A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A Hortobágyi Csárda
• Az Angol Királynő
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Szőlőskert
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Művész
• Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma
• A Ludas Matyi Espresso
• Az Utopia Disco
• A Fácán
• Az Éva Bár
• Az Omnia
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Kinizsi Söröző
• A Turmix Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Ludas Matyi
• A Oázis
• A Hortobágyi Csárda
• A Fekete Bárány
• A Fácánkakas
• Az Újvigadó
• A Meki
• A Csillag Csemege a Keri mellett
• Az M47 Disco



Az 1950-es években

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Karády Katalin Debrecenben

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.

A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.

Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

Jávor Pállal 1941-ben

Kapcsolódó összeállításaink:

•  A Légy jó mindhalálig című film
• A Körhinta című film
• Debreceni fiatal színészek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi 
• Soós Imre
• A Víg Mozi
• A Meteor Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Belvárosban pöfékelő gőzvonatok, eltűnt díszes paloták és kupolák 20 régi fotográfián

Debrecen hihetetlen régmúltja tárul fel azokon a meseszép muzeális képeslapokon, melyek másolatait V. Pákozdi Zoltán Károly, Vekerdi Károly, Vértesi Ferenc és Könyves Kálmán Kedves Olvasóink osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével.

Az első képen a napjainkban letakart Steinfeld-palota tárul fel egy gőzmozdonyos szerelvénnyel, a következő jelenet pedig a Frohner Szállodát is megismerteti. Ilyen gőzvonatok a Hatvan utcán és a Kossuth utcán is jártak az 5-ös villamosvonal, valamint a 4-es vonal részeként.

A Frohnertől nem messze pompázott a Royal Hotel is a mai Petőfi téren.

Na, onnan pedig szinte már karnyújtásnyira tündökölt a Nagyállomás palotája.

A Nagyállomás palotája előtti időkben a területen ez az indóház működött:

Ha onnan átment az akkori kor embere a Szent Anna utcára, akkor a Svetits Intézetet még egyemeletesnek láthatta (ma már kétemeletes), akárcsak a piarista gimnáziumot, továbbá a zenedét.

És íme az említett zenedepalota még egy emelettel, a Csapó utcán:

A Piac és a Kossuth utca sarkán a takarékpénztári palota megépítése előtti időkben a Kontsek-üzlet szolgálta a betérőket.

Haladjunk kintebb, például a mai Kassai útra, ahol a Vilmos Huszár Laktanyában állomásoztak a vitézek.

A nagyerdei csónakázó még egy valóságos vadregényes paradicsom volt!

De nagyon szép látványt nyújtott a Régi Vigadó is a hajdani képeslapokon!

A közelében 1934-től a Sajó István-féle, ma már nem létező Nagyerdei Stadion volt a futball-, atlétika- és salakmotorversenyek otthona.

Visszaindulván a belváros felé, a Bocskai téren a Meteor Mozival szemközt a Népház (a későbbi Demke) pompázott.

A Református Kollégium előtti területen a Kálvin téri Emlékkertben lélegzetelállítóan dús növényzet magasodott.

A mai Dósa nádor tér neve Dégenfed tér volt, és itt működött a híres kenyérpiac. Az ottani Wolff-palota 2024-ben volt 120 éves.

Az Aranybika Szálloda mai épületegyüttese helyén a Steindl Imre által tervezett hotel feküdt.

Nagyon szép volt a Tisza-palota és a Régi Városháza környezete is.

Mint az előző és az alábbi képeslapon is látható, a Kistemplomot még toronysisak ékesítette.

Összeállításunk végéhez közeledve a békebeli Piac utcán is tehetünk egy sétát a Csanak-háznál, és bemutatjuk az Angol Királynő Szálloda Németh-féle korabeli étlapját. Múltidéző összeállításunk előző része idelátogatva csodálható meg 21 meseszép régi képpel. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Angol Királynő étlapja

35 éve hunyt el Karády Katalin, akinek már az 1940-es első debreceni fellépése is óriási szenzáció volt

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 35 éve, 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.

A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.

Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

További portréink sok fotóval és reprodukcióval:

• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A Művész Úr
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• Attila
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• A Sesztina dinasztia tragikus története
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember - Steinfeld Mihály
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• A debreceni „Kossuth Lajos”

Jávor Pállal 1941-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

100 éves fotók a városról (2.)

Debreceni múltidéző sorozatunk első részében a cívisváros XX. század eleji arcára csodálkozhattunk rá, s ezúttal is ebben a korban maradunk, mégpedig Vértesi Ferenc kollekciójának legpompásabb másolatait csillantjuk meg.

A fenti kártyán a nagyerdei Dobos-pavilon tündököl (1885-től 1921-ig állt a fedett uszoda helyén), míg a következő lapon a helyi kisvasutat ismerhetjük meg az 1911-es villamosítás előtti időkből. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Maradva a Nagyerdő környékén, íme egy szép relikvia az ötös fogatról. A parádés kocsit (és egy villamost) a Simonyi úton örökítették meg az akkori sok fa között.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vértesi Ferenc egy olyan fotót is posztolt, amin az előbbinél is hihetetlenebb arcát láthatjuk az útnak. Mindenhol fa, jobbról pedig kisvonat várakozik.

Magazinunk olvasói ezennel a Kassai úti campus eredeti rendeltetésére is rácsodálkozhatnak. Az épületegyüttes ugyanis huszárkaszárnya volt.

Az alábbi üdvözlőkártyát azért választottuk, hogy mindenki láthassa, hajdanán milyen dús liget burjánzott a Reformáció emlékkertjében. A dátum: 1900. Ég és föld a mai növényzethez képest...

Akkoriban Csokonai szobrának környezete is sokkal zöldebb volt. Az alkotás a Kollégium mellett állt, a mai új városháza helyén pedig az intézmény oktatói lakóházai sorakoztak.

Továbbhaladva a Kossuth (előzőleg Nagy-Cegléd) utcára, az 1865. október 7-én megnyitott Csokonai Színházat kereshetjük fel, ami 1915 óta viseli a poéta nevét. Az itt még megcsodálható, díszes kerítését, melyet rég lebontottak, az István Gőzmalom lakatosai készítették.

A teátrummal szemben az Angol Királynő Szálló állt. A ma is meglévő épület híres terme volt a „Bunda”, ahol Ady Endre is sokat időzött. A Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolat szerint a helyiségben ilyen freskók szolgálták az otthonosságot és a felhőtlen kikapcsolódást:

Következik egy olyan fotó, amin ismét kisvonat pöfékel – de már a belvárosi Frohner Szállónál. A sínek kiágaztak a főutca két szélére, a Kistemplomot pedig még toronysisak ékesítette.

Az előző helytől továbbmenve kifelé, a Killer-házhoz értünk, ahol bank, bútorüzlet és -műhely is működött. Ma ebben található a Benedek-könyvtár is. De mi lehet a középen előugró épület?

Vértesi Ferenc képeslapjairól a fenti kérdésre is választ kapunk. Egy másik Szálloda, a Royal állt ott. A fejedelmi fogadót 1944-ben bombázták szét (mellette a nagy zsinagóga).

Még egy dokumentum a Royalról. A mai Petőfi téren kb. itt áll a Petőfi-szobor. Érdekesség, hogy a park 2012-es talajmunkái idején a szobor mögött láthatók voltak a földben a szálloda pincemaradványai!

Ezennel pedig megérkeztünk a régi Nagyállomáshoz. A fenséges palotát Pfaff Ferenc tervezte, és 1902. július 14-én nyitották meg. Az 1944-esbombázásokban megsérült, de nem helyrehozhatatlanul. Mégis lebontották, s a pályaudvar mai épületegyüttese 1961. augusztus 20-án nyílt meg.

Van egy másik szemléletes képeslapunk is Vértesi Ferencnek köszönhetően. Ez a felvétel sem igényel külön magyarázatot, elég csak csendben, hosszan csodálni... (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így fest most a magasból a Szent Anna templom, Ludas, piarista gimi, a színház és Angol Királynő Hotel környéke

A debreceni belvárosról készített újabb panorámaképeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Oláh Róbert.

A friss fotón a Nagytemplom, segélyegyleti székház, Csokonai Színház, Csokonai Fórum, pénzügyi palota,
Angol Királynő, Forrai-ház stb. épülete. Fotó: © Oláh Róbert

A fenti szuper fotóján a Jászai Mari, Kossuth, Batthyány utca környéke tárul fel, s a Nagytemplom, a Csokonai Színház és a pénzügyi palota is látszik, de szépen kirajzolódik a Kossuth utca 23. szám alatt található Forrai-ház és a szomszédos egykori Angol Királynő Szálloda udvara is.

A Jászai Mari utcai parkoló és a középső tűzfal festménye a Batthyány utcai magasház tetejéről. Fotó: © Oláh Róbert

A harmadik képen a Jászai Mari utcai falfestmény is megbújik, alább a Szent József Gimnázium 2023-ban 120 éves palotájára csodálkozhatunk rá:

A mai Szent József Gimnázium (korábban piarista gimnázium) látképe 2024 áprilisában. Fotó: © Oláh Róbert

A Szent Anna Székesegyházról, valamint az egykori Ludas Matyi Espresso épületéről külön felvétellel is megörvendeztetett minket Oláh Róbert. A képen a Varga utcába is bepillanthatunk, míg az utána következő fotó jobb szélén a Borsos József által tervezett rendőrpalotában is gyönyörködhetünk.

A régi Ludas, piarista gimnázium, Szent Anna templom és a Varga utca. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert fotói a Kossuth utca 22. szám alatti Balogh-házról ebben a cikkünkben tekinthetők meg. A művész fantasztikus képei a Petőfi téri kamarapalotáról idelátogatva csodálhatók meg. Az Alföldi-palota tetején készített panorámafelvételeit itt adtuk közre. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A Jászai Mari, Batthyány és Kossuth utca környéke a magasból. Jobb szélen a rendőrpalota és a Balogh-ház. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi téri 24 emeletes és a Piac utcai vármegyeháza 2024 áprilisában a Jászai / Batthyány utca felől.  Fotó: © Oláh Róbert