Klinikapalota, rendőrszékház, Verestemplom, Tócó-patak és újkerti óratorony – a Tőletek kapott szép fotókon

A klinikák főépülete. Fotó: © Makainé Nagy Gabriella

Debrecen mindennapi életéről ismét több szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E fotók közül válogatva, az első felvételen Makainé Nagy Gabriellának köszönhetően a klinikatelep Nagyerdei körúti főépületében gyönyörködhetünk. A következő képet Bányai Sándor készítette a Kossuth utcai rendőrpalotáról, amit Borsos József tervezett.

A rendőrség díszkapuja. Fotó: © Bányai Sándor

Masits István a közelben található Verestemplom egy szép arcát örökítette meg:

A Verestemplom. Fotó: © Masits István

Elhagyva a belvárost, Madar Anikó a Tócó-patak mentén tett kerékpáros túrája felvételeit osztotta meg velünk, mégpedig Zelemértől egészen Sárándig csokorba kötve a képeket. Józsa Judit pedig a kertjüket díszítő kis óratorony fotóját mellékelte, s mint látható, ez bizony az egykori újkerti kispiac eredeti óratornyának az élethű makettje. Köszönjük szépen ezt is!

Végig a Tócó mentén. Fotó: © Madar Anikó

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az óratorony miniben. Fotó: © Józsa Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ősi sebes debreceni patakunk: a Kondoros

Debrecen egyik fontos vízfolyása a Kondoros, mely a parlaghi (pallagi / dombostanyai) és a napkeleti bellegelő (Új földek) csapadékát levezető, kanyargós, többször szétterülő sekélyes vízmeder – lásd összeállításunk képein, melyek Debrecenben készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Diószegi út, 2025. augusztus 1.

Zoltai Lajos 90 évvel ezelőtti leírása szerint a Kondoros szedi fel Parlaghon a Feketerét, lejjebb a Csukás, Perzse és Kondoros laposainak, a Szélesrét (a Homokkert mögött), a Csonkási lapos és a péresi laposak vizeit. Elhagyván a debreceni földet, a mikepércsi határban egy darabig a vasút és az országút közt folydogál. A pércsi vasúti megállótól 1080 méterre átmegy a vasút alatt, s onnan két kilométernyire a Tócóval egyesül.

Attól a résztől már Tekeresnek is nevezik, de a katonai térképrajzolók még a szováti földön is Kondorosnak hívták. A folyó hosszúsága Parlaghtól a Tócóval egyesüléséig 27,85 km, melyből 22,45 km esik a debreceni határra. Esését kilométerenként másfél méternek mérték. Folyása tehát jóval sebesebb, mint a Hortobágyé, Kadaresé, meg mint a középső és alsó Tócóé.

Zoltai Lajos utalt arra is, hogy a Kondoros partjain is feltünedeznek az ős- és népvándorláskori népek emlékei: például a pályi út menti nagy szőlőtelep ültetésekor sok bronzkori edény került elő. Mikepércs felé, a ref. egyház földjén népvándorláskori sírok lappanghatnak. Mert onnan egy öreg juhász többször vitt be a múzeumba homokban talált római pénzeket, gyöngyöket, apró bronztárgyakat, temetkezések szokott mellékleteit. A Kondoros közelében éltek azok az ősemberek is, akiknek hagyatékából az Átkosföldön Szántay Aladár és Kovács János tanár az 1870-es években kovaszilánkot, késpengét és más kőszerszámot szedegettek össze.

Az Árpád-kori magyarság is megülte a Kondoros mellékét. Zoltai Lajos a Kondoros partján, a katonai térkép Kapéci-tanyája körül, Bot István birtokán ismerte fel Pac (Poch) falva temploma helyét is. A városi levéltár egyik középkori oklevele Kondoros (Kondros), másik Facsát (Fachat) nevű birtokról is tud. Amaz Zsigmond király 1429, emez 1435. évi oklevelében említtetik. Mindkettő a Kondoros vize közelében fekhetett. E víz mellett a török világban nem egyszer táboroztak török és magyar seregek, s a kurucok is Bercsényi vezérlete alatt. A debreceni gubások a XIX. század elején a Kondoros egyik mellékágára építették a kallójukat; ezek helyét ma is sokan ismerik még – írta Zoltai 90 évvel ezelőtt...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Tócó
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom

Szupersztráda a bringásoknak

Debrecen alatt egy szép kistelepülés terül el: Mikepércs. Ezúttal a falu 222 éves templomához vezető, új kerékpárutat próbáltuk ki, és igen kedvező élményekkel gazdagodtunk.

A cívisvárostól 8 kilométerre lévő község szívébe immár gyakorlatilag a Wesselényi utcai volt Kelettervtől (és még jóval azon is túlról, például akár Alsójózsáról) kerekezhetünk bringaúton egyhuzamban és biztonságosan. Igaz, Debrecenben, a Mikepércsi úton már végig eléggé viharvert a biciklisáv, s ráadásul nemcsak együtt van a gyalogosjárdával, hanem például az egyik éles kanyarban egy böhöm oszlop is áll a közepén, plusz gyakran kell megállni közlekedési lámpák miatt is.

Debrecent elhagyva... Az utat mikepércsi fiatalok is szívesen használják. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Na de örüljünk, hogy egyáltalán ilyen is van, és különben is: amikor a reptér után kiérünk a Hosszúpályi úti kanyarig, már valóságos álom suhanni a vadonatúj, tükörsima bringás sztrádán (nem számítva az utat használó motorosokat). Onnan az út – kényelmes tempóban – csekély negyedóra Mikepércs határáig. Közben az ültetvényekben, a felhőkkel tarkított égboltban és az árok melletti, csodás fákban is gyönyörködhetünk. Az országút tisztes távolságban fut, úgyhogy egyáltalán nem zavaró, hanem inkább szórakoztató a nagy gépjárműforgalom. Kár, hogy a Vekeri-tóhoz nem épült hasonló aszfaltcsík.

A falu mellől a Tócóskerti lakótelep is látszik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Beérve, a falu szélén rögtön három hófehér limuzinnal is találkozhatunk, visszapillantva pedig láthatjuk a Tócóskerti lakótelepet és a város régi szeméthegységét is. Aki teheti, még ne siessen haza, hiszen mindenképpen megéri körbenézni Mikepércsen. Mindenekelőtt az 1793-ban megépült, híres-nevezetes református templomot érdemes közelebbről is megcsodálni, melynek vakító falát egy fából készült toronyzat koronázza meg. Ez a fiatornyos ékesség pedig az álomszép kalotaszegi építészeti stílus jegyében fogant – s aki ezt egyszer meglátta, az bizony már örökre a szívébe zárja. DBKL

A 222 éves református templom Mikepércsen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!