Keresés ebben a blogban

2018. január 3., szerda

Hortobágy dicsérete

A nagy hortobágyi csárda előtt – Haranghy György felvétele 1909-ből.
Reprint: Csokonai Kiadó

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?


Hortobágy egyik jelképe, a Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József. Kiadó: Balázs és Társa Bt.

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady költészetében), s ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte.

Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977

A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Lótartás és lovaglás nincsen csikósok nélkül. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Kiadó

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt). A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

A Hortobágy természetesen más jószágok tartására is kiválóan alkalmas, például szürke marháéra.
Fotó: Sehr Miklós / Képzőművészeti Kiadó

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.


A puszta és a lovasnapok közönsége 1978-ban. Fotók, kiadó: Megyei Tanács, IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

A juhászok egyik viselete, a debreceni cifraszűr.
Fotó: Déri Frigyes / Lukács Tihamér / Déri Múzeum

Pünkösdkor például országos gulyás- és pásztorversenynek, valamint pásztortalálkozónak, pásztortáncversenynek és pásztorbálnak ad otthont a róna, augusztusban hídi vásár van, októberben darules és behajtási ünnep.

Amikor a pásztorok megéheztek, bográcsban készítettek étket.
Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbjével. Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999 óta a Világörökségnek is része!

Szép Hortobágyunk az egykori Matávot is megihlette, s 2000-ben ezt a szép telefonkártyát jelentette meg

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...


A fenti telefonkártya nem kevésbé mutatós hátoldala. Design: Fákó + Nyíri VaBank

Ha Hortobágy, akkor lovas napok. Fotó: Sehr Miklós / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból. Reprint: Csokonai Kiadó

A messze földön híres Kilenclyukú híd, ami mellett a nagy múltú vásárok is zajlanak. Reprint: Uropath

(Az itt megosztott képeket nem a netről szedegettük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei.)


Cifraszűrben lovagló csikós – Haranghy György fotója, 1901.
Reprint: Csokonai Kiadó

A Kilenclyukú híd napjainkban

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.