Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Werbőczy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Werbőczy. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 23., hétfő

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.


A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 13., hétfő

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A főkapu 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a lerombolt palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

Az épület 2021-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben