a II. számú ravatalozóban). A program a következő. 14.30 ó: Az öröklét karja vár – Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, Dánielfy Gergely színész, énekes és Dánielfy Dia közös műsora. 15 ó: a református egyház megemlékezése. 15.30 ó: a római katolikus egyház megemlékezése. 16 ó: a görögkatolikus egyház megemlékezése

Egy szép tavaszi jelenet tulipánokkal a ravatalozóról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További programok, forgalomkorlátozások, valamint az ünnepre vonatkozó behajtási rend és a gépjárművek behajtási díjai az AKSD oldalán ismerhetők meg.

A Debreceni Köztemető tervezőjének, Borsos Józsefnek a sírja a ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Barangolás a Köztemetőben

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A krematórium és a tükörtő látványa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egyetlen köztemető megépítésének története dióhéjban a következő. A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A köztemető legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Gyászhuszár-hintó a temetkezés hőskorából, a köztemető északi szélén

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!