Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyümölcs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyümölcs. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 20., kedd

Az 1904-es nagy piacrendezés

A Rákóczi-piac (Fortepan / Bojár Sándor, 1970).

Debrecenben az egyik nagy piacszabályozás 1904-ben történt meg. Béber László cikke szerint (lásd összeállításunk végén) ezt 10 éves huzavona előzte meg, mivel sokan úgy vélték, hogy a kicsinyben árusítók piacát, a pércsi sort – debreceniesen pírcsi sort – a Piac utcáról ne helyezzék át a Csapó és a Rákóczi utcára, hanem városrészenként osszák szét. De tiltakoztak a kisiparosok is, akik a több évszázados szerzett jogaikra hivatkozva ragaszkodtak a Piac utcai helyükért. Ám 1904. március 1-jén a pírcsi sor eltűnt a Piac utcáról.

Négyes tuja a Kossuth utcán, jobbra pedig a piac

Tojást, hüvelyest, burgonyát, kertészeti termékeket akkortól a Csapó utcán lehetett árusítani, szárnyas jószágot darabonként és páronként a Vár és a Rákóczi utca között. A libakertiek és zöldséges kofák helye a Városház utca lett, a bolgár és egyéb konyhakertészeké a Simonffy utca, ugyanott árusították a tejet és tejtermékeket, halat, rákot, nyulat és egyéb vadat. A gyümölcsárusoknak sikerült megvédeniük a Piac utcai helyüket az 1–11. számú házak előtt, a mézeskalácsosokkal együtt, ezek közül kettő megmaradt mutatóban az I. világháború után is. Nyaranta pedig közéjük ékelődött a Dörre-cukrászda kioszkja. A nagy gyümölcspiac szemközt volt, a Piac utca 4. számú háztól a 10-ig, ahol vaskerekes kút is működött. Itt árultak sátrakban a kofák, s még bővült is a terük a sarki Stenczinger-ház lebontása révén. A Kossuth utca 23. számú háztól lefelé a virágárusok tevékenykedtek.

Vásártér, 1938. Fortepan / Fóris–Vastagh

A Kisállomás előtti szénapiacon, a mázsaház környékén élő bárányt és szopós malacot kínáltak. A gabona- és terménypiac a Hatvan utca végétől a Miklós utca végéig terült el, magába foglalva a Külsővásárteret is. Ez szárnyasoktól volt hangos. A nagybani, szekeres gyümölcspiac a Hatvan utca 39. számú háztól, ahol a megkeskenyedett park kezdődött, lefelé nyúlt el, kivéve a káposzta, dinnye és tök szekeres piacát, ami a Bocskai térre került. A Hatvan utca 50. számú háztól lefelé lehetett kapni a csemetefákat, bokrokat és cserjéket, a gázgyár déli oldalán pedig meszet árultak. Az érintetlenül hagyott Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri piacon 119 barna vassátor állt (ilyen a Simonffy utcai piacon is volt) a Rózsa utcától a Bádogos (Zamenhof) utcáig, a tér alakja szerint 18–30 sátorból képezett öt sorra osztva. Ezeket tovább tagolta két keskeny keresztutca. A sátrakat a város adta bérbe, arra igyekezve, hogy soronként lehetőleg azonos, vagy legalábbis rokon szakmák csoportosuljanak. A Tisza-palota hátsó frontjára néző I. sorban zömmel hentesek voltak. A Dégenfeld téren zöldséget és nyers húst nem volt szabad árulni; aki a 61 debreceni hentes közül itt is bérelt sátrat, az kolbászt, füstölt húst, tepertőt tartott.

Dégenfeld téri képeslap

Az I. sorban viszont csak hentesnék árultak füstölt, főtt és sült kolbászt; a tanács respektálta a legelőkelőbb debreceni céh ősi szokását, hogy a kolbászt a hentesnek adták el, valamikor a tér déli részén. Ebben a sorban voltak a házi tésztások, két paprikás és sáfrányos, akadt egy mézeskalácsos, sőt pipás is, de ez behódolt, mert bazárárut is tartott. A II. sorban már sok kávés és ételes árult, az előbbiek tejeskávét mértek, az ételesek egy-két fogásos ebédet főztek a sátor egyik felében, a másikban tálaltak. Ez a két szakma különben sokszor párosult. Ezen a soron helyezkedtek el a kenyérsütő asszonyok is – csak a híres debreceni fehér kenyeret kínálták – s a túrósok és tejfelesek. A III. sor megint a régi élelmiszer-iparosoké volt, élükön a hurkásokkal. A hurkát egykor szintén a hentesnék árulták a kolbásszal együtt, de ebben az időben már nem, a kolbásznál jóval olcsóbb népélelem készítése külön szakmává vált. A 11 tagú Perecsütő Társulat hat sátorban rakta ki a messze földön keresett debreceni perecet, az apró vajastól a nagy zsírosig. Érdekes, hogy a sátrakra egymás között ősi módra nyilat vetettek, eszerint váltották a helyeket. (Talán azért, mert a perecesek nemcsak az árujukról, hanem a szájukról is híresek voltak; furcsa módon közéjük keveredett itt egy jámbor magyar szabó. Két-két sátruk volt a mézeskalácsosoknak, henteseknek, savanyú káposztát és uborkát árusítóknak. Mellettük húzódott meg egy főzelékes, a vevő maga vitt a főzelékre kolbászt, hurkát vagy tepertőt, ha telt neki. A IV. sort a kávésok, ételesek és kenyeresek foglalták el, a széleken egy-egy paprikással, főzelékessel és szárítottgyümölcs-árussal, a város istállójára (a későbbi Köjálra) néző V. sorban szintén a kávésok és ételesek uralkodtak, s itt szerénykedett a valamikor virágzó iparágat képviselő két szappanos. Mozgalmas volt ez a tér. Északi oldalán a szabad ég alatt, a Wolff-palota előtt árulták a barna kenyeret és a vidékről felhozott kenyeret (a legkeresettebb a sárándiaké volt), s itt kaptak helyet az uborkaárusok is.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca)

A Dégenfeld téri piachoz csatlakozóan heti piaci napokon a Rózsa utcában árusítottak sátrakban a fésűsök, kefések, késesek és pipások. (A bojtos, rövid szárú makra pipa már csak a muskotály cívisek szájában füstölt.) A Tisza-palota Rózsa utcai frontját a Debrecen történetében jelentős szerepet játszott patrícius kereskedő család, a Várady Szabók fehérnemű- és divatáruüzlete foglalta el, a sarkot pedig egy véres szerelmi drámáról szomorú nevezetességre szert tett Kovács-féle hentesüzlet. A hátsó fronton állandóan kellemes szagok terjengtek, főtt és sült a híres debreceni kolbász, s a köznyelven a kávékirálynak ismert Király István nagy fűszerüzletéből a pörkölt kávé kellemes illata szállt, sőt még egy rőfös és egy üveg- és porcelánkereskedés is elhelyezkedett itt. Forró nyári napokon a vassátrak utcái fölött teljes hosszukban ponyvát feszítettek ki, alattuk sejtelmessé szűrődött a napfény. A másik piac, ami szintén eltűnt azóta, kisebb volt, de teljesen zárt, a hivatalos neve is Simonffy utcai csarnok. Mondottam, hogy a Dégenfeld téri sátrakban tilos volt nyers húst árulni, ezek csarnokát a város Simonffy utcai bérházában a páratlan oldalon létesítették, s e csarnokban 36 acélsodronyos fülkét alakítottak ki. A mészárosok száma Debrecenben akkoriban 17 volt, ezek az önálló üzleteiken kívül 11 társulati elárusító hellyel is rendelkeztek szerte a városban, kettővel a Simonffy utcai csarnokban. Akadt itt két hentes is, de a többi fülkében mind asszonyok árultak borjúhúst, ugyanolyan régi szokás szerint, mint a hentesnek a kolbászt. Rajtuk kívül a csarnokban kapott helyet, de már csak asztalokon 8 bárányhúst és 7 libahúst áruló asszony, valamint 5 tejfölös és túrós. Ez a csarnok tehát szerkezeténél fogva a Simonffy utcai piachoz tartozott, a kettő kiegészítette egymást.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 3., hétfő

Amikor még a Rákóczi utcán is piac volt Debrecenben

A hajdani Rákóczi utcai piac. Képforrás: Regifotok.hu.

Debrecen egyik híres vásárhelye a Rákóczi utcán működött már 100 évvel ezelőtt is a meghatározott napokon (lásd az utolsó képen).


A Pikó-féle reklámtábla. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

A Rákóczi utcai piacot a Csapó utcai vásárcsarnok 1976 augusztusi megnyitásakor szüntették meg.

Egy sárgabarackos stand. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

A csarnok átadásáig igen nagy élet zajlott piaci napokon a Rákóczi utcán – mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Bojár Sándor most megosztott, 1970-es felvételei a Fortepanon, valamint olvasóink nosztalgiával teli kedves visszaemlékezései. Körteízű, kaporillatú múltidézést kívánunk Mindenkinek!

Árunézegetés a piacon. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kofák és vevők. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó múltidézéseink:

2026. április 1., szerda

A Debreceni Konzervgyár hőskora

A Debreceni Konzervgyár megépítése a 3. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása volt hazánkban, mivel több mint egymilliárd forintba került. Az új üzemet 44 hold területen létesítették, és a termelés biztonsága érdekében megkezdték a konzervnövények telepítését is. Ez azt jelenti, hogy 1968-ban már 90 hold málnát, 75 hold feketeribizlit és 60 hold meggyet is is telepítettek (50 millió forint értékben). A próbaüzem 1969. június 2-án beindult 3 műszakos rendben, s ehhez a gyár 1100, főleg debreceni és ahhoz közeli nőket foglalkoztatott. 1969. szeptember 1-én megkezdhették a hűtőház próbaüzemelését is, így abban az évben a konzervgyár már 131 millió forintot termelt, s 1970. március 15-ig összesen 168 millió forint értékű áru hagyta el a nagyüzemet. A termékek minőségére jellemző, hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelemnek pedig 97 vagont adtak át.


A próbaüzem eredményeként – az 1970. december 31-i terv helyett – 1970. április 1-jén már átadhatták a Debreceni Konzervgyárat, ami Hajdú-Bihar akkori legnagyobb beruházása volt. Nagy László igazgató az avatási ünnepségen elmondta: A beruházás generáltervezője az Élelmiszer-ipari Tervezővállalat volt, a magasépítést az Iparterv, a mélyépítést a Mélyépterv, a gőz- és hűtéstechnikai tervezést az Energiagazdálkodási Intézet végezte. A beruházás alapkoncepciójának kialakításában, később a résztervek kidolgozásában és bírálatában a tervezőintézeteken kívül a Konzervipari Tröszt és a konzervipar különböző vállalatainak legjobb szakemberei is részt vettek. Magasépítési generálkivitelezőnek a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalatot jelölték ki. Részt vett a kivitelezésben a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a hűtőház hűtéstechnikai szerelésének munkálataiban a Diósgyőri Gépgyár és az Április 4. Gépgyár is.

Csendélet 1970-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Összességében az ország egyik legnagyobb konzervgyárának beruházási munkáiban több mint 30 vállalat és intézmény vett részt. A Napló cikkeiből az is megtudható, hogy a technológiai gépeket és berendezéseket a hazai gyárakon kívül 15 ország vállalatai szállították.Az elkészült és a határidő előtt átadott konzervgyár programszerű termelése 7033 vagon, és ehhez 8500 vagon zöldségféle, 1530 vagon gyümölcs, 177 vagon hús és 970 vagon ónozott lemez feldolgozását irányozta elő.

Díszpark a gyár előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 7., szombat

Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac

A Holló László sétány 2016 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nagy lakótelepén, a Tócóskertben az egyik fő élelmiszer-beszerzési hely a Holló lászló sétánynál működő piac. Itt eredetileg (a régi újkerti kispiachoz hasonlóan) évtizedeken át a szabadban, tetős asztalokról árusították a portékákat. Ezt a korszakot lezárva, csarnok épült, amit 2018 novemberében adtak át. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tócóskerti piac 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző felvételeinkkel a fák alatti forgatagot és a kockaköves, hangulatos utat elevenítjük fel, annak eldöntését pedig az olvasókra bízzuk, hogy jó volt-e így ez, avagy sem.

A kispiac 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2014 januári piac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 31., vasárnap

Semmihez se fogható hangulat a Zsibogóban a nyár utolsó napján


A debreceni Vágóhíd utcai használtcikk-piac parkolójában meglepően sok jármű állt a 2025. augusztus 31-i, vasárnap délelőtti látogatásunkkor. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főkapunál vasárnap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A benti vásárterületen tényleg sokan jöttek-mentek, s például az Omega együttestől egy egész sor hanglemez volt kapható a Zsibiben.


A lemezekhez pedig lemezjátszó is volt más helyeken.

Zenehallgatáshoz csocsó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben a nedűk kedvelőinek se kellett üres kézzel távozniuk.


A kajáldáknál most is sokan álltak sorban, türelmesen.


Mindezeken kívül játékok, valamint dísztárgyak is várták az új gazdáikat.


A 2025-ös meteorológiai nyár utolsó napján használt és új ruhaneműket, konyhai eszközöket is bőséges felhozatalból válogatva lehetett beszerezni.

Ruhák minden mennyiségben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A kép jobb oldalának tanúsága szerint művirág is található a Zsibogóban.


A standokon nagyon sok ételféleség is kelleti magát. Mi egy nagy tasakos keksznek és egy szintén külföldről hozott mogyorócsomagnak kérdeztük meg az árait, s mindkettőre meglepő válasz jött.

Aki keres, talál. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Mint jeleztük, ez volt a 2025-ös nyár utolsó Zsibije. Természetesen azonban nyárias idő és Zsibogó is lesz még a közeljövőben is!


Tenyérnyi plüssfigurák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

No de haladjunk tovább a nézelődéssel!


A külső lángososnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zöldség-gyümölcsösök málnát, kisdinnyét és csemegekukoricát is kínáltak.


Szóval, van itt minden, mi szem-szájnak ingere!

Ínycsiklandó látvány! Fotó: © Debreceni Képeslapok

További kereskedelmi összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyárvégi csemegék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. június 15., szombat

Boldog gyermekkor a Honvéd utcában, a Libakert mellett


– Debrecenben 1954-től 1962-ig a Honvéd utca 1. szám alatt, a honvédlaktanyában laktunk. Kimentünk (kiszöktünk) az udvarról a Libakertbe, mert a fákon ott volt a rengeteg gyümölcs, és mi boldogan szedegettük! 1962-ben nekünk el kellett költöznünk, mivel a lakótelep épitése miatt a mi házsorunk útban volt. A képet Édesapám készitette 1958-ban – írta a fenti gyerekeket ábrázoló fotójához Kedves Olvasónk, Debreczeny Zsolt Tivadarné.

A Honvéd utcai udvar ma. Fotó: © Debreczeny Zsolt Tivadarné

A következő jelenet kapcsán Debreczeny Zsolt Tivadarné felelevenítette azt is, hogy a Simonyi úti Általános Iskola tanulóiként – Kovács Márta énektanár vezetésével – részt vettek a Kodály Zoltán énekkari versenyen, az Aranybikában. Az eseményen Kodály Zoltán az első sorban hallgatta és nézte a versenyzőket. Köszönjük szépen a múltidézéseket!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 20., hétfő

Pünkösdi szüret: terméstől roskadoznak a cseresznyefák

Érik a cseresznye! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyes részein több gyümölcsfajta szenvedett fagykárt 2024 tavaszán. Vannak azonban olyan környező települések, amiket elkerült a baj, így ennek köszönhetően pünkösdkor már cseresznyét is lehetett szüretelni. Mi a 18 kilométerre fekvő Nagyhegyes egyik hatalmas cseresznyefáját „szálltuk meg” ekkor, hogy leszedjük róla a szép sötét szemeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lenti piros cseresznyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cseresznyefa lenti ágain még kevésbé érett gyümölcsök is bőségesen vannak, ám a fentebbi részeken garmadával kelletik magukat a mézédes, lédús, ellenállhatatlan fürtök.

Egy szépen megnőtt szem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magasban lévő szemek elérése érdekében létrákra volt szükség, és az erősebb ágakra is fel kellett másznunk. Szerencsére a cseresznyefa az idős kora ellenére is sérülés nélkül elbírta a terhünket. A leszedett gyümölcs egy része friss csemege lett, a többiből befőtt és süteménytöltelék is készül.

Ínycsiklandó finomság! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesi összeállításaink:
Hamarosan szedhetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen óriási a fa. Fotó: © Debreceni Képeslapok