Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sziget. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sziget. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 18., szombat

Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között  két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre. 

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Kirándulók a szigetnél. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A torony nélküli Kohász. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 27., péntek

A béke szigete a Nagyerdőn

Debrecen egykori nagyerdei csónakázótava eredetileg még nem egy szimpla betonteknő volt, hanem szinte csipkézett szélű, s a víztorony és az Ady út mellett kerekded szigetek is kimagaslottak belőle. A létesítmény 1933-ban épült, és a Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a régi stadion alkotója, a híres Sajó István tervezte. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok


A fenti fotó egy igen ritka, idillikus pillanatot örökített meg: a víz szélén kisfiú festeget a fűben ülve, bent pedig egy anya ringatózik a gyerekével (aki már az evezőket kezeli). Mögöttük a nagy sziget szegélye rajzolódik ki. Érezni a fűszálak cirógatását, a hullámok csobbanását, s szinte hallható a család csacsogása, kacagása. Ilyen volt akkor a csónakázótó.


A következő fotón beért a kikötőbe az iménti ladik. A jelenetnek köszönhetően a szemlélő nemcsak például a hölgy szépségében gyönyörködhet, hanem megfigyelheti azt a gyalulatlan (és fölöttébb ingatagnak tűnő) deszkapallót is, amin a vendégek jártak. A háttérben a Nagyerdei Strand épülete fehérlik, a helyén ma az élményfürdő van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok


180 fokot fordulva az tárul(t) föl előttünk, hogy milyen volt a Nagyerdőnek ez a része a Kohászüdülő tornya nélkül. Már állt ekkor az alacsonyabb, íves szárnya, s abban is működött egy Panorámaterem. Ahonnan persze sokkal szerényebb látványban gyönyörködhetünk, mint a felhőkarcoló tetejéről.


A szigetet egyébként egy csinos fahíd kötötte össze a szárazfölddel, a csónakház pedig teljesen más volt, mint az utolsó időben. A legfeltűnőbb viszont az, hogy még nem épült meg az Újvigadó – ugyanis Mikolás Tibor művét majd csak 1970-ben adták át. A helyen 2014 óta mélygarázs és vízi ködszínház van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 12., szerda

Az 1960-as évek Nagyerdője a kiránduló minibusszal


Debrecen 55–60 évvel ezelőtti életét elevenítik fel Papp Antal útikönyvei, amiket az 1960-as években jelentetett meg a Panoráma Kiadó német és magyar nyelven. Ezek képei közül szemezgetve elsőként az akkori városnéző kisbuszra csodálkozhatunk rá, majd pedig a mai Régi Vigadó teraszára.


Az Újvigadó akkor még nem épült meg, s a csónakázón egy büfésziget is szolgálta a látogatókat.


Hatalmas élet volt a Nagyerdei Strandon is, a következő archív képekkel ezt idézzük meg...



A strandos felvételeken a Nagyerdei Víztorony is főszerepet kap.



Az utolsó fotókon az egyetem főépülete, valamint a klinikapalota pompázik.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 24., szombat

Ötven éve kezdték építeni a debreceni Vekeri-tavat

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!


Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.


A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.


Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól
Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.


Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

2023. április 16., vasárnap

Az ős-Vekeri és a Kati kishajó

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!


Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.


A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.


Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól
Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.


Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

2020. június 28., vasárnap

Szent Margit nyomában


Debrecenből, bármennyire is szeretjük, jólesik olykor más tájakra is ellátogatnunk. Nagy kedvencünk Budapest is, ahol a minap ismét vendégeskedhettünk egy szép júniusi napon.

Margit kolostorának romjai a Margit-szigeten. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a fiatalon elhunyt, és a rövid élete alatt is igen sokat szenvedett Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), azaz a IV. Béla király lányának nevét viselő Margit-sziget környékét fedeztük fel, úgyhogy most ebből nyújtunk kis ízelítőt.

Hűsölők a Margit-szigeti szökőkútnál, 2020 júniusában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a Margit-szigeti Palatinus Strand főkapuja fölötti freskó egy részletében gyönyörködhetünk. A Meotiszi monda című monumentális, lenyűgöző kompozíció eredetijét Pekáry István alkotta 1937-ben.

Szigetfelfedező kirándulóbusz a Margit-sziget ,,Tábortűz-szobránál". Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Csodaszarvas-legendáját feldolgozó Pekáry-festmény (szemből nézve) bal szélső jelenetét is megörökítettük a strandon:


Túránkon a Dunára is kikacsingattunk, és örömmel pihentettük a szemünket a megunhatatlan látványával.

A Duna látképe az Országházzal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Átkelve a Margit hídon, Szent Margit nevét nemcsak a sziget, hanem körút és a rajta pompázó palota is viseli. A szép épületegyüttes felét mostanában újították fel.

A Margit-ház a Margit körúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit körút mentén nagyon sok építészeti stílus található a barokktól az art deco-n át a modernig. 

Merkúr-szobros art deco lakóház a Margit körút melletti Bem és Horvát utcák sarkán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobrot ugyanaz a Gregersenné Lux Alice készítette 1937-ben, mint aki a debreceni Piac utcait is (1940). Sőt mindkét ház tervezője a férj, Gregersen Hugó:

A debreceni Piac utcai Merkúr és a Budapest II. kerületi párja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit hídról lepillantva a Duna pesti partján is csodálatos épületek sorakoznak. 

Szecessziós lakóházak a Margit-szigettel párhuzamosan, a Margit híd mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Margit híd pesti oldala mellett, egy szép parkban található Nagy Imre szobra is a Képviselői Irodaháznál. Az 1958. június 16-án kivégzett (és 31 évvel később újratemetett) miniszterelnök emlékművét ottjártunkkor még gazdagon borították az tisztelgők koszorúi.

Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékműve a Margit híd pesti hídfőjénél. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagy Imre-szobortól kicsit beljebb sétálva a körúton, a Vígszínház környéke is lélegzetelállító. 2020 júniusa végén ilyen volt az ottani hangulat: 



Az Országház látképe a Margit hídról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés: Városnéző kétéltű kalandbusz a Dunán, 2022. január 15-én. Fotók© Debreceni Képeslapok