Luxushotelek a régi belvárosban

Debrecen központjában a II. világháborúig több pompás szálloda szolgálta a vendégsereget, mint manapság. Az egykori Frohner például az 1900-as főutcán a fenti fotón is megcsodálható (háttérben a toronysisakos Kistemplom), a galéria pedig a képre kattintva is megnyitható.

A II. világháborúban megsemmisült Pannonia

Mostani múltidézésünk példáit innentől ABC-sorrendben folytatjuk, mégpedig azoknak a képeslapmásolatoknak a felhasználásával, amiket V. Pákozdi Károly Zoltán és Vértesi Ferenc osztottak meg velünk a Facebook-oldalunkon.

Az Angol Királynő Szálloda és Étterem a Kossuth utcán tündökölt a Csokonai Színházzal szemközt. A ma is álló palota ősét a XVIII. század végén építették, s ezt bővítették emelettel 1890-ben. Híresek voltak a Bunda és a Fehér nevű termei is.

Az Aranybika előző palotáját Steindl Imre tervezte

Az Aranybika a cívisváros legrégebbi hotelje, hiszen eredetileg már 1699-től prosperált az akkori létesítménye. A mai komplexum 1915-ben nyílt meg, az 50 szobás elődje pedig ugyanott, 1882-ben.

A Frohner Szálloda a főutca és a Miklós utca sarkán állt, és a leírások szerint 1881-től fokozatosan fejlesztették 64 szobássá. Ez az épület is az 1944-es bombázásokban sérült meg. Lakóházzá átépítették, itt működött az ifjúsági mozi is, majd 1957-ben lebontották.

A Központi Szálloda a Frohner szomszédságában, a mai Piac utca 45–47. szám alatt szolgálta a vendégeket és a kikapcsolódni vágyókat. 1887-től kávéház volt, majd 1903-ban a hotelrésze is kitárta a kapuit. Híres volt a fedett kertje és a konyhája is. Helyén 1938 óta a hitelbanki palota áll.

A Pannonia Szálloda és Étterem az előbbiekkel szemközt, a mai Piac utca 42. szám alatt tündökölt. A 40 szobás hotelnek központi fűtése és garázsa is volt, és sajnos szintén végzetes bombatalálat érte a II. világháborúban.

S végül a Royal Szálló. Ez a meseszép hotelünk a régi Deák Ferenc utcánál (a mai Petőfi tér északi szélén) ragyogott 1907-től a '44-es légicsapásokig. Ezen a pazar helyen villanyvilágítás, fürdő és központi gőzfűtés is volt. Alapjait ma is rejti a föld – miként azt láthattuk is a legutóbbi tereprendezéskor.

A II. világháború utáni években nyíltak meg a belvárosban a Debrecen és a Főnix nevű hotelek, valamint a Nagyerdőben például a Kohász- és a Termelőszövetkezeti Üdülő is. De ez már egy másik történet...

Ezer köszönet V. Pákozdi Károly Zoltánnak, Vekerdi Károlynak és Vértesi Ferencnek, amiért oly sok kópiát osztottak meg olvasóinkkal a fantasztikus gyűjteményeikből.

1910-es vidám képeslap a Royal Hotel előtti mulatozókkal

DBKL

A Frohner és a Központi Szálloda közötti épületsor a főutca páratlan oldalában

A főutca látványa a kisvonattal a Frohner Szálloda és a Steinfeld-palota környékén

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

100 éves fotók a városról (4.)

Debrecen mai lakói legfeljebb már csak haloványan emlékezhetnek arra az időszakra, amikor park és díszkerítés övezte a Verestemplomot, és még álltak a Frohner és a Pannonia nevű szállodák a főutcán.

Az ódon üdvözlőkártyákat bemutató sorozatunk előző részében Vekerdi Károly másolataiból válogattunk, most pedig a V. Pákozdi Károly Zoltán által feltöltöttek közül csemegézünk. Az első képpáron a Verestemplomról láthatunk ritka felvételeket, míg az alábbi fotó a macskaköves főutcát mutatja „lámpakapcsolás” idején. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A fenti lapon toronysisak ékesíti a Kistemplomot, és így van ez a következőn is. Ez a fotó a Nagytemplom keleti tornyából készült, és a régi Aranybika is felfedezhető rajta – sok más viszont nem a mai épületek közül.

Szintén a „hagymakupolás” Kistemplom a negyedik illusztrációnknak is az egyik főszereplője. A felvétel idején gőzmozdony közlekedett a főutcán, s bal szélen már a Frohner Szálloda is szerepel a képen.

A Frohner palotája a mai Miklós utca sarkán pompázott, a vármegyeházával szemben. A fejedelmi fogadó földszintjén a Magyar Királyi Kávéház működött, ami szintén messze földön híres volt.

V. Pákozdi Károly Zoltán a vármegyeházáról is posztolt kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. A palota jobbján ma bankközpont van, a bal oldalán pedig emeletes lakóház.

A következő képen már a Hangya-ház is szerepel, mellette pedig a néhai Löfkovits Arthur üzletének – ma is meglévő – épülete. A villamosok magasságában napjainkban a kormányhivatal hatemeletes épülete áll.

Hasonló helyszínen készült az alábbi felvétel is, azonban megint csak egy másik szögből és időpontban. Ezt azért is mellékeljük, hogy érzékeltessük, mennyire szép volt a Pannonia Szálloda is!

Átellenben a Hungária-palota tündökölt – és tündököl szerencsére napjainkban is. Sőt, a képen látható épületsor majdnem teljes egészében fennmaradt, még ha egyre romosabb is némelyik háza. Sajnos.

Ugorjunk vissza ismét a másik oldalba, ahol ezúttal a Gambrinus közi, pazar ikerpalotát csodálhatjuk meg. A főutcának csak a felét látjuk, mégis nagyon szélesnek tűnik, amin jól megférnek a fák, a gyalogosok és a gépjárművek is.

Az iménti felsorolásba kívánkozik a következő kép egy fontos információja is. Az említett fák alatt ugyanis kényelmes közpadok fehérlettek, mégpedig kifelé állítva. Így tehát általuk a rajtuk pihenők a főutca forgatagát is nézegethették és kipletykálhatták.

A Piac utcán (későbbi nevén a Ferencz József úton) közkutak is működtek. Eleink ugyanakkor a mostaninál több nyilvános illemhelyet is kialakítottak, így a Gambrinus köznél is föld alatti vécék szolgálták a korzózókat.

A sok fekete-fehér fotó közé becsempésztünk egy színeset (színezettet) is. Ezen a gyakran megidézett gőzmozdony pöfékel a Tisza-palota előtt. Az 1911-esnél korábbi fotográfián a főutca tornyai is kirajzolódnak a kövezeten.

Íme még egy kép a Tisza-palotáról. Már kétemeletes, de a jobbján még nem épült meg az Alföldi Takarékpénztár egyik székháza se. Díszes homlokzata alatt a híres Benyáts-féle üzlet felirata is kivillan.

A következő épület még csak 90 éves múlt, ám mindenképpen érdemes szemügyre venni a környezetét. Azért is mutatjuk meg, mert kitűnő példája annak, hogy anno a városi bérházak is mennyire díszesek voltak – lásd a Gambrinus közi és a Simonffy-sarki épületeket is, vagy akár a Borsos József-féle szükséglakásokat.

Utolsó fotónk révén a Nagyerdőbe kirándulunk, azon belül is a Leveles Csárdához. Érdekesség, hogy ilyen nevű vendéglő korábban a víztorony mellett, majd a mai állatkert helyén is működött. A lap unikuma többek között az, hogy csak megcímezni kellett, a mondanivaló kiválasztott szavait pedig csupán alá kellett húzni a nyomtatott részen. Vagy éppen nem...

Összeállításunk első fejezete itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Amikor még a patika is Arany volt a Szent Anna-sarkon

Debrecen legnagyobb változást elszenvedett részei közé tartozik a Piac utca és a Szent Anna utca kereszteződése is. Ebben az összeállításunkban erre mutatunk szívfacsaró példákat.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti friss fotón a Piac és a Szent Anna utca kereszteződése látható a megyeházával, a patika helyére került bankpalotával és a kormányhivatal mai épületével. Itt, a Nagytemplom felőli páros oldalban – az akkori nevén Ferencz József úton – pompázott a Pannonia Szálloda, ami azonban a '44-es szőnyegbombázásokban megsemmisült. (Vele szemben két másik ilyen intézmény is tündökölt: a Frohner és a Központi).

A sarok az '50-es években. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A hotel helyére egy teljesen más stílusú irodaházat emeltek, mégpedig az új megyeháza céljából. Az első fotón a hotel és a pazar utcakép is megcsodálható, míg ezen a képen már az 1953-ban átadott kocka monstrum is áll. A szuper kordokumentumon (amire egy névtelen hagyatékban bukkantunk) lovas szekér is felfedezhető, tehát a jelenet minden bizonnyal 1961 előtti, hiszen akkor tiltották ki az ilyen lócitrom-eregető járműveket a belvárosból.

Közeli kép, 1948. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az épületről megoszlanak a vélemények, az viszont vitathatatlan tény: az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti, és itt működik egy különleges találmány, a páternoszter-típusú lift is.

A fenti képeslapmásolaton (melyet olvasónktól, Vértesi Ferenctől kaptunk) a patika és a vármegyeháza környékének 1917-es látványán ámuldozhatunk, ráadásul színesben. Az archív relikviákon a Szent Anna utca (akkor Béke útja) sarkán még szerepel az a patikaépület is, aminek a korábbi üzlete az „Arany Angyal” nevet viselte. Itt ma bankközpont áll, a gyógyszertár épületét 1978 novemberében bontották le.

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos rajzán

Az Abigail bejegyzése szerint a patikát 1690-ben alapították, és például a XX. század elején Mauthner Alfréd volt a tulajdonosa.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti vármegyeházának a túloldalán is kis épület volt, és oda is modern stílusú, emeletes házat húztak föl. Végül íme egy lélegzetelállító fotográfia a környékről. Amikor még a patika és a város is „Arany” korát élte!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Anno és most. Montázs, fotó: © Debreceni Képeslapok