A Nagyerdei Camping hőskora

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. 

A HB Napló 1968. aug. 20-án közölt fotóján

Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

1997-es fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá.

Évek óta ez a helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

A következő fekete-fehér archív felvétel is nagyon kifejező...

Prospektusfotó 1965-ből

Vajon mit akarnak építeni a Nagyerdei Camping területére?

Életkép 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Prospektusfotó 1965-ből

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Prospektus a kempingről régi fotókkal
• A Békás-tó
• A vidámpark hőskora
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A Jubileumi Játszótér
• Az Ady úti nagyvásárok
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Hajdú-bihari Napló, 1972

Ma 60 éve nyílt meg a Nagyerdei Kemping

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping elkészültéről szóló korabeli cikk szerint „az árnyas, öreg tölgyfák között különös alakú, tarkára festett házikók sorakoztak, s a zöldre festett rácsos kapunál – a kemping bejáratánál – a mesék mézeskalácsházához hasonló építmény. Szép, idillikus környezetben, a debreceni Nagyerdőben épült fel a város első kempingje, melyet az idegenforgalmi hivatal létesített, hogy új színfolttal gazdagítsa Debrecent. Az új létesítmény hivatalos neve: Debreceni Nagyerdei Nemzetközi Termál Kemping.”

Térkép és design faház. Repró: © Debreceni Képeslapok

A tábor (melynek tervezője Kálmán Ernő, az ÉM Tervezőiroda mérnöke) a Nagyerdei Stadion és a Benczúr Gyula út között fekszik, körülbelül 2,5 holdon. A létesítményben higiénikus, kulturált körülményeket biztosítottak, s lehetőség volt arra is, hogy a vendégek főzzenek, ruhát mossanak. Miután hamarosan aztán a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vezető főcsatorna is elkészült, így a kemping kis medencéje és zuhanyozói is kaptak a híres gyógyvízből.

A kemping kis medencéje. Fotó: HBN, 1970

A sátrak között sakkasztalokat, szalonnasütő helyeket létesítettek. Majd, 1965. május 27-én már arról számolt be a megyei napilap, hogy addig több mint 20 csoport, több mint 700 vendég érkezett a táborba. A kempinget 2003-ban zárták be, ám még az egyik meghagyott faházban egy ideig szórakozóhely működött.A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt. A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkező bulizóknak.

Campus Fesztivál, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A hajdani Víg-kend Major

A volt nyári napközis tábor

A Hosszúpályi úti alkotóház

Az erdőspusztai paradicsom

A Lencz-telep oázisa

Az egykori Margit-fürdő

Volt egyszer egy Ifipark

A kemping 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A lebontott Nagyerdei Kemping, és ami a helyén van

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A hajdani kempingterületen sátort verő fiatalok a 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

Hasonló múltidéző összeállításaink:

• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke 
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• Mi épült egy Egyetem Kávéház helyére?
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban

Életkép 1970-ben, a Nagyerdei Kempingben, egy várostérképes, német nyelvű Debrecen-prospektusban.
(70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1972. július 13-i összeállítása a Nagyerdei Kempingről. Fotók: Iklódy János

Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

Debrecen turisztikai „arany háromszögének” két H betűs tájegységéről, Hajdúszoboszlóról és Hortobágyról kaptunk 50 éves szép képeslapokat Kedves Olvasónktól, Nagy Magdolnától.

A Hortobágyi Pásztormúzeum és a Hortobágyi Csárda 1973-ban. Képeslapfotók: Tulok Ferenc

A fenti üdvözlőkártyákon Hortobágy nevezetességei közül a csárdában és a pásztormúzeumban gyögyörködhetünk, a következő lapon pedig vágtató paripák idézik a múltat.

Hortobágyi Ménes az itatónál, 1971-ben. Fotó: Bakonyi Béla

A Hortobágyinfó szerint „A Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.” Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Hapák József

A Nagy Magdolna olvasónk által nekünk ajándékozott képeslapok lapozgatását a hajdúszoboszlói relikviákkal folytatjuk. Az alábbi felvételen a Béke Hotel strandjának csodálatos csúszdája tárul elénk. 

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő fantasztikus retró csúszdája 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

A következő fotókon a fürdőváros főterének látványán, valamint a SZOT–ÉDOSZ Üdülő különlegesen megörökített arcán ámuldozhatunk. A mai is meglévő Béke Hotel pedig ilyen volt ötven évvel ezelőtt:

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A hajdúszoboszlói Hősök tere 1972-ben. Fotó: Tulok Ferenc

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hajdúszoboszlói SZOT–ÉDOSZ Üdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 
• Szép magyar tájainkon
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján

Az egri Szépasszony-völgy gyönyörű borozói és pincéi

1947-es székelykapu az egri Szépasszony-völgy egyik különleges portáján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 142 kilométerre található Eger többek között a méltán híres nedüi miatt kedvelt a kirándulók és persze a helyiek körében. 2024. február 13-án a Szépasszony-völgybe látogattunk, ahol nemcsak itókákat lehet kóstolgatni, hanem az épületekben és a pincékben is gyönyörködhetünk.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1777-es dátum a szép borospince homlokzatán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulók már a belvárosból odavezető úton is szebbnél szebb építményeket csodálhatnak meg

Fogadó a Szépasszony-völgy tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy emblematikus szobrai közül kettőt Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán készített, ezek a Szépasszony (lásd a cikk végén) és a Hordón ülő Bacchus. Leányt ábrázol Kolodko Mihály alkotása is, ami egy díszkúton áll.

Vidám festmény egy pincén, jobbról pedig a völgy szélén álló „Szőlőt taposó lány” szobor és díszkút. (Kolodko Mihály, 2013).
Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. február 13-i ottjártunkkor – lévén mégiscsak tél – még nem hömpölygött tömeg a völgyben, ellenben a napsütés és a hőmérséklet annyira kellemes volt, hogy igazán jólesett sétálgatni itt.

Présház és fogadó a völgy határában, az odavezető út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy történetéről annyit mi is felelevenítünk a leírások alapján, hogy ez Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, ahol mintegy 200 pince található. A nevét az egyik legenda szerint azon gyönyörű nő után kapta, aki hajdanán itt árusított bort.

A völgy nagyobb vendéglátóhelyei közé tartozó egyik létesítmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pincéket 1774-től kezdték kialakítani, s ehhez a püspök engedélye kellett. Egerben és a környékén többnyire riolittufába vájt pincék találhatók, ahol a bor állandó 10–15 fokos hőmérsékletben tárolható.

Pincészet portálja a völgyben, szintén 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma a Szépasszony-völgy már teljesen más, mint évszázadokkal ezelőtt vagy akár 40 éve.

A völgy nevét viselő bisztro külső része a Szépasszny-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több nagy vendéglő és panzió épült itt, és a 2024. február 13-i látogatásunkkor is épp dolgoztak egy hatalmas szálláshelyen. Vannak eldugott kis pincék is, ugyanakkor az épületek díszítései is nagyon változatosak és vendégcsalogatóak. A tavasz beköszöntével a völgy is felébred, és folyamatos lesz a jövés-menés. Sőt, kinyit a szabadtéri színpad is, ahol sztárelőadók szórakoztatják a völgybarátokat.

A Szépasszony-völgy patakja 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szépasszony-völgy névadójának szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A Kedves Lak retro kapufelirata a Szépasszony-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kistestvérünk, szép Szoboszló

Az 1970-es években ilyen volt a város látképe és a fürdőhelyei. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

Debrecen nemhivatalos testvérvárosa a kies Hajdúszoboszló. Nyaranta, amikor még nem utazhattunk bármikor külföldre, akkor aki nem a Nagyerdőben és nem is a Balatonon strandolt, az nagy valószínűséggel a szoboszlói fürdőben lubickolt.

Bélyeg és montázs-képeslapok a régmúltból. Fotók: Magyar Posta, Képzőműv. Alap

A cívisvárostól 20 kilométerre fekvő Szoboszló neve a szláv Sobieslaw személynevet takarja, mivel a települést szlávok alapították. A falu igazi felvirágzása 1925. október 26-án kezdődött, amikor Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásai során a földgázzal együtt 73 fokos hévíz is a magasba tört. Miután felfigyeltek a kiváló összetételű víz jótékony hatásaira, az első fövenyfürdőt is megnyitották, mégpedig 1927. július 26-án.

A buszállomás és a strand a női napozóval. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A létesítménynek már az első öt hét alatt is 28 ezer látogatója volt. Aztán maga a gyógyfürdő 40 holdnyi erdős-ligetes parkban kapott helyet, s ezt 1974-ben 26 holddal bővítették. A Hajdú–Bihar című, 1978-as album szerint ezt követően alakították ki a csónakázót és a sportpályákat is. A korszerűsítések és a fejlesztések azóta is töretlenek, s az immár Hungarospa nevű birodalom szinte külön várost alkot a városban.

Ízelítő a város mai arcaiból: a Bocskai-szobor, a református templom, a vasútállomás
és a görögkatolikus templom. Fotók: Debreceni Képeslapok

Hajdúszoboszlónak a ,,retro időkben" is híresek voltak a vendéglátóhelyei. Ilyenek például a Béke és a Délibáb nevű üdülők, valamint az Aqua Presszó, a Magyaros Étterem és persze a Gambrinus is. A fürdővárosban ma is nagy kultusza van Pávai mellett Bocskai Istvánnak, Gönczy Pálnak és Hőgyes Endrének is.

Szoboszlóban az is jó, hogy itt mindig hosszabb a strandszezon, mint Debrecenben. Fotó: Csobaji Előd, 1973

Érdekes itt az is, hogy milyen sokan tekernek olyan biciklin, amire tartórácsokat szereltek. Azokon furikázzák ugyanis azokat a ballonokat, amikben a vasútállomás melletti hőforrásból vett gyógyvizet szállítják haza.

A gyönyörű belváros 2019. április 18-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

(A megye turisztikai ,,arany háromszögének" harmadik tagjáról, a Hortobágyról idekattintva tekinthető meg a múltidéző összeállításunk.)

A régi strand, a kertészet és az óvodája a '60-as, '70-es években.
Fotók, kiadó: Megyei Tanács, Képzőműv. Alap

DBKL

(Az itt megosztott felvételeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei.)