Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1961. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1961. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 24., szerda

A Proletár


Debrecen várossá alakulásának 600. évfordulója alkalmából többek között az Aranybika Hotel előtti téren 1961. június 24-én este ünnepi nagygyűlést rendeztek, majd másnap délelőtt, szintén a jubileum alkalmából avatták fel Kiss István több mint 10 méter magas alkotását, a Március 21. téren felállított munkásmozgalmi emlékművet: a Proletárt. A HB Napló tudósítása szerint a tér sarkán emelkedő hatalmas, akkor készülő hétemeletes bérházon is zászlók lobogtak, a téren díszzászlóalj sorakozott fel.

A szobor felállítása az 1961. június 1-i lapban

Ünnepi beszédet Bírt András, az MSZMP Debrecen VB titkára mondott, s mint kiemelte, a szobor a győzelmet kiharcolt munkás alakját ábrázolja. A szobor 1990. március 20-ig állhatott ezen a helyen, ugyanis akkor távolították el onnan daruval, akárcsak a Kölcsey-művközpont melletti Lenin-szobrot (1975) is. A Napló beszámolt arról is, hogy a munkásszobor kettétörött, így a március 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet.

Az avatás az 1961. VI. 27-i Naplóban

Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe
– fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás.

1965-ös fotó: Cartographia

Előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is (de az legalább máshol még megvan), 1968-ban pedig a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház. A Proletár és a Lenin-szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

1966-os fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
1980-as fotó: Fortepan / Mezei Attila, Léczfalvi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 19., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 25., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez. 

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

Az egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 31., szombat

A lovas kocsik utolsó útja a belvárosban

Debrecenben 1961. január 31-én közlekedhettek utoljára lovas kocsik a belvárosban. Mostani cikkünkben az azt megelőző időszakot elevenítjük fel a Fortepan archív képei segítségével.


A tiltás oka ezeknek a járműveknek a lassúságában keresendő, valamint a pacik által okozott közterület-szennyezésben. A fenti fotó egy Kossuth téri igazoltatást örökített meg 1951-ben. A következő felvétel 1934-ben készült az Aranybika előtt.


Hajdanán a Kossuth utcán is közlekedtek lovas szekerek, akárcsak pl. 4-es villamos. A háttérben látható épület a pénzügyi palota.


Ugorjunk az időben, a Csapó utca arca ilyen volt 1954-ben a mai Dollárháznál:


Ugyanabban az évben a Vörös Hadsereg útján még ilyen fasorok között haladtak a lovas kocsik és a buszok, tuják. Az árkádos épület a mai Régi Városháza (akkor tanácsháza).


Egy csodálatos 120 éves fotográfia is mindenképpen idekívánkozik: a békebeli Piac utcán megannyi lovas szekér poroszkál. Akkor már nem mellékesen gőzvonatok is közlekedtek.


És végül egy érdekes fotó. A belvárosban pózoló férfiú mellett ugyanis pont olyasmi sorakozik az úttesten, ami nyomatékkal esett latba a lovas kocsikat kitiltó rendelet meghozatalában... Mögötte a püspöki palota látható, balról pedig az 1973 tavaszán lerobbantott épületsor.


Az alábbi bónuszkép már nem belvárosi, hanem a mai Segner téren készült. Erre a területre tehát nem vonatkozott az 1961. február 1-től érvényes rendelet. 


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2. bónuszkép: 1964-ben a Kondorosi Csárda

2025. augusztus 23., szombat

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó


Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt NagyhegyesnélFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Képeslapok

Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:


A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Horgász a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrótoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 20., szerda

Ma 64 éve adták át a Nagyállomás modern főépületét

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A resti mellett egy szuper tejivó is működött az állomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

2025. május 7., szerda

A 60-as évek eleje a Kossuth utcától a Szoboszlói útig

Debrecen belvárosa mellett a Szoboszlói út és az Egyetem tér 1960-as évekbeli hihetetlen látványára is rácsodálkozhatunk a Fortepan debreceni kollekciójában most közzétett felvételeknek köszönhetően.

Tanácsháza, 1961. Fotó: Fortepan / Vozárik Edit

Az első képen rögtön a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca sarkán ámuldozhatunk a vörös csillag, a villamos típusa, a szélen lévő sín, a növények és az emberek öltözetei láttán is. A következő, 1962-es felvétel szintén a főutcán készült, de a mai Szent Anna utcai sarkon, ahol a mostani bankszékház helyén még az Arany Angyal Patika állt. A középen lévő, 2025-ben 72 éves irodaházban napjainkban is működik a kedvelt páternoszter. A kép bal oldalán az akkor újonnan átadott Hajdúsági Áruház fehérlik.

Az új megyeháza. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1962

Fortepan debreceni kollekciójában közzétett hatvanas évekbeli felvételek készítői a Szoboszlói útra is ellátogattak, ahol a 6. számú AKÖV (Autóközlekedési Vállalat) akkori arcát is megörökítették. A környék másik híres létesítménye a Debreceni Kefegyár volt.

6-os Aköv. Fotó: Fp / Uvaterv, 1961

Összeállításunk végén a szépséges régi Egyetem teret, valamint az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetemet (KLTE) idézzük meg. Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy témajavaslataikat, régi és friss képeiket a dkepeslapok@gmail.com címre küldjék el nekünk közzététel céljából!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Vozárik Edit

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetem tér. Fotó: Fp. / Schermann Ákos, 1969

2024. december 9., hétfő

Volt egyszer egy Resti...


Debrecen egyik kedvelt vendéglője volt a Resti, ami a Nagyállomás 1961-ben átadott új épületegyüttesében működött.  A szép emlékű fogadó ma már a múlté.

A Resti 1961-ben. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Hangulatát az egykori sok-sok vendég mellett a fenti szép színes fotó is őrzi, ami egy német nyelvű Debrecen-térképben jelent meg 
(70972-PANORAMA kóddal).

A kerthelyiség a Fortepan képein

A benti részében régóta egy vegyeskereskedés működik. Volt neki egy hangulatos kerthelyisége is, ám az sajnos ma már az enyészeté. Bekukucskálva azonban láthatók az egykori lámpák, oszlopok és egy Róna-italos óriásplakát is. A Petőfi tér felőli váróterem tejivójáról ebben a cikkünkben írtunk.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Sajnálatos, hogy ezt sorsot hagyják neki, hiszen akár szabadtéri vendéglőként is újra szolgálhatná az utazóközönséget. (Ha érdekelnek csodás fotók a régi vasúti palotánkról, akkor látogass ide.

Tejbár, 1974. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

DBKL

A kerthelyiség ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1969-es Resti-étlapot Papp Zsuzsannának köszönjük!