Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: robbantás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: robbantás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 26., vasárnap

Utolsó képek a Bika melletti lebontott házakról


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.


Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2026. február 23., hétfő

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.


A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 8., csütörtök

Miért kellett lebontani a gyönyörű Demkét?

Debrecen legendás népjóléti intézményével, a Demkével kapcsolatban ma is sokakat foglalkoztat az, hogy vajon mi szükség volt felrobbantani a szép épületet 1974. március 29-én.

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról már a ma 60 esztendeje, 1965. január 7-én megjelent újságban is lehangoló összeállítás jelent meg. A cikk szerint (lásd a következő felvételen) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. A fenti fotón külsőre még nagyon szép a DMKE (Demke), azonban sajnos végül mégis úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele... Az épület helyére végül a mai Benedek Elek Általános Iskolát építették. A Demkével szemközti Meteor Mozi története pedig ebben az összeállításunkban olvasható sok régi képpel.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. április 26., szombat

Csodás utolsó képek az Aranybika és a püspöki palota közti házakról, amiket ma 52 éve kezdtek bontani


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.


Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2024. április 26., péntek

Ma 51 éve kezdték robbantani a Bika melletti házakat


A Debrecen egyik jelképének számító Hotel Aranybika palotája 2024-ben már 110 éves. Az új szárnyát 1976-ban adták át.

A Hajdú-bihari Napló első figyelmeztető cikke az első robbantásról, 1973. április 25-én.
A felső cikkmásolaton a második robbantás május 11-i beszámolója látható

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

Az épületsor a lerobbantása előtt. A felvételt Erda Sz osztotta meg az olvasóinkkal

Az olimpiai bajnok Hajós Alfréd, valamint Villányi Lajos által tervezett, patinás nagyszálló balján a Hatvan utcáig tehát egy régi, szép épületsor húzódott. Ebben pedig máig emlékezetes üzletek működtek, és persze a híres átjáró is.

A Vörös Hadsereg útja a még pompázó házakkal, a szökőkúttal, valamint a kiürített épületsor, a robbantás pillanata és az új szárny. Fotók: Bakonyi Béla, Városházi Archívum, Helytörténeti Fotótár, Csobaji Előd

Ilyen egység volt a cukrászda, a hangszerbolt, a ,,delicatesse", a fodrászat, a Malév-iroda stb. Itt hívogatott az a kapu is, ami a Vörös Meteor Sporttelepre vezetett, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

Az első robbantás fotója az 1973. április 27-i Naplóban. A kis cikkben jelzik, hogy a DMKE-t is le fogják robbantani

A tömböt lerobbantották, sőt a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később (1980-ban) az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is.

Az épületsor romjai a robbantás előtt... A fotót Kathi Ferenc töltötte föl a Facebook-oldalunkra

Vörös Hadsereg útján található házak lebontásakor már azt is tudni lehetett, hogy a Benedek téri „Demkét” is felrobbantják. Ez 1974. március 29-én délelőtt történt meg.

A harmadik, utolsó robbantás tudósítása a május 24-i Hajdú-bihari Naplóban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megkurtított Aranybika új szárnyának építése a lerobbantott épület(rész)ek helyére, 1975-ben. Fotó: Fortepen / Bojár Sándor

2023. április 26., szerda

Robbantások a főtéren


A Debrecen egyik jelképének számító Hotel Aranybika palotája 2020-ban már 105 éves volt. Az új szárnyát 1976-ban adták át.

A Hajdú-bihari Napló első figyelmeztető cikke az első robbantásról, 1973. április 25-én.
A felső cikkmásolaton a második robbantás május 11-i beszámolója látható

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

Az épületsor a lerobbantása előtt. A felvételt Erda Sz osztotta meg az olvasóinkkal

Az olimpiai bajnok Hajós Alfréd, valamint Villányi Lajos által tervezett, patinás nagyszálló balján a Hatvan utcáig tehát egy régi, szép épületsor húzódott. Ebben pedig máig emlékezetes üzletek működtek, és persze a híres átjáró is.

A Vörös Hadsereg útja a még pompázó házakkal, a szökőkúttal, valamint a kiürített épületsor, a robbantás pillanata és az új szárny. Fotók: Bakonyi Béla, Városházi Archívum, Helytörténeti Fotótár, Csobaji Előd

Ilyen egység volt a cukrászda, a hangszerbolt, a ,,delicatesse", a fodrászat, a Malév-iroda stb. Itt hívogatott az a kapu is, ami a Vörös Meteor Sporttelepre vezetett, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

Az első robbantás fotója az 1973. április 27-i Naplóban. A kis cikkben jelzik, hogy a DMKE-t is le fogják robbantani

A tömböt lerobbantották, sőt a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is.

Az épületsor romjai a robbantás előtt... A fotót Kathi Ferenc töltötte föl a Facebook-oldalunkra

A Vörös Hadsereg útján található házak lebontásakor már azt is tudni lehetett, hogy a Benedek téri ,,Demkét" is felrobbantják. Ez 1974. március 29-én délelőtt történt meg.

A harmadik, utolsó robbantás tudósítása a május 24-i Hajdú-bihari Naplóban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megkurtított Aranybika új szárnyának építése a lerobbantott épület(rész)ek helyére, 1975-ben. Fotó: Fortepen / Bojár Sándor