Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csokonai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csokonai. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 19., csütörtök

A 100 évvel ezelőtti Debrecen 21 meseszép régi képen


Debrecen régmúltja tárul fel azokon a csodás muzeális üdvözlőkártyákon, melyek másolatait Kedves Olvasóink, V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Alább a Nagyerdei Strandban gyönyörködhetünk:




Kaptunk képet a villamosítás előtti gőzvonatok idejéből is, ez itt a nagyerdei indóház volt:


Az alábbi Dobos-pavilon a későbbi nagyerdei fedett uszodánál állt.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király és a neje, Zita avatta fel 1919. október 23-án. Gróf Tisza István szobrát eredetileg a palota előtt állították fel.


A következő képeslap főszereplője egy debreceni ötösfogat, amit a Nagyerdőbe vezető Simonyi úton örökítettek meg.


Maradjunk a lovaknál, de már a belvárosban! Itt huszárok parádéznak a Ferenc József úton:


A válogatásból a gyülekezeti helyek se maradnak ki. Három lap is szól ugyanis róluk, köztük találjuk a Verestemplom, az Attila téri görögkatolikus templom, valamint a toronysisakos Kistemplom ábrázolását.


A vármegyeháza egy külön csoda, ráadásul a képen mellette az Arany Angyal Patika áll a sarkon.


Maradunk a Ferenc József úton (mai nevén a Piac utcán), ahol a hitelbanki és a Svetits-házon is ámuldozhatunk.


És végre itt az Aranybika Hotel, a kép előterében pedig a Kossuth-szoborcsoport.


A békebeli főutca egyszerűen meseszép volt!


Itt a megannyi belvárosi luxushotel egyikére, a Központi Szállodára is rácsodálkozhatunk.


A Kálvin térről, valamint a Református Kollégiumról is sok lap készült. Középen Bocskai István szobra.


A tér túlsó oldalában ma is a Református Főgimnázium és Csokonai Vitéz Mihály szobra található.


Ilyen volt a főutca túlvége a mai Petőfi térnél, ahol a Petőfi Sándor szobra helyén még a Royal Hotel állt.


Fölöttébb szép volt az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palota is...


A Csokonai Színház nem különbül káprázatos!


Válogatásunk utolsó előtti felvételén: a Deák utcai nagy zsinagóga sejtelmes esti képeslapja.


A V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc feltöltéseinek köszönhető múltidézésünk végén visszatérünk a lovakhoz, melyek története szorosan összefonódott a cívisekével. Kellemes időutazást Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 16., hétfő

Ősi debreceni helyünk, a Hatvan utca


Debrecenben a Hatvan utca a Kossuth teret és a Segner teret köti össze.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A püspöki palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Más megközelítés szerint a Hatvan utca a püspöki palotától halad nagyjából a Hidas Presszóig.

A Hatvan utca elejének páratlan oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca páratlan oldalának elején lévő mai épületekről ebben az összeállításunkban találhatók további fotóink. Az utcáról készített videónk itt tekinthető meg.

Itt volt a Csokonai-ház. Fotó: Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós, 1936

1973 őszéig itt, a Hatvan utcán végigfutva, az Aranybika és Nyulas között közlekedett az emlékezetes 5-ös villamos is.

A páratlan oldal a Csokonai-háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint (amit dr. Nábrádi Mihály szerkesztett) először a városi tanács 1547–57. évi jegyzőkönyvében olvashatunk róla ,,platea Hatvan" formában, latinul.

A Hatvan utca 6. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a mű, valamint Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyve is kitér arra, hogy az utcának 30–30 háza volt, és erről is kaphatta a nevét.

1905-ben postázott képeslap a Hatvan utcáról

Szintén sokan tudják, hogy a Hatvan utca is kifelé szélesedik. Ennek oka az állattartás és -terelés idejébe vezethető vissza, amikor reggelente a városból ki, esténként pedig hazavonultak a jószágok...

A páros oldal eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nevezett két helytörténeti dolgozat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy innen a Hortobágyon és a tiszafüredi réven át jutott az utazó a Tisza túlsó partjára, majd Hatvanon keresztül Pestre.

1906, a mai postapalota és Államkincstár helyén

A fenti rész már a postapalotával

Ennek a fent említett országútnak, mely Pest városába a Hatvani kapun át vezetett, volt fő állomása Hatvan. Az út Debrecenben található szakasza minden bizonnyal emiatt is kapta a Hatvan utca nevet.

Itt volt Csokonai szülőháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Hatvan utcát korábban Nagy-Hatvan utcának, a Jókai utcát pedig Kis-Hatvan utcának nevezték.

Hatvan utca 4–12. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts, 1932

A Hatvan utca híres épülete a Sajó-bérház a 6. szám alatt, átellenben pedig a postapalota és az államkincstár is. 

1909-es képeslap a Hatvan utca felső részéről

A Hatvan utca 24. szám alatt diszkréten áll a 2021-ben 100 éves unitárius imaház. Szabó József és Zsófia örökhagyók ingatlanadománya révén székely unitárius családok építették fel.

A 2026-ban 105 éves unitárius imaház,. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékezetes a Hatvan utca régmúltjából az Engel Károly-féle fűszer- és festéküzlet is, mely a mai Pásti utca sarkán működött:

Szemet gyönyörködtetően rendbe tették a Hatvan utca 23. szám alatti épület (1892) homlokzatát. 

A Bethlen utcai sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt, a Hatvan utca 23. szám alatt működött 23 évig a múzeum, és e helyen állt Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is, ami az 1802-es nagy tűzvészben égett le. A ház mai felvételeit lásd a fentebbi képeinken.

Az egykori Csók utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páros oldalban, a Tóth Árpád utca melletti tömbben fedezhető fel az alábbi „patinás” cégtábla:

Mindemellett a környék egyik méltán leghíresebb épülete a Fazekas Mihály Gimnázium palotája és intézménye a Hatvan utca 44. szám alatt, a Tóth Árpád utca mellett. 

A Fazekas-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gimi 2023-ban 150 éves, hiszen az elődjének számító intézmény1873. november 3-án „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” néven nyitotta meg a kapuit.

Fazekas-gimnázium, 1973, HBN-fotó

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. A gimnázium mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba.

A Hatvan utca 61. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes egybeesés, hogy az utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály 100 évvel korábban, 1773. november 17-én született. Akár az ő nevét is viselhetné az alma mater!

A Hidas Presszó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunk végére pedig immár elérkeztünk a mai Segner tér közeléhez, a Hidas Presszóhoz, mely arról is nevezetes, hogy itt csodálható meg Debrecen legnagyobb retrotábla-gyűjteménye (lásd ebben a videós bejegyzésünkben)!

A Hatvan utca 70. alatti kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A presszóval szemközt pedig egy szintén patinás patika működik.

Segner tér, 1938. (Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós)

Ha érdekel a szintén gazdag történelmű és építészeti adottságú Széchenyi utcánk históriája sok mai és régi szép képekkel, akkor látogass erre a múltidéző összeállításunkra.

A Sajó-bérház archív látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. január 6., kedd

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza – az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály debreceni emlékei

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt először a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben. A második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található, eredetileg azonban a Dobozi-temetőben nyugodott. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámpark emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobor a botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok