Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

Megszépült a Kossuth utcai sárkányos ház

Kossuth utca 11. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az utóbbi hónapokban ponyva takarta a Kossuth utca 11. szám alatti kis palotát. Most, 2026 novemberére erről a házról is lehullt a lepel, s immár a megszépült épületben gyönyörködhetünk. A renoválás az önkormányzat támogatásával valósult meg, a teljes felújítási költség pedig az előzetes hírek alapján 136 millió forint volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Merkúr-bot és évszám. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épület főhomlokzatán az eredeti építési dátumai, 1893 és 1894 is olvasható. Mellettük szerepel az egykori tulajdonos (a kereskedő Zádor Lajos, 1846–1913) ZL monogramja, továbbá kereskedői szimbólumok, például Merkúr-bot. Ugyanakkor érdekessége a palotának a tornyot ékesítő halfarkú sárkány, valamint a tető két szélén az ötágú csillagok is. Aki arra jár, álljon meg itt egy időre a ház tövében és a túloldalban – nem fog csalódni, ha alaposan szemügyre veszi ezt a különleges helyet! (Bár, jelezzük: ildomos lett volna megtisztítani a szomszédos kapualjat a falfirkáktól...)

Egy szép zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ZL monogram. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:
A toronysárkány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.
 
Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.
 
A tér az átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

Az új sétálóövezet 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is! 

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. május 28., csütörtök

Látta már ezt a kis angyalt a Kossuth utcán?

Kossuth utca 39. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Kossuth utca egyik különleges épülete a sok közül a 39. szám alatt található. Ezúttal ezt mutatjuk be közeli képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teljes főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Eon által használt kis rokokó palota 1895-ben épült. Ez onnan is tudható, hogy a tornyon fénylő angyalka zászlójában ez az évszám szerepel.

Az előző ház emléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület emléktáblája szerint előzőleg itt egy olyan ház állt, amiben Szentgyörgyi József, a cívisváros tudós főorvosa, író, polihisztor lakott 1803-tól 29 éven át az 1832-es haláláig. Akkor az épület még a Czegléd utca 2572. szám alá esett.

Az alsó erkély alatti zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palotát mindenhol gazdag díszítettség jellemzi, az angyalkás-zászlós torony alatt például két különböző erkély, míves vasidomok, valamint ördögfejes zárókő is található. 

A felső erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falon futó motívumok között újabb fejekben és növénymintákban is gyönyörködhetünk. Első nekifutásra nem könnyű betelni ezzel a sok páratlan kompozícióval!

A futódíszek fő motívumai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac és az Arany János utca sarki Hungária-palota tornyán táncoló Merkúrt itt mutattuk be.

Az alsó erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A toronyzászlós angyalka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth utcai összeállításaink:

2026. május 23., szombat

A takarékpalota saroktornyának tüzei

Debrecenben 1964. április 26. vasárnap délelőtt fél 11 tájban a Vörös Hadsereg útja 22–24. számú bérház, a takarékpénztári palota kupolájából füst, majd tűztört ki. A lakosság értesítette a tűzoltóságot, rendőrséget. A tűz mind a tetőzeten, mind pedig a negyedik emeleti manzárdlakások mennyezetén gyorsan terjedt; a több mint 50 kilométer erősségű szél nehezítette az oltási munkálatokat. Riasztották a honvédséget és a karhatalmat – tájékoztatott fotós tudósításban HB Napló. Az épületnek akkor már másodjára gyulladt ki a sarokkupolája; az első tornyot az alábbi képeslapon mutatjuk be, az 1964-ben leégett épületrészt pedig a cikk végén. A toronynak azóta sem építették vissza egyik változatát sem.

Az eredeti torony

A cikk szerint egy század karhatalmista és negyven honvéd érkezett a helyszínre, és önként jelentkezett dolgozókkal együtt derekasan segítették a tűzoltók munkáját. A karhatalmisták és honvédek egy része a lakók ingóságainak mentéséhez kezdett. Riasztották a püspökladányi, berettyóújfalui, hajdúnánási tűzoltókat, és segítség érkezett egy szovjet alakulattól is, azonban ezek beavatkozására már nem volt szükség, mert a nagy szél ellenére is egy órai megfeszített munkával lokalizálták a tüzet. A hatóságok vezetői bizottságot alakítottak a tűz okának és a károk megállapítására. Eddig megállapították, hogy a IV. emeleti 5. számú manzárdlakásban egy hatéves kislány hívta fel szülei figyelmét a lakásban szállongó füstre. Ezután értesítették a hatóságokat. A tűz lokalizálása után azt is megállapították: a tüzet minden valószínűség szerint az okozta, hogy a manzárdlakáshoz épített kéményben eternitcső vezetett a szabadba, s az eternitcsőhöz hozzá volt építve a nádköteg, amely az izzó csőtől meggyulladhatott. Egyébként az egyik helyiségben – ahol a kémény is volt – 2 és fél méter hosszú, habarccsal borított eternitcső vezette a füstöt a tűzfal melletti kivezető kéménybe, s ez az eternitcső repedt volt, a hasadáson kipattanó szikra is lángra lobbanthatta a mennyezetet borító nádréteget.


A tűz következtében a kupolával együtt a tetőszerkezet leégett, s a negyedik emeleten kilenc, a harmadik emeleten pedig – beázás következtében – három lakás lakhatatlanná vált. Azonnal intézkedés történt a hajléktalanokká vált családok ideiglenes elhelyezésére. A helyreállítási munkálatokat már vasárnap megkezdték, s előreláthatólag rövid időn belül hat lakásba visszaköltözhetnek, míg a másik hatba csak a teljes helyreállításkor lehet újra beköltözni. A hatóságok tovább folytatják a vizsgálatot a károk felmérése céljából, s annak megállapítása végett, hogy nem játszott-e közre a tűzkitörésében építési hiba – emelte ki a HB Napló.

Az 1964-ben leégett torony. (Fortepan / Hires Tibor)

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az épület mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 11., szerda

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. A 10 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.


A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok


Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan utcai és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami a Vágóhíd utcai Barnevál területén volt.

A volt hűtőház

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba. Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

Az 1937-es képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

S hogy el ne felejtsük: Sajó István tervezte a ma már sajnos szintén nem létező nagyerdei csónakázót is! Ennek eredeti arca szerepel a fenti csodás reprodukción.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. 65 évesen, 1961. március 11-én hunyt el. Épp az általa tervezett stadionban nézett meccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az alábbi képen Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén látható:

Fotó: Fortepan / Sajó István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 26., csütörtök

Az Arany ember láthatatlan palotája a főutcán

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 3 éve immár láthatatlanul. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2020 tavasza óta letakarva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Az Apollo Superior tervével. Forrás: Dehir

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – máig nem valósult meg.

Itt lenne a bevásárlóközpont. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban feleleveníti azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A díszítések Tóth András munkái.

A letakart domborművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet egy ételtől maláriás lett, amely májgyulladássá változott, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A Csillag Csemegével 1985-ben. (Méliusz Fotótár)

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története e cikkünkben ismerhető meg. A Füredi út hajdani Csillag Csemege emlékét idelátogatva idézhetik fel.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Steinfeld-ház hátsó fertálya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 8., hétfő

A kereskedelmi akadémia és a hajdani megyei könyvtár gyönyörű palotája a „Bethlennel” a debreceni Piac utcán


A Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája és a Kereskedelmi Akadémia iskolaépülete 1892-ben készült el Gerster Kálmán tervei szerint.

1908. Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór Cége

A Vasárnapi Ujság korabeli cikke szerint a Piac utca 8. szám alatti létesítmény két külön épületből áll: egyik a keskeny homlokzattér ügyes fölhasználásával szerkesztett főépület, másik a keskeny, hosszú telekre a főépülettől bentebb állított kétemeletes iskola a mintaszerű beosztásával, tökéletes világításával, szellőztetésével és fűtésrendszerével.

A Piac utca 8. alatti főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom melletti főépületnek ékes része (volt) a nagy díszterem, melyet Mirkovszky Géza freskóképei ékesítenek.


Az idézett újságcikk így írt róla: „A kiválóan sikerült falfestmények Magyarország kereskedelmének korszakait ábrázolják.”

A megyei könyvtáros idő. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1976

A 170 ezer forintba került neoreneszánsz épületegyüttes iskolai szárnyában a Bethlen-szakközépiskola működik. A külső részben a megyei könyvtár szolgálta az olvasókat.

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Az épületrész azonban az intézmény 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb.


A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

1894. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár / Weinwurm Antal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Kapcsolódó összeállításaink: