A Debreceni Képeslapok Minden Kedves Olvasójának, Kedvelőjének, Megosztójának, Posztolójának, Hozzászólójának, Követőjének nagyon boldog 2021-et, kiváló egészséget, sok sikert és jó szerencsét kívánunk! Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat a felületeikről, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Minden Kedves Olvasónknak meseszép karácsonyt, jó egészséget, valamint sikeres és boldog új évet kívánunk!

Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Hegedűs és Sándor” palota

Debrecenben a megszüntetett Alexandra Könyváruház (eredetileg Hajdúsági Áruház, majd Centrum Áruház) épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti, régebbi fotót Vekerdi Károlytól kaptuk, az újabbat az Építészfórum közölte.

Az épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított.
Forrás: MúzeumDigitár

A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt. A Debrecen lexikon leírása szerint a ,,Hegedűs és Sándor" jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott.

A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1962-re. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról – ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mütyűr szuvenírek

Egy tenyérnyi cívisváros: a Titász 1987-es minikönyve

A Debrecenbe látogatók közül is sokan szívesen visznek haza valami kis zsebre tehető emléket a városról. Őket szolgálja a szuveníripar, amely nem csak követi a változásokat, de meghökkentő produkciókra is képes.

Róna emblémás tálka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Nagytemplom szép megjelenítése egy kedves kis retro vázán is szerepel, ami a bodrogkeresztúri kerámiaüzemben készült. A régi dísztárgyat a Zsibogóban kaptuk lencsevégre 2025. július 20-án:

Kis vázán a Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik leginkább virágzó szakterület a hűtőmágnesekre állt rá, s az ebbéli ténykedése során a régi és új villamosok mellett a Nagytemplomot és a stadiont is megörökítette már a tenyérnyi kompozíciókon. A keramikusok természetesen tányérokat, kulacsokat és plaketteket is alkotnak, s azokra a legkülönfélébb jeleneteket és eseményeket pingálják fel a cívisvárosról.

Mindemellett (és persze a képeslapokon kívül) napjainkban is élő tevékenység a kártyanaptár-kiadás – bár már korántsem annyira, mint a „retro korszakban”. Mindenesetre igen szép darabok is megjelennek, s ezeket emlékként is tényleg hasznos megőrizni, míg az aktuális évben pedig a tervezgetésekhez is előkaphatók.

Kedves gesztus volt a DKV-től és az önkormányzattól is, amikor 2014-ben, a CAF villamosok avatása alkalmából nemcsak ingyen lehetett utazni, hanem speciális ajándék bilétákkal is gazdagodott a közönség. A dátumozott tikettek az akkori főmuftik aláírásait és persze az új tuja rajzát is tartalmazzák.

Ha pedig teszünk visszafelé egy jó időutazást, akkor 1993-ban is érdemes elidőznünk egy picit. Akkor jelent meg az alábbi telefonkártya is, amin a Kálvin tér látható a virágkarnevál Szent Koronás kocsijával. Az ilyen lapocskákból nagyon szép sorozatok jelentek-jelennek meg, és általuk a millió egyéb mellett az állatvilágba és a Föld tájaiba is bepillanthatunk. (A minap megnéztem, vannak-e még Debrecenben kártyás telefonfülkék, és meglepve tapasztaltam, hogy igen.)

A végére egy bájosan döbbenetes biszbaszt hagytam. Ez a 200 forintos nagyságú mütyűr egy olyan agancs-szelet, amin egy fém miniatűr Nagytemplom díszeleg. Ez alapján még akár különlegesnek is mondhatnók, ám az már túlment a határon, hogy felül belecsavaroztak egy böhöm kampós szeget. Talán egy liliputi játékházikóba szánta a készítője – az azonban szintúgy rejtély, hogy vajon hol gyártják ezeket a kis kétcentis Nagytemplomokat. Talán a Távol-Keleten?

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedegettük össze másoktól, hanem a valódi szuvenírek alkotta gyűjteményünk alapján készültek.)

DBKL

A Nagytemplom látképe egy kávétejszínes piklin

Hendrix és a Hortobágy

Debrecen és hazánk megannyi hírességet adott a világnak.

A blues gitáros Jimi Hendrix sajnos nem tartozik közéjük, azonban mégis vannak közös pontok. Azt mondanunk se kell, hogy Hendrixet a cívisvárosban is mind a mai napig sokan kedvelik, tisztelik, és tekintik példaképüknek – miként nem ok nélkül a pusztáért is rengetegen rajonganak.


Jimi 1970. szeptember 18-án, máig tisztázatlan módon és okból hunyt el. Mindössze 27 éves volt akkor. Hortobágyon, mely a világörökség része, anno a cívisváros jószágait tartották. Legismertebb állatai a magyar szürke és a racka juh, míg emblematikus építményeinek a csárda és a Kilenclyukú híd számítanak. Van (volt) egy híres jelensége is, mégpedig a délibáb, ugyanakkor nevezetes az a legenda is, hogy a csárda küszöbe egy szintben van a debreceni Nagytemplom – 61 méter magasban lévő – toronycsillagjaival.

Jimi Hendrix hogyha ismerte volna a Hortobágyot, akkor akár a puszta is ihlethette volna például a Fire vagy a Hey Joe című remekműveit. Ez azonban, mint tudjuk, természetesen nem így történt. Mi hát a közös akkor a Hortobágyban és Jimi Hendrixben?

Nos, miként a képek alapján az már kitalálható volt, egyebek mellett az a közös, hogy 2000-ben mindkettejük tiszteletére telefonkártyákat bocsátott ki az akkori Matáv. Azt leszámítva, hogy Hendrix neve Zámbó Jimmysre sikerült, azért feltétlenül megállapíthatjuk: mindkét plasztiklap méltóképpen állít emléket e hírességeknek. Virágkarneváli telefonkártya 1993-ból: itt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régi fotókon a város jelképe

Zoltai Lajos festménye az András-templomról.
Nagyobb képekért kattints!

Debrecen első számú szimbóluma a református Nagytemplom. A mostani épület 1827 óta pompázik a cívisváros szívében, s zömmel Péchy Mihály tervezte.

A Nagytemplom legutóbbi elődje, az András-templom 1802 nyarán semmisült meg az akkori hatalmas tűzvészben, amely a Református Kollégiumot és Debrecen jelentős részét is tönkretette. A régi gyülekezeti helyről Zoltai Lajos festett szép képet (ezt a Kollégium őrzi), míg a makettjei a mostani templom és a Péchy-szakiskola kiállítótereiben láthatók. Az András-templom alapjainak rekonstruált maradványai ugyanakkor a Nagytemplom melletti Romkertben tekinthetők meg. Az alábbi galériánkban bemutatott képek a fényképezés őskorába is visszaröpítenek.

Az archív felvételeken az előző Nagytemplomot és az új terveit is levetítjük, de a belváros és a főtér formálódása, a régi vásárok, az első gőzvonatok és villamosok, valamint az ezredfordulón ültetett facsemeték is megelevenednek benne.

Szerzők: Bakonyi Béla, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, helytörténeti fotótár, Horváth Zoltán, Jármai Béla, Képzőművészeti Kiadó, dr. Nagy Attila, TKK, Top Card, Tulok Ferenc, Zoltai Lajos.

DBKL

A Nagytemplom, a Tisza-palota és a városháza látványa napjainkban