Szent György napja a jószág kihajtásának ünnepe Hortobágyon – mely 25 éve a Világörökség része

Lótartás és lovaglás nincsen csikósok nélkül. Fotó: Csobaji Előd

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

A nagy hortobágyi csárda előtt – Haranghy György felvétele 1909-ből. Reprint: Csokonai Kiadó

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

Hortobágy egyik jelképe, a Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József. Kiadó: Balázs és Társa Bt.

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt). A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

A Hortobágy természetesen más jószágok tartására is kiválóan alkalmas, például szürke marháéra. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

A puszta és a lovasnapok közönsége 1978-ban. Fotók, kiadó: Megyei Tanács, IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

A juhászok egyik viselete, a debreceni cifraszűr. Fotó: Déri Frigyes / Lukács Tihamér / Déri Múzeum

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével.

Amikor a pásztorok megéheztek, bográcsban készítettek étket. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999 óta a Világörökségnek is része!

Szép Hortobágyunk az egykori Matávot is megihlette, s 2000-ben ezt a szép telefonkártyát jelentette meg

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A fenti telefonkártya nem kevésbé mutatós hátoldala. Design: Fákó + Nyíri VaBank

Ha Hortobágy, akkor lovas napok. Fotó: Sehr Miklós / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból. Reprint: Csokonai Kiadó

A messze földön híres Kilenclyukú híd, ami mellett a nagy múltú vásárok is zajlanak. Reprint: Uropath

DBKL

A Kilenclyukú híd napjainkban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Cifraszűrben lovagló csikós – Haranghy György fotója, 1901. Reprint: Csokonai Kiadó