Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kereskedő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kereskedő. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

Megszépült a Kossuth utcai sárkányos ház

Kossuth utca 11. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az utóbbi hónapokban ponyva takarta a Kossuth utca 11. szám alatti kis palotát. Most, 2026 novemberére erről a házról is lehullt a lepel, s immár a megszépült épületben gyönyörködhetünk. A renoválás az önkormányzat támogatásával valósult meg, a teljes felújítási költség pedig az előzetes hírek alapján 136 millió forint volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Merkúr-bot és évszám. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épület főhomlokzatán az eredeti építési dátumai, 1893 és 1894 is olvasható. Mellettük szerepel az egykori tulajdonos (a kereskedő Zádor Lajos, 1846–1913) ZL monogramja, továbbá kereskedői szimbólumok, például Merkúr-bot. Ugyanakkor érdekessége a palotának a tornyot ékesítő halfarkú sárkány, valamint a tető két szélén az ötágú csillagok is. Aki arra jár, álljon meg itt egy időre a ház tövében és a túloldalban – nem fog csalódni, ha alaposan szemügyre veszi ezt a különleges helyet! (Bár, jelezzük: ildomos lett volna megtisztítani a szomszédos kapualjat a falfirkáktól...)

Egy szép zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ZL monogram. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:
A toronysárkány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez, a Piac utca 39. szám alá látogatunk most. Süli-Zakar István könyve szerint az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete. 

Fotók: Ruzicska Gyula

A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. A Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. A közelmúltban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemelt, ma ismét Csipkerózsika-álomban szendereg.


Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi Sándor itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolsó Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Vass Attila Tamás.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított Lábasház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 14., péntek

Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött a Kaszanyitzky-üzlet. Neve ma is olyan fogalom, mint a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban

Amikor könyvesbolt volt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

Az üvegkupolás rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.


Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.


A ház hátsó traktusában 1976. augusztus 17-én nyílt meg a ma már szintén nem létező Amfora. Napjainkban bútor- és lakberendezési üzlet, valamint ékszerbolt található a főépületben.

A lebontott belső tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Családi tabló. Repró: © Debreceni Képeslapok

A volt Kaszanyitzky- (Váradi-Szabó-) villa) a Simonyin. Fotó: HBN, 1973

2026. augusztus 3., hétfő

Amikor még a Rákóczi utcán is piac volt Debrecenben

A hajdani Rákóczi utcai piac. Képforrás: Regifotok.hu.

Debrecen egyik híres vásárhelye a Rákóczi utcán működött már 100 évvel ezelőtt is a meghatározott napokon (lásd az utolsó képen).


A Pikó-féle reklámtábla. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

A Rákóczi utcai piacot a Csapó utcai vásárcsarnok 1976 augusztusi megnyitásakor szüntették meg.

Egy sárgabarackos stand. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

A csarnok átadásáig igen nagy élet zajlott piaci napokon a Rákóczi utcán – mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Bojár Sándor most megosztott, 1970-es felvételei a Fortepanon, valamint olvasóink nosztalgiával teli kedves visszaemlékezései. Körteízű, kaporillatú múltidézést kívánunk Mindenkinek!

Árunézegetés a piacon. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kofák és vevők. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó múltidézéseink:

2026. február 24., kedd

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 7., szombat

Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac

A Holló László sétány 2016 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nagy lakótelepén, a Tócóskertben az egyik fő élelmiszer-beszerzési hely a Holló lászló sétánynál működő piac. Itt eredetileg (a régi újkerti kispiachoz hasonlóan) évtizedeken át a szabadban, tetős asztalokról árusították a portékákat. Ezt a korszakot lezárva, csarnok épült, amit 2018 novemberében adtak át. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tócóskerti piac 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző felvételeinkkel a fák alatti forgatagot és a kockaköves, hangulatos utat elevenítjük fel, annak eldöntését pedig az olvasókra bízzuk, hogy jó volt-e így ez, avagy sem.

A kispiac 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2014 januári piac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. január 25., vasárnap

Retrós délelőtt a január végi Zsibogóban



Debrecen kedvelt használtcikk-piaca, a Vágóhíd utcai Zsibogó 2026 januári nagy havazást követő olvadáskor is fogadta az érdeklődőeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsibi főkapuja 2026. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen a helyen tettünk egy beszerzéssel és nézelődéssel egybekötött sétát a téli hónap utolsó vasárnapján, amikor is már nem volt fagy, és kifejezetten jólesett a levegőzés.

Igazi bolhapiaci árudömping. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz retro piros telefonokat is találtunk az asztalokon.

Szobadísznek is kiváló régi telefonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor olvasni- és hallgatni való régi kiadványok is beszerezhetők voltak a Zsibiben.

Pihenéshez remek kellékek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hátul nyitva volt a nagy hordó.

Finom nedűk tárháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglepetésünkre egy plüss Darth Vaderrel is találkoztunk.

Micsoda páros! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összességében nem volt nagy Zsibi, de időtöltésnek szuper volt a kellemes időben, és így is sok mindent be lehetett szerezni. Egy hét múlva már itt a február, márciusban pedig a régiségvásár is!

Tömeg nélkül is jó volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző zenei kazetták! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!