A XII-es páncélvonat debreceni útja 1970 márciusában

A páncélvonat. Képforrás: Loero.hu

Debrecen nagy ünnepséggel köszöntette a „legendás hírű XII-es páncélvonatot, a Tanácsköztársaság egykori, sok dicsőséget szerzett harci eszközét”, ami Hajdú-Biharban is körutat tett 1970. március 8. és április 9. között. A XII-es páncélvonat pontos mását a Diósgyőri Gépgyár KISZ-fiataljai készítették, s 1969. március 21. óta járta az országot. A vonat a Békés megyei Füzesgyarmatról érkezett hozzánk, elsőként Biharnagybajomba.

A képeslapot Jávorszkyné Ginda Enikőnek köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló korabeli cikke szerint a berendezésében helyet kaptak azok a fényképek és írásos dokumentumok, melyek ismertetik az eredeti vonat 133 napos útját, s tájékoztatnak azokról a csatákról, melyekben észt vett. Egy másik kiállítási kocsi a Magyar Vörös Hadsereg mai utódja, a Magyar Néphadsereg katonáinak az életét mutatja be. Ebben a kocsiban az egyik képen felismerhették Debrecen egyik katonai alakulatának páncélvonat kori KISZ-titkárát, aki éppen egy vándorzászlót vesz át 1965-ben. A vonat két évig járta az országot, s a cikk szerint a személyzete, parancsnoksága nagy szakértelemmel mutatta be a kiállítást minden érdeklődőnek. A biharnagybajomi ünnepélyes fogadáson a község szinte összes úttörője részt vett. A sok érdeklődő előtt Ancsi Pálné, a Békés Megyei Úttörőelnökség tagja adta át a vonatot dr. Alberth Bélánénak, a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága titkárának.

A páncélvonat április 9-ig Hajdú-Bihar minden vasútvonalán végigment, s a tiszteletére Debrecenben a Nagyállomáson rendeztek nagyszabású ünnepséget 1970. március 22-én. Mindeközben a szerelvény részlegvizsgáját a MÁV Püspökladányi Vontatási Főnökségén 6 szocialista brigád 48 tagja végezte el munkaidőn túl, társadalmi munkában, s „ezzel hozzájárultak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny sikeréhez is” – lásd mindezt az alábbi cikkmásolatban:

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• A 140 éve tömegközlekedés 14 régi képen
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi és szanatóriumi villamosok vége
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai-szabadságharc
• Az 1849-es debreceni csata
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• A nagy tankcsata
• 1956 november 4.
• Az egri vár védőinek diadala
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1944. október 19. – a német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák tca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a minaretre 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. 

Az egri vár látképe a Minaretből 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

Dobó István kapitány és a regény alakjai az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Jumurdzsák, Vicuska és Gergő jól megalkotott figurái az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

Az egri Kis Dobó tér a vár alatt 2022 végén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csaknem másfél hónapos ostrom krónikája idelátogatva is olvasható.

Az egri török idők egyik maradványa: a minaret. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A hedonista Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég otthona az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A börtönmúzeum és a püspöki palota épületei az egri várban, 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 
• Szép magyar tájainkon
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

Az egri vár főkapuja és az onnan vezető, benti sétány 2022 végén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A német megszállás vége

Szovjet katonák a városháza elé temetett társuk sírjánál... Fotómásolat: Db. Városi Tanács VB Művelődési osztály, 1969 

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969). Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

A szovjetek fogadása, az újjáépítés, a hazatérő hadifoglyok köszöntése és a kamarapalota környéke az archív háborús dokumentumokon...

,,Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak."

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc

,,A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett."

A II. világháború debreceni eseményeinek és az 1944-es bombázások jelképe lett ez a fotó: az Ispotály-templom romjai...

DBKL

És végül még egy propagandisztikus felvétel a jóságos felszabadítókról

A szabadságharc páncélos mementója

Debrecen különleges módon tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt. Ugyanis a Kossuth utcai szoboravatáson kívül egy T32-es tank is szolgálja a múltidézést a Hatvan utcán. Ez utóbbi ,,kompozíciót" hétfőn este helyezték el a nagyposta előtt, amit anno szétlőttek a szovjetek... (A főtér legutóbbi ostromállapotáról idekattintva nézegethetők fényképek katonákról és a gyilkolóeszközeikről.) Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok