Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iparkamara. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iparkamara. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 23., hétfő

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.


A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 13., hétfő

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A főkapu 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a lerombolt palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

Az épület 2021-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2024. július 25., csütörtök

Debrecen anno: a virágok, villamosok és paloták városa

A debreceni főutca életteli, izgalmas régmúltjáról és a szintén nyüzsgő „szocialista időkből” bocsátott muzeális képeket a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Szilágyi Bence.


A fotók közül szemezgetve, elsőként a régi főtér látható villamosra (talán az 5-ös tujára) várakozó emberekkel és parkoló autókkal. A teljes felvétel  az összeállítás végén csodálható meg, előtte azonban még íme, egy gyönyörű képeslap a kereskedelmi és iparkamara palotájáról is.


Az iménti archív képeslapon a Deák utcai nagy zsinagóga tornyai is kivehetők. Szilágyi Bence küldeményei között az egykori Simonyi úti dáliakertész, Török Tibor 1929-es prospektusán és az abban szereplő termékek árain is ámuldozhatunk...


Bőséges volt a választék:


Tovább lépve az időben, két felvonulásos fotóval is megörvendeztette olvasóinkat Szilágyi Bence. E képeken köztisztasági és barneválos dolgozók ünnepelnek fiatalokkal a Vörös Hadsereg útján.


A fenti jelenetet a vármegyeháza (akkor úttörőház) és a Steinfeld-ház foglalja keretbe, és még állt az Arany Angyal Patika. S ne feledjék, a cikk végén még a régi főtér élettel teli jelenetét is megidézzük!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 16., csütörtök

A 24 emeletes ház és környéke, ahogy csak ritkán látni

A legmagasabb lakóházunk. Fotó: © Oláh Róbert

A debreceni Petőfi tér környékéről készített magaslati fotóit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Oláh Róbert Kedves Olvasónk. Az első felvételének középpontjában a 24 emeletes lakóház áll, mellette pedig a Nagyállomás főépülete, valamint a kamarapalota. A második képen a pályaudvar és az Ispotály utca környezetére pillanthatunk le. 

Pályaudvar, Ispotály utca. Fotó: © Oláh Róbert

A fotóművész nem érte be ennyivel, hiszen az Antall József utcát is megörökítette az Erzsébet utca 4. szám alatti ház tetején körbefényképezve. Köszönjük a képeket, jó nézelődést Mindenkinek!

Az Antall és Erzsébet utca. Fotó: © Oláh Róbert

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 29., csütörtök

A Petőfi téri kamarapalota, ahogy kevesen láthatják

A debreceni kamarapalota tornyát díszítő szoborcsoport. Fotó: © Oláh Róbert

A Debrecen „kapujában”, a Petőfi téren pompázó kevés megmaradt régi épület egyikéről, a kamarapalotáról bocsátotta különleges fotóit a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Az alábbi képen a kamarapalotát mutatjuk meg, de lentebb a története és aztán az a ház is látható, amelyikből a nem mindennapi felvételek készültek.

A Petőfi téri kamarapalota a medence felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Ez látható az első képen, valamint a cikk végén teljes méretben is.

A kamarapalota belső udvara és különleges szerkezete. Fotó: © Oláh Róbert

A fotózás helyszíne a szomszédos zöld szalagház volt, mely a lakók elmondása szerint 1964-ben épült, és megközelítőleg 75 lakás található benne (plusz üzletek, egyebek). Különlegessége, hogy a felső emeleten kétszintesek a lakások, tehát a 7–8. emeleteket foglalják el. A hatalmas épület helyén 1897-től 1962-ig a Deák utcai nagy zsinagóga tündökölt.

A kamarapalota belső udvara és különleges szerkezete a szomszédos épületekkel. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert most megosztott fotóin feltárul a kamarapalota belső udvara, a gangok, a különleges szerkezete, valamint egy körablakos-körtetős épületrész, a díszterem is. Mindemellett a 24 emeletes lakóház és a hőerőmű látképén is álmélkodhatunk. Oláh Róbert fotói a Kossuth utca 22. szám alatti Balogh-ház belső tereiről ebben az összeállításunkban csodálhatók meg.

A kamarapalota és a fotózás helyszíne, a zöld szalagház a Petőfi téri medence felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A kamarapalota tornyát ékesítő szoborcsoport. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A zöld szalagház teteje és a 24 emeletes lakóház. Fotó: © Oláh Róbert

2024. február 28., szerda

Csaknem 100 képeslapon a 100 évvel ezelőtti Debrecen


Debrecen régmúltjáról csodálható meg csaknem 100 muzeális képeslap a műhelytelepi VOKE Egyetértés Művelődési Központjában a Botos Lajos-emléktárlaton. Összeállításunk reprodukcióit ezen a rendezvényen készítettük 2024. február 27-én. Nyitóképünkön az egykori Deák Ferenc utca elevenedik meg, alább pedig a Nagytemplom látható régi fotókon.


Az ingyenes programot azért is ajánljuk jó szívvel, mert a tematikusan csoportosított üdvözlőlapokhoz remek leírások is tartoznak, s a várostörténeti jelentőségű szekció mellett két másfajta kategóriájú sor (állatok és híres embereink) is gyönyörködteti az érdeklődőket. Íme a tárlatról a püspöki palota:


A hajdani Margit-fürdőről ugyancsak fantasztikus képek tekinthetők meg a tablókon.



A kiállítás megalkotói az eredeti vármegyerendszerről is bocsátottak közszemlére képeslapot, de például a régi Nagyerdőbe vezető Simonyi útra is rácsodálkozhatunk a képeslapok hőskorából.



Sőt, megemlékeznek az 1931-es hihetetlen Zeppelin-körrepülésről, amely Debrecent is érintette.



A kiállítás díjtalanul tekinthető meg március 5-ig a Faraktár utcai intézmény nyitva tartási idejében.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2020. július 29., szerda

A megfestett város

Huszárok a Nagyerdei Vigadónál. (Festmény a Hotel Óbester Simonyi termében.)

Debrecen nevezetességeinek és eseményeinek ábrázolása se csak konkrét képeslapokon vagy fotókon jelenik meg, hanem festményeken, grafikákon és egyéb technikákkal készült kompozíciókon is.

Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977

Kezdjük máris a nagyerdei Békás-tóval abból az időből, amikor még a vízesés felőli stégek is megvoltak. A festmény Masits István nosztalgikus alkotása, mégpedig 2014-ből.


A belváros felé közeledve, íme az Árpád téri református templom, ahogyan László Ákos megörökítette. Látomását 2007-ben jelentette meg a debreceni Kartonpack, amely naptárt is kiadott a művész városképeiből.


A képzőművészeti anyagok sorából természetesen a Nagytemplom se marad ki, sőt. Itt egy képeslapon látható a cívisváros fő jelképe. Az olajos pasztellt Vígh István készítette, az üdvözlőkártyát pedig a református egyházkerület adta ki.


Szintén a református egyházhoz kötődnek a Gáborjáni Szabó Kálmán freskóit bemutató illusztrációk, képeslapok, prospektusok is. A művész e képei a Kollégium falait ékesítik, s mi most itt a Habsburg-ház trónfosztását megelevenítő képét közöljük. (Kiadó: TREK, 1997.)


Debrecen nem fotóművészeti ábrázolása helyi szinten az újévi üdvözlőlapoknak is meghatározó eleme. A következő alkotáson az egykori kamarapalota jelenik meg karácsonyi ünnepi köntösben, s a lapot a Cívis Ház Zrt. adta ki kereken 2000-ben.


S hogy keretbe foglaljuk ezt a szösszenetet, egy újabb Masits-képpel zárjuk a mostani mondókánkat. Az akvarellen a téli Meszena utca látható; hideg van, a fák csupaszok, ám a fehér hó és a kék ég mégis mindent beragyog... A régi cívisvárosról Maksai János is készített festményeket. Műveiből ebben a cikkünkben mutatunk ízelítőt.


A város épületei mellett Debrecen címere is gyakori szereplője a különféle kiadványoknak. Íme egy kártyanaptár, amin a frissiben visszaállított, eredeti címerünk tündököl. Ezt a kisokost a Hajdú–Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat jelentette meg 1990-ben.



(Az itt megosztott műveket se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)