Debreceni Képeslapok: I. világháború

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: I. világháború. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 6., hétfő

A Nagyerdő rejtett szépsége: az Auguszta Szanatórium

Debrecenben 1914 áprilisában nyílt meg az Auguszta-népszanatórium a Nagyerdőben a névadó osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegné, Auguszta Mária Lujza révén (1875–1964). Ő szorgalmazta a városi tüdőbeteg-szanatórium létrehozását, s az ügy mellé állt Tüdős Kálmán tiszti orvos, a Szanatóriumegyesület, a munkásbiztosító pénztár és a lakosság is. A XX. század elején ugyanis hazánkban már naponta kétszázan haltak meg tbc-ben, és a biztosított betegek 10 százaléka Debrecen környéki volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csodálatos parkban fekvő intézmény honlapja szerint a szanatórium építéséhez Debrecen 30 hold földet és 130 ezer korona támogatást adott. A Jendrassik Alfréd tervezte, gyönyörű homlokzatú létesítmény jellegzetessége a kúrafolyosós szerkezete. Az intézetet 1943-ig dr. Geszti József egyetemi magántanár, egykori Korányi-tanítvány vezette. Az átadás után, 1914 nyarán kitört az I. világháború, így szeptemberben az épületet lefoglalták a hadi sebesülteknek, és a 175 férőhelyet 430-ra növelték.

Az Auguszta parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tüdőgyógyászati klinika 2006 tavasza óta a neurológiai klinika felújított épületében működik, az Auguszta-telepen pedig kardiológiai intézet, a III-as belklinika, szívsebészeti központ stb. fogadja a betegeket. A bővített és renovált épületegyüttes 2009-ben Építőipari Nívódíjat nyert. A környezetében kollégium, hotel, patika, sportpálya, étterem, mosoda és különleges szobrok is találhatók. A közelben vezet a Sárga túraútvonal is, amin a zeleméri templomromig juthatnak a kirándulók. A IV. Károly király és Zita királyné által felavatott klinika-főépületet ebben az öszeállításunkban mutattuk be.

A régi kúrafolyosók egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. február 23., hétfő

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.

A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 4., szombat

Egy óriási debreceni szobor, amit a többség sose láthat

Debrecen kevesek által ismert és megtekinthető szobra a Füredi úti Kossuth Laktanyában található, az alakulótérhez közeli kis ligetben. A csaknem ötméteres magassága miatt is különleges műnek nem ez az első helye, ugyanis előzőleg a Honvédtemetőben, eredetileg pedig a mai Nagy Lajos király téren volt.

Az 1987 májusa óta a Kossuth Laktanyában megbújó kompozíció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Márton Ferenc által készített alkotást 1940. május 29-én leplezték le az első területén (az akkori Horthy sugárúton), míg a mai otthonában, a laktanyában 1987. május 14-én állították fel, tehát még a Kádár-korszakban, de a már egyre megengedőbb utolsó időszakában. A szobor helyét a sugárúton (az akkor már Tanácsköztársaság útja nevű sugárúton) 1961-ben a Proletár című Kiss István-bronzalak vette át, a bakaszobrot pedig áttelepítették a Honvédtemetőbe. Ott tulajdonképpen jobb helyen lenne ma is, hiszen akkor bármikor láthatnánk. A kompozíció címét a következő fotón mutatjuk.

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1940-ben felállított szobor az eredeti helyén. A képeslapmásolatot V. Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk, köszönjük!

2016. június 4., szombat

A nemzeti összetartozás napján

A Piac utca ragyogása a városházánál. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, nemzeti összetartozásunk napján a belvárosba is ellátogattunk. Csodálatos arcát mutatta a környék, mintha nem is egy gyászos napra emlékeznénk. Sőt, a Főtéren éppen a Pulykanapok zajlanak... Debrecen egyébként igen sokat tett az elszakított országrészekből beözönlő menekültekért, hiszen ők is az új városi bérházakba költözhettek a Hajnal, a Dobozi utcán és a Szoboszlói úton. A szép épületeket Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Debrecen lobogója a Simonffy-sarki iker bérpalota előtt (2016. június 4.)