Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban

Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina

Pazar fotó készült az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházról is:

Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd

A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Szőlőskert
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Művész
• Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma
• A Ludas Matyi Espresso
• Az Utopia Disco
• A Fácán
• Az Éva Bár
• Az Omnia
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Kinizsi Söröző
• A Turmix Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Ludas Matyi
• A Oázis
• A Hortobágyi Csárda
• A Fekete Bárány
• A Fácánkakas
• A Meki
• A Csillag Csemege a Keri mellett
• Az M47 Disco
• Az Újvigadó

Kocsikázók a csárdánál. Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1973

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével. 

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A  telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:

• Hortobágyi Csárda
• Kilenclyukú híd
• Szent György napján útra kel a jószág
• 50 éves képeslapokon Hortobágy
• Hortobágy a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd napjainkban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901

Az 1964-es Debrecen 15 retro képen

Debrecen 60 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen a Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1964-es forgalma elevenedik meg a Bika előtti zebránál. A következő képeken a Nagytemplom környékét is megidézhetjük a főutca négy fasorával.

Fiatal nő a főutcán. Fotó: Fp / Szűcs Lóránt

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Fiatal nő és a Kistemplom. Fp: Fortepan / Szűcs Lóránt

Az 1964-ben rögzített debreceni életképek sorában természetesen az Aranybika Hotel is központi szereplő. Utána a következő évben lebontott dupla medencés Zsolnay-kerámiás szökőkút oázisában gyönyörködhetünk, majd egy Trabantot takarító páron is derülhetünk.

Az Aranybika főkapuja. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Zsolnay-szökőkút. Fotó: Fp / Urban Tamás

Trabantot takarító pár. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

1964-ben ismét Debrecenben vendégeskedett Kodály Zoltán, aki korábban a szabadtéri színpad avatásán is részt vett 1950-ben. 

Kodály Zoltán Debrecenben.Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Magyar Rendőr című újság riporterei kiváló kordokumentumokon örökítették meg Debrecent 1964-ben. A képeken szerepel Bengáli villamos, a Sesztina-vaskereskedés, valamint a Kistemplom is.

Zöld jelzés a gyalogosoknak. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

Motorosok a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A következő csokorban a Csapó utca vonalában láthatjuk a főutcát, ahol éppen egy Bengáli villamos tart a Nagyerdő felé. Elmélázhatunk a Tóthfalusi tér (a mai Dósa nádor tér) 1964-es arcán, ahol a 2025-ben 121 éves Wolff-palota is központi szerepet játszik.

Bengáli villamos a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Tóthfalusi tér. Fotó: Fp / Kotnyek Antal

A 60 éves felvételeken a Vágóhíd utca Zsibogóval szemközti, akkori arcától is „lehidalhatunk”.

A Vágóhíd utca 1964-ben. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A hat évtizeddel ezelőtti fotósoknak köszönhetően az egykori Kondorosi Csárdát is megidézhetjük.

A Kondorosi Csárda. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték az Egyetem tér nyújtotta örömöket is! Utoljára a Nagyállomást is meglátogatjuk két retro felvétellel. Debrecen 1974-es arca ebben az öszeállításban eleveníthető fel. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Lány az Egyetem téren. Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Nagyállomás új főépülete. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debrteceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!