Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1961. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1961. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez. 

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

A főépület felől, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főépülettel, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

2026. szeptember 8., kedd

A Nyíl utcai könyvtár

A megszüntetett intézmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Nyíl utca és a mai Hadházi út sarkán 1961. július 14-én nyílt fiókkönyvtár. Lássuk, miként alakult a sorsa, és mi található itt most! Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A már bezárt könyvtár táblái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 3. számú fiókkönyvtár berendezésére nem volt pénz, emiatt a megyei könyvtártól kölcsönkért bútorokkal szerelték fel. A könyvtárosi feladatokat dr. Torbinszky Tiborné látta el. A kezdő állományt 1600 könyv alkotta, és abban az esztendőben 405 olvasó iratkozott be.

Az 1961-es nyitás híre a HB Naplóban

A könyvtárt 10 évvel később bezárták. Igaz, csak négy hónapra, mivel akkor bővítették, korszerűsítették. Az átalakított könyvtárt 1971. szeptember 7-én nyitották ki újra, egészen pontosan 13 órakor. A könyvtárt gyakran látogatta gyerekként Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) író-költő-műfordító is, aki akkoriban a közeli Kétmalom utcában lakott a családjával.

Az 1971-es újranyitáskor

Aztán az utolsó könyvtári nap is elérkezett. A könyvtár ugyanis 2007. november 23-án utoljára nyitott ki (akkor 12 459 könyve és 255 olvasója volt), és éveken át Csipkerózsika-álomban állt az érintetlen könyvespolcaival. A táblái azonban a zárást követően is, egészen 2023 tavaszáig a kis házon voltak, mint az a fenti képeinken is látható. 

Már Térey-könyvsarokként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban, 2023. szeptember 14. óta Térey János emlékháza, az alkotó nevét viselő és a hagyatékát bemutató Könyvsarok működik itt. A létesítmény éppen 2026. szeptember 14-től a Non plus Ultra című kamarakiállításnak ad otthont a 7. Térey Könyvünnep programjaként. Olvasónk visszaemlékezései pedig a kis könyvtárról ebben az összeállításunkban idézhetők fel.

A Bem tér felől, még a tábláival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

Az 1971-es újranyitás híre a HB Naplóban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 28., péntek

A Toronyház Bisztró


Debrecenben 1961. január 15-én nyílt meg a Toronyház Bisztró a Vörös Hadsereg útja és a formálódó új Petőfi tér sarkán, a Killer-ház mellett. A Mikolás Tibor által tervezett épület akkor még hatemeletes volt. A kép jobb oldalán egy modern stílusú ház látható, amit meglepő módon lebontottak a Holló János utcai hatalmas emeletes ház érdekében. Utóbb annak a magasságához igazították a tetejét a Toronyház Bisztró épületének, ami azóta már hétemeletes. Nyitókép: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1966

Az átadás híre a HB Naplóban

A helyi sajtóben tett kutatásunk eredményeként azt is felidézzük, hogy a tulajdonos társaság 1989-ben a belföldi turizmus növelése érdekében Debrecenben gyorsétkeztető hálózatot létesített, s ennek első üzlete lett Cívis Grill néven a Toronyház bisztró. Később a vendéglő egy ma is aktív és ismert magánszemélyhez került, aki ott alakította ki a Lordok Házát. Napjainkban üzlet és presszó működik a bisztró helyiségeiben, az épületet pedig jó ideje tatarozzák.

Nyitóképünk jelenete közelebbről

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
Ez a ház állt itt korábban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 23., vasárnap

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó


Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás

A mai Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Képeslapok

Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:


A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Horgász a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrótoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 24., szerda

A Proletár


Debrecen várossá alakulásának 600. évfordulója alkalmából többek között az Aranybika Hotel előtti téren 1961. június 24-én este ünnepi nagygyűlést rendeztek, majd másnap délelőtt, szintén a jubileum alkalmából avatták fel Kiss István több mint 10 méter magas alkotását, a Március 21. téren felállított munkásmozgalmi emlékművet: a Proletárt. A HB Napló tudósítása szerint a tér sarkán emelkedő hatalmas, akkor készülő hétemeletes bérházon is zászlók lobogtak, a téren díszzászlóalj sorakozott fel.

A szobor felállítása az 1961. június 1-i lapban

Ünnepi beszédet Bírt András, az MSZMP Debrecen VB titkára mondott, s mint kiemelte, a szobor a győzelmet kiharcolt munkás alakját ábrázolja. A szobor 1990. március 20-ig állhatott ezen a helyen, ugyanis akkor távolították el onnan daruval, akárcsak a Kölcsey-művközpont melletti Lenin-szobrot (1975) is. A Napló beszámolt arról is, hogy a munkásszobor kettétörött, így a március 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet.

Az avatás az 1961. VI. 27-i Naplóban

Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe
– fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás.

1965-ös fotó: Cartographia

Előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is (de az legalább máshol még megvan), 1968-ban pedig a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház. A Proletár és a Lenin-szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

1966-os fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
1980-as fotó: Fortepan / Mezei Attila, Léczfalvi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 19., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel. 

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok