Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között  két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre. 

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Kirándulók a szigetnél. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A torony nélküli Kohász. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A béke szigete a Nagyerdőn

Debrecen egykori nagyerdei csónakázótava eredetileg még nem egy szimpla betonteknő volt, hanem szinte csipkézett szélű, s a víztorony és az Ady út mellett kerekded szigetek is kimagaslottak belőle. A létesítmény 1933-ban épült, és a Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a régi stadion alkotója, a híres Sajó István tervezte. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A fenti fotó egy igen ritka, idillikus pillanatot örökített meg: a víz szélén kisfiú festeget a fűben ülve, bent pedig egy anya ringatózik a gyerekével (aki már az evezőket kezeli). Mögöttük a nagy sziget szegélye rajzolódik ki. Érezni a fűszálak cirógatását, a hullámok csobbanását, s szinte hallható a család csacsogása, kacagása. Ilyen volt akkor a csónakázótó.

A következő fotón beért a kikötőbe az iménti ladik. A jelenetnek köszönhetően a szemlélő nemcsak például a hölgy szépségében gyönyörködhet, hanem megfigyelheti azt a gyalulatlan (és fölöttébb ingatagnak tűnő) deszkapallót is, amin a vendégek jártak. A háttérben a Nagyerdei Strand épülete fehérlik, a helyén ma az élményfürdő van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

180 fokot fordulva az tárul(t) föl előttünk, hogy milyen volt a Nagyerdőnek ez a része a Kohászüdülő tornya nélkül. Már állt ekkor az alacsonyabb, íves szárnya, s abban is működött egy Panorámaterem. Ahonnan persze sokkal szerényebb látványban gyönyörködhetünk, mint a felhőkarcoló tetejéről.

A szigetet egyébként egy csinos fahíd kötötte össze a szárazfölddel, a csónakház pedig teljesen más volt, mint az utolsó időben. A legfeltűnőbb viszont az, hogy még nem épült meg az Újvigadó – ugyanis Mikolás Tibor művét majd csak 1970-ben adták át. A helyen 2014 óta mélygarázs és vízi ködszínház van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1960-as évek Nagyerdője a kiránduló minibusszal

Debrecen 55–60 évvel ezelőtti életét elevenítik fel Papp Antal útikönyvei, amiket az 1960-as években jelentetett meg a Panoráma Kiadó német és magyar nyelven. Ezek képei közül szemezgetve elsőként az akkori városnéző kisbuszra csodálkozhatunk rá, majd pedig a mai Régi Vigadó teraszára.

Az Újvigadó akkor még nem épült meg, s a csónakázón egy büfésziget is szolgálta a látogatókat.

Hatalmas élet volt a Nagyerdei Strandon is, a következő archív képekkel ezt idézzük meg...

A strandos felvételeken a Nagyerdei Víztorony is főszerepet kap.

Az utolsó fotókon az egyetem főépülete, valamint a klinikapalota pompázik.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ötven éve kezdték építeni a debreceni Vekeri-tavat

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.

Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

Az ős-Vekeri és a Kati kishajó

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.

Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

Szent Margit nyomában

Debrecenből, bármennyire is szeretjük, jólesik olykor más tájakra is ellátogatnunk. Nagy kedvencünk Budapest is, ahol a minap ismét vendégeskedhettünk egy szép júniusi napon.

Margit kolostorának romjai a Margit-szigeten. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a fiatalon elhunyt, és a rövid élete alatt is igen sokat szenvedett Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), azaz a IV. Béla király lányának nevét viselő Margit-sziget környékét fedeztük fel, úgyhogy most ebből nyújtunk kis ízelítőt.

Hűsölők a Margit-szigeti szökőkútnál, 2020 júniusában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a Margit-szigeti Palatinus Strand főkapuja fölötti freskó egy részletében gyönyörködhetünk. A Meotiszi monda című monumentális, lenyűgöző kompozíció eredetijét Pekáry István alkotta 1937-ben.

Szigetfelfedező kirándulóbusz a Margit-sziget ,,Tábortűz-szobránál". Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Csodaszarvas-legendáját feldolgozó Pekáry-festmény (szemből nézve) bal szélső jelenetét is megörökítettük a strandon:

Túránkon a Dunára is kikacsingattunk, és örömmel pihentettük a szemünket a megunhatatlan látványával.

A Duna látképe az Országházzal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Átkelve a Margit hídon, Szent Margit nevét nemcsak a sziget, hanem körút és a rajta pompázó palota is viseli. A szép épületegyüttes felét mostanában újították fel.

A Margit-ház a Margit körúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit körút mentén nagyon sok építészeti stílus található a barokktól az art deco-n át a modernig. 

Merkúr-szobros art deco lakóház a Margit körút melletti Bem és Horvát utcák sarkán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobrot ugyanaz a Gregersenné Lux Alice készítette 1937-ben, mint aki a debreceni Piac utcait is (1940). Sőt mindkét ház tervezője a férj, Gregersen Hugó:

A debreceni Piac utcai Merkúr és a Budapest II. kerületi párja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit hídról lepillantva a Duna pesti partján is csodálatos épületek sorakoznak. 

Szecessziós lakóházak a Margit-szigettel párhuzamosan, a Margit híd mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit híd pesti oldala mellett, egy szép parkban található Nagy Imre szobra is a Képviselői Irodaháznál. Az 1958. június 16-án kivégzett (és 31 évvel később újratemetett) miniszterelnök emlékművét ottjártunkkor még gazdagon borították az tisztelgők koszorúi.

Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékműve a Margit híd pesti hídfőjénél. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagy Imre-szobortól kicsit beljebb sétálva a körúton, a Vígszínház környéke is lélegzetelállító. 2020 júniusa végén ilyen volt az ottani hangulat: 

DBKL

Az Országház látképe a Margit hídról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés: Városnéző kétéltű kalandbusz a Dunán, 2022. január 15-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok