A Református Főgimnázium

Debrecenben a Péterfia utca egyik lenyűgöző építészeti–kulturális értéke a Református Főgimnázium a Kálvin tér szélén, ahol 1914 óta pompázik. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az intézmény történetéről a Wikipédia felidézi: a Református Kollégium nyolcosztályos gimnáziuma az 1873-as újjászervezése óta működik a mai formájában. Mivel azonban az 1912-ben létrehozott Magyar Királyi Tudományegyetem két évvel később a Református Kollégium főépületében kezdett működni, a főépületből kiszoruló főgimnázium új épületbe költözött: a közeli Péterfia utca 1–7. szám alá. A neoromán stílusú épületet az a Pecz Samu tervezte, aki korábban a Verestemplomot, valamint annak budapesti párját is megalkotta.

A gimnázium az egyetlen protestáns középiskolaként maradt meg egyházi fenntartásban a szocializmus évtizedeiben. 1952-ben a Dóczi Leánynevelő Intézet államosításakor vált koedukált intézménnyé, így kerültek be a leánytanulók a főgimnáziumba, az addigi fiúiskolába. Ebben a korszakban is nagyon sok olyan jó képességű diák végzett iskolában, akik a tudomány vagy a művészetek terén kiemelkedőt alkottak.

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium

A gimnázium 1972-ben elvesztette a Péterfia utcai épületét, és át kellett költöznie a Kollégium hátsó udvarába, az egykori egyetemi internátus épületébe. A Péterfia utcai épületet (ahol addig zeneiskola is működött) 1992-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület azzal a feltétellel kapta vissza, hogy tovább működteti benne a tanítóképzőt.

Tanítóképző felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miután a tanítóképző 2011-ben integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe, az épületet 2012-ben visszakapta a gimnázium – idézi fel a Wikipédia –, és a teljes körű felújítása után 2014 nyarától újra használatba vette a Kollégium általános iskolájával együtt.

A tanítóképző főiskola látképe

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Landler
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

Villamos, konflis, környező kis házak...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az óratorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdő rejtett szépsége: az Auguszta Szanatórium

Debrecenben 1914 áprilisában nyílt meg az Auguszta-népszanatórium a Nagyerdőben a névadó osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegné, Auguszta Mária Lujza révén (1875–1964). Ő szorgalmazta a városi tüdőbeteg-szanatórium létrehozását, s az ügy mellé állt Tüdős Kálmán tiszti orvos, a Szanatóriumegyesület, a munkásbiztosító pénztár és a lakosság is. A XX. század elején ugyanis hazánkban már naponta kétszázan haltak meg tbc-ben, és a biztosított betegek 10 százaléka Debrecen környéki volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csodálatos parkban fekvő intézmény honlapja szerint a szanatórium építéséhez Debrecen 30 hold földet és 130 ezer korona támogatást adott. A Jendrassik Alfréd tervezte, gyönyörű homlokzatú létesítmény jellegzetessége a kúrafolyosós szerkezete. Az intézetet 1943-ig dr. Geszti József egyetemi magántanár, egykori Korányi-tanítvány vezette. Az átadás után, 1914 nyarán kitört az I. világháború, így szeptemberben az épületet lefoglalták a hadi sebesülteknek, és a 175 férőhelyet 430-ra növelték.

Az Auguszta parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tüdőgyógyászati klinika 2006 tavasza óta  a neurológiai klinika felújított épületében működik, az Auguszta-telepen pedig kardiológiai intézet, a III-as belklinika, szívsebészeti központ stb. fogadja a betegeket. A bővített és renovált épületegyüttes 2009-ben Építőipari Nívódíjat nyert. A környezetében kollégium, hotel, patika, sportpálya, étterem, mosoda és különleges szobrok is találhatók. A közelben vezet a Sárga túraútvonal is, amin a zeleméri templomromig juthatnak a kirándulók. A IV. Károly király és Zita királyné által felavatott klinika-főépületet ebben az öszeállításunkban mutattuk be.

A régi kúrafolyosók egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A csónakázó
• A nyári napközis tábor
• Az Egyetem téri színváltós szökőkút
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• Az orvospalota
• Az Oláh Gábor utcai koripálya
• Az Egyetemi templom
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• A strandmozi
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Jubileumi Játszótér
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A szabadtéri színpad
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A Rózsakert vendéglő
• A Klinika Mozi
• A hullámfürdő utolsó napjai
• A Li-2-es csodarepcsi

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.

A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• A Víg Mozi
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Az 1914. január 18-án felszentelt Árpád téri templom

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt. Különlegesség a templom hal formájú, feliratos kilincse is, annak magyarázatát itt mutattuk be. 

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Kistemplom
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

A Rakovszky utcai 111 éves általános iskola

Debrecen egyik legrégebbi, működő iskolaépülete a Rakovszky utca és az Ótemető utca sarkán áll.

A teljes külső homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az 1914-ben épített házat Kotsis István típusterve alapján Borsos József tervezte. Az elemi iskolának épült létesítményt a Munkácsy utcán található Bocskai István Általános Iskola is használta egyebek mellett napközinek, aztán 1974. szeptember 20-tól itt működött a dolgozók általános iskolája.

A nyugati fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban ez a Debreceni Népi Együttes székháza. Korábban az iskola udvarán állt a tervező Borsos József mellszobra. Ezt a művet 2020-ban felújítva áttelepítették a Vénkertbe, a szintén felújított és átépített Borsos-villához – a fotóját lásd a cikk végén.

2024. március 20-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium

Borsos szobra a Borsos-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 111 éve robbant ki az I. világháború, amelynek külföldi harcaiban is elestek debreceni katonák

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely ma 111 esztendeje, 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Debrecenben a fentieken kívül a Doberdó utca neve is az I. világháború egyik súlyos ütközetének emlékét őrzi, de érdemes azt is felidézni, hogy 1914 szeptemberétől a sebesültek ellátása érdekében az Auguszta-népszanatórium is hadikórházként működött, akárcsak a fenti képen látható bábaképző.

Az I. világháborús emlékmű a Honvédtemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A Hősök Temetője
• A német megszállás vége
• A nagy páncélos csata
• Az 1849-es szabadságharc debreceni ütközete
• A Bocskai-szabadságharc

Az orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 111 éve nyílt meg a debreceni Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Ha érdekel a Meteor Mozi története sok régi képpel, akkor látogass erre a bejegyzésünkre.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!