A lovas kocsik utolsó útja a belvárosban

Debrecenben 1961. január 31-én közlekedhettek utoljára lovas kocsik a belvárosban. Mostani cikkünkben az azt megelőző időszakot elevenítjük fel a Fortepan archív képei segítségével.

A tiltás oka ezeknek a járműveknek a lassúságában keresendő, valamint a pacik által okozott közterület-szennyezésben. A fenti fotó egy Kossuth téri igazoltatást örökített meg 1951-ben. A következő felvétel 1934-ben készült az Aranybika előtt.

Hajdanán a Kossuth utcán is közlekedtek lovas szekerek, akárcsak pl. 4-es villamos. A háttérben látható épület a pénzügyi palota.

Ugorjunk az időben, a Csapó utca arca ilyen volt 1954-ben a mai Dollárháznál:

Ugyanabban az évben a Vörös Hadsereg útján még ilyen fasorok között haladtak a lovas kocsik és a buszok, tuják. Az árkádos épület a mai Régi Városháza (akkor tanácsháza).

Egy csodálatos 120 éves fotográfia is mindenképpen idekívánkozik: a békebeli Piac utcán megannyi lovas szekér poroszkál. Akkor már nem mellékesen gőzvonatok is közlekedtek.

És végül egy érdekes fotó. A belvárosban pózoló férfiú mellett ugyanis pont olyasmi sorakozik az úttesten, ami nyomatékkal esett latba a lovas kocsikat kitiltó rendelet meghozatalában... Mögötte a püspöki palota látható, balról pedig az 1973 tavaszán lerobbantott épületsor.

Az alábbi bónuszkép már nem belvárosi, hanem a mai Segner téren készült. Erre a területre tehát nem vonatkozott az 1961. február 1-től érvényes rendelet. 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2. bónuszkép: 1964-ben a Kondorosi Csárda

Lovasszekér az István úti napnyugtában

Debreceni Képeslapok című magazinunk ismét egy remek felvételt kapott, ezúttal Kedves Olvasónk, Fekete Nikoletta lepte meg közösségünket a küldeményével. Az alábbiakban a fotóhoz mellékelt írását osztjuk meg köszönettel és örömmel.

 

Lovasszekér az István úton. Fotó: © Fekete Nikoletta

Kedves Szerkesztő(k)! Sok éve szívesen olvasom a cikkeiket és elmélyülten tanulmányozom a régi fotókat a városról. Nagyon szép munkát végeznek a gyűjtéssel. Bár már nem élek Debrecenben, de ahogy a férjem látta, milyen lelkesedéssel tanulmányozom a helytörténetet, azt mondta, a szívemben még mindig debreceni vagyok... Ezen a hétvégén épp hazalátogattunk és ma este kuriózumot láttunk: lovasszekeret az István úton, a Szoboszlói úti kereszteződésnél. Csatolom, talán közzéteszik mások örömére.

Köszönjük a felvételt és az írást! Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel az idővonalunkra, amelyet idekattintva érnek el.

A kép teljes méretben. Fotó: © Fekete Nikoletta

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Egyetempalota, nagycsárda, libalakoma – a Ti képeiteken

Ünnepi fényárban. Fotó: © Nagy József.

Debrecenről és a környékéről ismét sok képet osztottak meg a közösségünkkel a Kedves Olvasóink. E felvételek közül szemezgetve, elsőként a Debreceni Egyetem palotáján ragyogó esti fényárban gyönyörködhetünk Nagy Józsefnek köszönhetően. A következő fotót Füz László csatolta, és a Hortobágyi Csárdát örökítette meg rajta a régi képeslapok kiállítása kapcsán. A vendéglő jobb oldali falán Petőfi Sándor emléktáblája is látható.

A Hortobágyi Csárda. Fotó: © Füz László

Tibør Tibi a Faraktár utca (Április 4. útja) képét mellékelte. Utána Sebestyénné P. Katalin szoboszlói, valamint Fazekas Sándor debreceni Márton-napi libalakomás felvételei tekinthetők meg, melyek közül az utóbbi 2024-ben is elmaradt. No de sebaj, nemsokára már kezdődik az adventi vásár!

Köszönjük a képet Tibør Tibinek

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre közzététel céljából! Köszönjük!

Fotók: © Sebestyénné P. Katalin, Fazekas Sándor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Amin Kossuth és Sisi is utazott: a debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú, illetve huszár is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni törzsménesről és talyigáról is.

A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük szépen!

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják.

Muzeális képeslapon Debrecen szabad királyi város ötös díszfogata

Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka pedig Hortobágyon volt.

Ötös fogat a nagyerdei Sesztina-villa előtt

A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő. Ezt – a Debrecen lexikon leírása szerint – kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

Öt plusz kettes díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt (képeslap a cikk végén).

Ilyen is volt: debreceni cívis polgár hetes fogata

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.

Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!