Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csokonai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csokonai. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 1., vasárnap

A 100 évvel ezelőtti Debrecen 21 meseszép régi képen


Debrecen régmúltja tárul fel azokon a csodás muzeális üdvözlőkártyákon, melyek másolatait Kedves Olvasóink, V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Alább a Nagyerdei Strandban gyönyörködhetünk:




Kaptunk képet a villamosítás előtti gőzvonatok idejéből is, ez itt a nagyerdei indóház volt:


Az alábbi Dobos-pavilon a későbbi nagyerdei fedett uszodánál állt.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király és a neje, Zita avatta fel 1918. október 23-án. Gróf Tisza István szobrát eredetileg a palota előtt állították fel.


A következő képeslap főszereplője egy debreceni ötösfogat, amit a Nagyerdőbe vezető Simonyi úton örökítettek meg.


Maradjunk a lovaknál, de már a belvárosban! Itt huszárok parádéznak a Ferenc József úton:


A válogatásból a gyülekezeti helyek se maradnak ki. Három lap is szól ugyanis róluk, köztük találjuk a Verestemplom, az Attila téri görögkatolikus templom, valamint a toronysisakos Kistemplom ábrázolását.


A vármegyeháza egy külön csoda, ráadásul a képen mellette az Arany Angyal Patika áll a sarkon.


Maradunk a Ferenc József úton (mai nevén a Piac utcán), ahol a hitelbanki és a Svetits-házon is ámuldozhatunk.


És végre itt az Aranybika Hotel, a kép előterében pedig a Kossuth-szoborcsoport.


A békebeli főutca egyszerűen meseszép volt!


Itt a megannyi belvárosi luxushotel egyikére, a Központi Szállodára is rácsodálkozhatunk.


A Kálvin térről, valamint a Református Kollégiumról is sok lap készült. Középen Bocskai István szobra.


A tér túlsó oldalában ma is a Református Főgimnázium és Csokonai Vitéz Mihály szobra található.


Ilyen volt a főutca túlvége a mai Petőfi térnél, ahol a Petőfi Sándor szobra helyén még a Royal Hotel állt.


Fölöttébb szép volt az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palota is...


A Csokonai Színház nem különbül káprázatos!


Válogatásunk utolsó előtti felvételén: a Deák utcai nagy zsinagóga sejtelmes esti képeslapja.


A V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc feltöltéseinek köszönhető múltidézésünk végén visszatérünk a lovakhoz, melyek története szorosan összefonódott a cívisekével. Kellemes időutazást Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 29., csütörtök

A nagyerdei parkerdő születése

A debreceni Nagyerdő tölgyei alatt diákjaival pipázgató Csokonai Vitéz Mihálynak bizonyára eszébe se jutott, hogy a fejük fölé árnyat borító fákat alig 150 évvel később egyre-másra vágják ki majd. A tölgy életében 150–200 év a legénykedés kora, 500–600 se kottyan meg neki, feltéve, ha minden jól megy. A debreceni Nagyerdő tölgyeinek sajnos nem minden ment jól – írta kereken 60 éve Burget Lajos a HB Naplóban. A cikk így folytatódik: A csökkenő talajvízszint, a szú, a fagyöngy is ellenük szövetkezett. A büszke Quercus robur (a kocsányos tölgy) pusztulásnak indult. A faóriásokat, amelyek alatt Tóth Árpád „hallgatta a csendet”, a Dóczi-nóták nagy erdejének büszkeségeit az elmúlt években ritkítani kellett. A debreceni Nagyerdőnek már akkor is csak egy része volt parkerdő: 1966 októberében alig 40 holdnyinak írták a 2000-ből. (A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!)


Régen is erdő volt, része annak a természeti érdekességnek, amely a várost északon övezte. A talaj felett cserjeorgiát láthatott még Vitéz, s Diószegi Sámuelnek se kellett messze mennie, ha 15 centis kecskerágót, 18 centis feketegyűrűt és negyedméteres bodzatörzseket akart találni. A fák tetejét benőtte a komló, a levegőt a nagy ezerjófű illatosította, díszlett a kecses egyhajú földike, a sasharaszt és a magyar nőszirom. Többen úgy mesélik ma is, hogy a parkerdőt még Bocskai István fejedelem telepítette. Lehet, hogy ültetett ő is egy-két fát, de az igazság az, hogy a hajdúi 360 évvel ezelőtt itt már sűrű tölgyesben vezetgethették a lovaikat – vélekedett Burget Lajos. De múlt az idő, s az erdőnek a város felé eső része megváltozott. 1862-ben már parknak használták, 1880-ban szakszerű erdészeti szempontok szerint rendezték. 1892-ben készültek a sétányok, csaknem pontosan azok, amelyeken 1966-ban is éppúgy bolyongtak a szerelmesek, mint 70 évvel azelőtt. 1926-ban Pohl Ferenc városi főkertész kezdett tudatosan a parkerdő kiépítéséhez. Tavakat ásatott, egzotikus fákat ültetett, és úgy válogatta össze a fafajtákat, hogy a lombjuk érdekes és gyönyörködtető színhatást keltsen egész évben. A tavakból kikerült földből „hegyet” építtetett, és sziklakertet alakított ki. A parkerdő az ő álmodozása és szorgos munkája eredményeképpen kapta az ismert formáját. A pusztuló tölgyek helyébe azonban idővel akácot ültettek. Alatta kipusztult az aljnövényzet, s bár gyorsan nőtt, sosem alkotott szép erdőt. Az akác alá pedig hiába ültették a tölgyet, mivel nem nőtt meg soha. A tölgyeknek fentről sok fény kell, de az akác azt elvette. Mert akik az akácfákat telepítették, elfeledkeztek arról, hogy a tölgy maga mellett mindent megtűr, de koronája felett semmit.


Hajek Ferenc kertmérnököt a szerző arról is kérdezte, hogy van-e megoldás erre a nehéz esetre. A szakember szerint: van. Ha lassan is, sokak által meg nem értve, de már dolgoztak rajta. Egyes területek még úgy hatottak, mint egy-egy faiskola. A parkerdőben addig 25 holdon volt új telepítés. Szerették volna megmenteni a régi tölgyeket, de mellettük nevelték az újakat, a jövő óriásait is. A szakszerű ültetés biztosította a még kis fáknak a maximális fényt, a víz-, hő- és tápanyagszükségletet. Ami ma még csemetekertnek hat, 8–10 év múlva már erdő, 50 év elteltével pedig izmos „kamasztölgyes” lesz. De igyekeztek előrenevelt fákat is kiültetni. Nem az a cél, hogy fák sokaságát vágják ki, és a helyükön kopár tér maradjon. A parkerdő felújítása, megmentése gondos erdészeti előtanulmányok szerint folyik. Egy erdő telepítésekor messzire előre kell nézni. Magunknak is csináljuk, de azt akarjuk, hogy értékes és szégyenre okot nem adó örökséget hagyjunk hátra. – Ezért még sok akácot ki akarunk vágni, sok új telepítés is lesz, ami gondolom, hogy sok, az erdő iránt aggódó szeretetből fakadó vitát is kirobbant majd. Meggyőződésem, hogy pár éven belül mindenki előtt világos lesz: jól, szakszerűen, minden debreceni igényének megfelelően mentjük meg a „város tüdejét”. Mindannyian tudjuk, hogy a debrecenieknek szinte az egyetlen hét végi üdülési területe a Nagyerdő. Néha már a 40 hold is kicsi, szűk. Emiatt a parkerdőt kibővítik, és hozzácsatolják a Nagyerdei körút, Hadházi út, Ady út és a Benczúr utca által határolt új és régi erdőt. Ez mintegy 20 hold. Itt sétányok épülnek majd, padokat helyeznek el a jövő nyárra. A sziklakertet, ami ma alig mondható annak, tökéletesítik és igazi sziklás kertté varázsolják. A Régi Vigadó melletti tó környezetét és partját is természetesebbé alakítják. Kitisztítják a tavak vizét levezető medret, hogy hangulatos kis patak szelje át a parkerdőt. Sok debreceni nyugtalankodik amiatt, hogy hogyan alakulnak majd az építkezések a Nagyerdőben. Sokan félnek, hogy az egymás után épülő üdülők értékes területeket vesznek el belőle. Nos, itt sincs ok az aggodalomra. A terveket már készítik a Nagyerdő építési öveiről. Pontosan meghatározzák, hogy hová és mit lehet építeni anélkül, hogy a parkerdő jellege megváltozna. Vitáznak a sportpályák sorsáról, a strandfürdő erdészeti és kertészeti problémáiról is, de a cél minden esetben egy: menteni az erdőt – hangsúlyozta Hajek Ferenc a 60 évvel ezelőtti újságcikkben.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 16., hétfő

Ősi debreceni helyünk, a Hatvan utca


Debrecenben a Hatvan utca a Kossuth teret és a Segner teret köti össze.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A püspöki palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Más megközelítés szerint a Hatvan utca a püspöki palotától halad nagyjából a Hidas Presszóig.

A Hatvan utca elejének páratlan oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca páratlan oldalának elején lévő mai épületekről ebben az összeállításunkban találhatók további fotóink. Az utcáról készített videónk itt tekinthető meg.

Itt volt a Csokonai-ház. Fotó: Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós, 1936

1973 őszéig itt, a Hatvan utcán végigfutva, az Aranybika és Nyulas között közlekedett az emlékezetes 5-ös villamos is.

A páratlan oldal a Csokonai-háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint (amit dr. Nábrádi Mihály szerkesztett) először a városi tanács 1547–57. évi jegyzőkönyvében olvashatunk róla ,,platea Hatvan" formában, latinul.

A Hatvan utca 6. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a mű, valamint Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyve is kitér arra, hogy az utcának 30–30 háza volt, és erről is kaphatta a nevét.

1905-ben postázott képeslap a Hatvan utcáról

Szintén sokan tudják, hogy a Hatvan utca is kifelé szélesedik. Ennek oka az állattartás és -terelés idejébe vezethető vissza, amikor reggelente a városból ki, esténként pedig hazavonultak a jószágok...

A páros oldal eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nevezett két helytörténeti dolgozat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy innen a Hortobágyon és a tiszafüredi réven át jutott az utazó a Tisza túlsó partjára, majd Hatvanon keresztül Pestre.

1906, a mai postapalota és Államkincstár helyén

A fenti rész már a postapalotával

Ennek a fent említett országútnak, mely Pest városába a Hatvani kapun át vezetett, volt fő állomása Hatvan. Az út Debrecenben található szakasza minden bizonnyal emiatt is kapta a Hatvan utca nevet.

Itt volt Csokonai szülőháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Hatvan utcát korábban Nagy-Hatvan utcának, a Jókai utcát pedig Kis-Hatvan utcának nevezték.

Hatvan utca 4–12. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts, 1932

A Hatvan utca híres épülete a Sajó-bérház a 6. szám alatt, átellenben pedig a postapalota és az államkincstár is. 

1909-es képeslap a Hatvan utca felső részéről

A Hatvan utca 24. szám alatt diszkréten áll a 2021-ben 100 éves unitárius imaház. Szabó József és Zsófia örökhagyók ingatlanadománya révén székely unitárius családok építették fel.

A 2026-ban 105 éves unitárius imaház,. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékezetes a Hatvan utca régmúltjából az Engel Károly-féle fűszer- és festéküzlet is, mely a mai Pásti utca sarkán működött:

Szemet gyönyörködtetően rendbe tették a Hatvan utca 23. szám alatti épület (1892) homlokzatát. 

A Bethlen utcai sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt, a Hatvan utca 23. szám alatt működött 23 évig a múzeum, és e helyen állt Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is, ami az 1802-es nagy tűzvészben égett le. A ház mai felvételeit lásd a fentebbi képeinken.

Az egykori Csók utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páros oldalban, a Tóth Árpád utca melletti tömbben fedezhető fel az alábbi „patinás” cégtábla:

Mindemellett a környék egyik méltán leghíresebb épülete a Fazekas Mihály Gimnázium palotája és intézménye a Hatvan utca 44. szám alatt, a Tóth Árpád utca mellett. 

A Fazekas-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gimi 2023-ban 150 éves, hiszen az elődjének számító intézmény1873. november 3-án „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” néven nyitotta meg a kapuit.

Fazekas-gimnázium, 1973, HBN-fotó

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. A gimnázium mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba.

A Hatvan utca 61. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes egybeesés, hogy az utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály 100 évvel korábban, 1773. november 17-én született. Akár az ő nevét is viselhetné az alma mater!

A Hidas Presszó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunk végére pedig immár elérkeztünk a mai Segner tér közeléhez, a Hidas Presszóhoz, mely arról is nevezetes, hogy itt csodálható meg Debrecen legnagyobb retrotábla-gyűjteménye (lásd ebben a videós bejegyzésünkben)!

A Hatvan utca 70. alatti kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A presszóval szemközt pedig egy szintén patinás patika működik.

Segner tér, 1938. (Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós)

Ha érdekel a szintén gazdag történelmű és építészeti adottságú Széchenyi utcánk históriája sok mai és régi szép képekkel, akkor látogass erre a múltidéző összeállításunkra.

A Sajó-bérház archív látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!