Sírig hű, titkos szerelem Ady iránt

Debrecen egykori, elfeledett nagy szülöttei között van egy olyan, csodálatra méltó nő is, akinek a története annyira bámulatos, hogy külön romantikus nagyregénybe, filmre kívánkozik. Ő volt ugyanis Ady Endrének az a ,,Kíváncsi Illiként" szereplő, titkos rajongója, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt. Több kérője is volt, de soha nem ment férjhez.

Ilyen volt a Debrecenben tanuló és újságíróskodó, ifjú Ady Endre, akinek 1899-ben, a cívisvárosban jelent meg az első verskötete, melyből a jobb oldali fotón szereplő ,,Kíváncsi Illinek" is küldött. A portrét a lánynak dedikálta, és ma a Debreceni Irodalom Házában csodálható meg. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

– Ötvennyolc évvel ezelőtt szívembe zártam egy drága érzést, s egy kazettába gyűjtöttem össze és rejtegettem ennek az érzésnek drágagyöngyeit. Úgy gondoltam, ez a titkom elkísér a síromig. Most mégis kitárom lelkem lecsukott ablakát, felnyitom a titkokat rejtő kis kazetta zárját, előveszem belőle az én egyetlen, drága, örök Szerelmem, Ady Endre leveleit, emlékeit, és átadom féltve őrzött kincsemet az irodalomtörténetnek, jelezve, hogy: Kíváncsi Illi én vagyok – olvasható a könnyfakasztóan szép vallomás, amelyet 1958-ban jegyzett le Gyurói Nagy Lajos és Kovalovszky Miklós. (Az ezt az elbeszélést is magában foglaló, ötkötetes mű 1961-ben jelent meg, Emlékezések Ady Endréről címmel.)

Illi csodás visszaemlékezése az alábbiak szerint folytatódik. ,,Valahogy így történt: Fiatal lány voltam, s ábrándos leányszívvel úgy éreztem, valami nagyon szépet tartogat számomra a Sors. Úgy éreztem, hogy valami csodálatos kéz kiemel az élet szürkeségéből, föl a magasabb régióba. Lelkem szárnyai megrebbentek, s írogatni kezdtem. Apróbb írásaimból Jázmin álnév alatt küldöttem is a Debreczeni Hírlap szerkesztőségének, amelynek akkor Ady Endre debreceni jogász is munkatársa volt. 

A lapban megjelent versei lelkembe ivódtak. Akaratom ellenére is foglalkoztatni kezdettek. Ady Endre alakja is megjelent előttem. Szép hullámos haja, beszédes nagy szeme s fájdalmas költészete babonásan hatott rám. Nem tudtam szabadulni tőlük. Valamiképp úgy éreztem, hogy lelkemnek bele kell az ő lelkébe kapcsolódni, s ez az a Szépség, amit részemre az élet rejteget. Így íródott meg Kíváncsi levele a Debreczeni Hírlap szerkesztőségéhez: miért olyan szomorú, miért olyan keserű hangú Ady Endre költészete? Persze lelkem legmélyén egy szent sejtelmet éreztem, hogy én mily boldoggá tudnám tenni..."

Ady és a lány között egyre mélyebb hangvételű, bensőséges érzelmekkel teli kapcsolat alakult, amely azonban nem lépett túl a rendszeres levelezés keretein. Ady többször találkozni szeretett volna Illivel, de ő beérte ennyivel, a plátói szerelemmel, s ugyanakkor a csalódástól is óvta magát és az ábrándjait. Féltette az ideálját, hiszen azt is jól tudta, hogy az ifjú tollforgató nem él igazán makulátlan életet. Levelezésüket (melyet így is az izgatott érzelmek tüze fűtötte) naponta koronázta meg azzal, hogy a szemközti szerkesztőségbe tartó Ady Endrét személyesen leshette meg a Piac utcai munkahelye, a Kaszanyitzky-féle üveg- és porcelánkereskedés ablakából.

,,Kiváncsi Illi" híresen szép, legendás munkahelye a Piac utca 57. szám alatt

Ady Endre végül Nagyváradra ment, és bár azután is sok levelet váltottak, már egyre inkább eltávolodtak egymástól Illivel. A lány a városban az első sorból nézte végig a költő egyik előadását, és megvásárolta az 1908-as, friss portréját is. Ez a felvétel a halála után is a hajdúszoboszlói otthona falát díszítette (szecessziós keretbe foglalva) a megannyi Ady-ereklye mellett, melyeket csak 1977-ben fedeztek fel a Déri Múzeum muzeológusai. Ez a páratlan kompozíció is megcsodálható a Debreceni Irodalom Házában. Mi pedig végre eláruljuk, hogy a lélegzetelállító sorsú leány neve: Varga Ilona. 

Ady első kötete, Kiváncsi Illinek dedikálva

Varga Ilona titkáról tehát nem mellékesen csak sok-sok évvel a szerelme, Ady Endre halála után lebbenhetett fel a fátyol, amikor egy evangélikus lelkésznek elmesélte a történetét. Ő győzte meg arról, hogy igen jó szolgálatot tenne az irodalomtörténetnek, ha felfedi a kilétét.

Kovalovszky Miklós, Ady kutatója 1958. augusztus 20-án vette át a fantasztikus ereklyéket: a dedikált Ady-köteteket, fényképeket, leveleket. A relikviákat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

,,Az emlékek őrzője feltárta titkát, kiadta kezéből a kincseket, amivel a mesének és életének is vége lett. Kíváncsi Illi fél évvel később elhunyt" – fogalmaz a Maszol.ro nagyszerű Ady-összeállítása, ahonnan a Varga Ilonát ábrázoló, fenti másolatokat is vettük.

A Debreceni Irodalom Háza – Ady Endrét és Varga Ilonát is bemutató – kiállítása kapcsán végül egy másik, szintén nagyon különleges kincsre is szeretnénk felhívni a figyelmet. Az utolsó fotónkon ugyanis az a régi szekrény látható, amit kedves barátunk családja adományozott az intézménynek. Az ő Mester utca 4. szám alatti, egykori házukban lakott ugyanis 1896-ban Ady Endre, aki többek között ezt a bútort használta náluk. A másik ilyen szekrényük sajnos megsemmisült a II. világháborúban. Gyönyörű múltidéző Ady-históriájuk idekattintva olvasható.

Ezt a szekrényt használta Ady Endre 1896-ban,

a Mester utca 4. szám alatti lakásában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!