Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fa. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 30., csütörtök

Egy 90 éves túlélő: a Bem téri Ginkgo biloba

Debrecenben 1966-ban még ritkaság volt a páfrányfenyő, azaz a Ginkgo biloba. Július 30-án erről a ma már 90 éves növényről jelent meg cikke Kálmánchey Endrének a Naplóban. Mi pedig azt néztük meg 2026. július 30-án, hogy megvan-e még ez a fa. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A 90 éves túlélő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És láss csodát: 60 esztendő eltelte ellenére ma is él ez a szép növény, és védnöki táblája is van, éppen 50 éve! Az idézett korabeli cikkből sok minden megtudható erről a fantasztikus növényről. A szerző így fogalmaz: „Napjainkban, amikor idegenforgalmunk már nemzetgazdasági tényezővé vált, jelentős szerep jut parkjainknak abban, hogy az idegen kedvező benyomást kapjon a városról, s jó hírét elvigye hazájába. Debrecen egyre szépülő parkjai is nagyon előnyösen járulnak hozzá, hogy az ide érkező barátságosnak és szépnek találja a várost. Parkjaink fáinak, cserjéinek és virágainak nagy része hazánkban eredetileg nem honos, hanem más földrészek és különböző éghajlatú helyeknek növényei. Emiatt a nagyközönség többsége nem ismeri őket. Pedig amit ismerünk, azt jobban szeretjük, s amit szeretünk, azt meg is becsüljük és védjük. Jó lenne ezért a nevezetesebb fák és cserjék nevét kis ízléses fémtáblán (melyet a növény mellé helyeznének el) megismertetni a nagyközönséggel, sőt az eredeti hazáját és néhány érdekes jellemző tulajdonságát is. Most a Bem téri park egy érdekes díszfájára szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét. E fának magyar neve páfrányfenyő, a tudományos neve Ginkgo biloba. Ez a fa közelebbről meghatározva a kórház előtti villamosmegállótól mintegy 60 méterre van a Nagyerdő felé haladva. Az 1930-as évek legelején ültette a parkba a Városi Kertészet, így most körülbelül 35 éves. Törzse első rátekintésre a fenyőéhez hasonló, s az ágak is úgy helyezkednek el, mint a fenyőfán, egy magasságban, körben örvösen. Sajnos ez a fa a II. világháború idején megsérült, s a csúcsa elpusztult, így nem mutatja a jellegzetes fenyőalakot.”

A villamos felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az írásból megtudható az is, hogy egy szépen fejlett ép példány látható a Nagyerdei körút 50. szám alatt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsődéje (azaz a Sesztina-villa) kertjében. „A növényvilág évezredek óta tartó fejlődésében a Ginkgo egyike a legrégibbről visszamaradt nemzetségnek, reliktum. A Ginkgo nemzetség egyes kihalt fajai a földtörténeti középkorban és a harmadkorban Európában és így hazánkban is éltek. A páfrányfenyők osztályának ma a Ginkgo biloba az egyetlen élő faja. Őshazája Kína, de már nagyon régen Japánba is átvitték. Azt, hogy a régi korok maradványaként élve maradt, főképpen kínai és japán szerzeteseknek köszönhetjük, akik mint szent fát ősi időktől fogva nagy gonddal ápolják kolostoraik kertjeiben. Bár újabban vadon termő állapotban is megtalálták a Szecsuan területét borító őserdőkben. A páfrányfenyő Európa parkjait is régóta díszíti. Mintegy 200 évvel ezelőtt hozta be Keletről egy Kámfer nevű orvos. Hovatovább nálunk sem lesz már olyan ritka növény, egyre több kerül a parkokba.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Nádor utca és az Ősz utca sarkán is van egy elhíresült páfrányfenyő. Ezt az egyházi bölcsőde építésekor vágták vissza – sajnos annak ellenére is, hogy az a fa is egy táblával megjelölt védett példány.

A védnöki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor ma már azt is tudjuk, hogy ennek a legősibb növénynek a tavasztól őszig szedhető levele gyógyászati célokra hasznosítható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint hivatalos drog. Alkalmazzák az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hat a visszértágulatra, az aranyérre és a lábszárfekélyre. Hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns. Mandulagyulladás és fejfájás ellen is alkalmazzák. Javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják öregkori elbutulás és Alzheimer-kór ellen.

Az 1966. július 30-i cikk

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 6., hétfő

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

Debrecenben Böszörményi Pál főbírósága (1822–1825) alatt határozzák el, hogy a Pap-tava helyén fűvészkertet létesítenek. Ennek elkészülésére azonban csak 1841-ben kerül sor. A megvalósulás egyik legfőbb akadálya a megfelelő szakember hiánya volt. Emiatt a Kollégium a Vas Pál nevű bölcseleti tanulóját előbb Pestre, majd külföldre küldte tanulmányi útra. A visszatérte után ő lett a szervezője a város parkkultúrájának és tervezője több díszkertnek.

Az ő munkájának tekinthetjük az Emlékkertet, a Csokonai-kertet, a Népkertet, a Nagyerdei parkot, valamint a pallagi iskola mellé telepített fenyvest is. Ő építtette a cívisvárosban az első üvegházakat is. Híres és a debreceniek által kedvelt kert volt az István-malom telepén létesített, Tívelygőnek becézett park is. Ez az elnevezés onnan eredt, hogy a kertben a bokrokkal szegélyezett utak kacskaringósak voltak, s emiatt könnyen el lehetett tévedni azok között. Ezt a parkot a lakosság vasárnaponként látogathatta, és sokáig a környékbeli gyermekek kedvenc játszóhelye is volt. Később az ifjúsági parkot alakították ki a helyén. Nem mellékesen ebben a parkban volt Debrecen első szökőkútja is, amihez „Halászi L.” szobrászművésszel szobrot is készíttettek. A kertet pedig Kacskovics Ignác, az üzem választmányi bizottságának tagja tervezte.


Szintén helyi sajátosságként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy például a Nagyerdőn az eredeti erdei jelleget sok létesítmény esetében igyekeztek meghagyni. Így maradhattak meg sokáig a hatalmas tölgyfák a klinika telepén, a fürdő és a csónakázó medencéjébe épített szigeteken, valamint a stadion nézőterén és a köztemető sírjai felett is – fogalmazott Szűcs Ernő a HB Napló 1968. augusztus 20-i ünnepi összeállításában (lásd e múltidézésünk legvégén), melyből mostani cikkünket merítettük.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A ma is meglévő biciklitartós főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A tábor medencéje 1971-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

A keleti kapu felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

A  szomszédos pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1971 augusztusában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. május 17., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: ©  Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 22., vasárnap

A Békás-tó az átépítése előtt

Nyári pompa a régi tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legszebb, legfontosabb területe a Nagyerdő, amelynek szintén kiemelt része a parkerdei övezetben 90 éve kialakított Békás-tó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal az elmúlt évtizedben készített felvételeink közül válogatunk, mégpedig azért, mert akkor gyönyörködhettünk utoljára a Békás-tó átépítés előtti arcában. A fenti képen az érthetetlen módon megszüntetett, igen népszerű spriccelős ivúkutat idézzük meg.

Napozás a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2013-ban megörökített Békás-tavi jelenetek közé a nyári életképeken kívül minden évszak eseményeit felvillantjuk. Az előző kép nyári hőségben, a következő pedig tavaszi virágzáskor készült a régi fűzfáknál.

Szépséges lombok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vissza a télbe, ilyen volt a Békás-tó vize a lebontott hídnál a kacsákkal.

Tavaszváró pillanat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hóesés után csodás látványt nyújtott a kis fahíd is (hátul egy kivágott fűzfa).

Festői fehérségben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi szabadtéri színpad felőli parton még megvoltak a napozódeszkák és a fedett kiülők, telente pedig a befagyott vízen jókat lehetett csúszkálni.

Csúszkálók a tó jegén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Festői alkonyat a téli Békás-tó lebontott hídjánál:

A hófödte fahíd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor vastag jég borította a tó vizét, sokan élvezték rajta a tél örömeit.

A befagyott Békás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sötétedésig nagy jégkorongmeccseket is vívtak itt a csapatokba szerveződött korisok (ahogyan a csónakázón is).

Korongozók a jégen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül azt idézzük fel, hogy az utolsó teleken milyen volt a Békás-tavunk megszüntetett szeretett hídja, és van még egy képünk a kis ivókútról is. További archív képeinkben az átépítés előtti tóról és parkerdőről ebben az összeállításunkban gyönyörködhetünk.

A hajdani kis híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 7., szombat

Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac

A Holló László sétány 2016 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nagy lakótelepén, a Tócóskertben az egyik fő élelmiszer-beszerzési hely a Holló lászló sétánynál működő piac. Itt eredetileg (a régi újkerti kispiachoz hasonlóan) évtizedeken át a szabadban, tetős asztalokról árusították a portékákat. Ezt a korszakot lezárva, csarnok épült, amit 2018 novemberében adtak át. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tócóskerti piac 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző felvételeinkkel a fák alatti forgatagot és a kockaköves, hangulatos utat elevenítjük fel, annak eldöntését pedig az olvasókra bízzuk, hogy jó volt-e így ez, avagy sem.

A kispiac 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2014 januári piac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. október 10., péntek

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon



A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből.


A fenti képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a következőn a régi csónakázó tündököl.


Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.


A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.


A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.



A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.


A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.




1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.


Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.


A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.


Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!