Kovács Margit keramikusművész egyetlen nyilvános debreceni alkotása: a Szüret

Debrecenben is sokan kedvelik és tisztelik Kovács Margit keramikust és az alkotásait. Az igen termékeny és gyönyörű figurákat készítő művész 1977. június 4-én hunyt el, életének 75. évében. Hajdú-Bihar székhelyén a Szüret című, egyetlen nyilvános (1953-as) kompozíciója található, mégpedig a Piac és a Szent Anna utca sarkán lévő páternoszteres irodaházban. Azt, hogy milyen lenne a cívisváros, ha Kovács Margit vidám, színgazdag kerámiái díszítenék a közterületeket, itt mutattuk be sok fantasztikus felvétellel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Margit: Szüret (1953)

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• A főtéri Kossuth-szobor 
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Amikor még a patika is Arany volt a Szent Anna-sarkon

Debrecen legnagyobb változást elszenvedett részei közé tartozik a Piac utca és a Szent Anna utca kereszteződése is. Ebben az összeállításunkban erre mutatunk szívfacsaró példákat.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti friss fotón a Piac és a Szent Anna utca kereszteződése látható a megyeházával, a patika helyére került bankpalotával és a kormányhivatal mai épületével. Itt, a Nagytemplom felőli páros oldalban – az akkori nevén Ferencz József úton – pompázott a Pannonia Szálloda, ami azonban a '44-es szőnyegbombázásokban megsemmisült. (Vele szemben két másik ilyen intézmény is tündökölt: a Frohner és a Központi).

A sarok az '50-es években. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A hotel helyére egy teljesen más stílusú irodaházat emeltek, mégpedig az új megyeháza céljából. Az első fotón a hotel és a pazar utcakép is megcsodálható, míg ezen a képen már az 1953-ban átadott kocka monstrum is áll. A szuper kordokumentumon (amire egy névtelen hagyatékban bukkantunk) lovas szekér is felfedezhető, tehát a jelenet minden bizonnyal 1961 előtti, hiszen akkor tiltották ki az ilyen lócitrom-eregető járműveket a belvárosból.

Közeli kép, 1948. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az épületről megoszlanak a vélemények, az viszont vitathatatlan tény: az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti, és itt működik egy különleges találmány, a páternoszter-típusú lift is.

A fenti képeslapmásolaton (melyet olvasónktól, Vértesi Ferenctől kaptunk) a patika és a vármegyeháza környékének 1917-es látványán ámuldozhatunk, ráadásul színesben. Az archív relikviákon a Szent Anna utca (akkor Béke útja) sarkán még szerepel az a patikaépület is, aminek a korábbi üzlete az „Arany Angyal” nevet viselte. Itt ma bankközpont áll, a gyógyszertár épületét 1978 novemberében bontották le.

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos rajzán

Az Abigail bejegyzése szerint a patikát 1690-ben alapították, és például a XX. század elején Mauthner Alfréd volt a tulajdonosa.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti vármegyeházának a túloldalán is kis épület volt, és oda is modern stílusú, emeletes házat húztak föl. Végül íme egy lélegzetelállító fotográfia a környékről. Amikor még a patika és a város is „Arany” korát élte!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Anno és most. Montázs, fotó: © Debreceni Képeslapok

Ilyen lenne a város Kovács Margit színes kerámiaszobraival

Debrecen közterületein és intézményeiben igen sok képzőművészeti alkotás található. Ezek a szobrok, plasztikák azonban többnyire „fekete-fehérek”. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leginkább színpompás kompozíciók közé tartozik a Kossuth téren megcsodálható városcímer-mozaik (amit Cs. Uhrin Tibor készített 2001-ben), valamint a Piac–Szent Anna-sarki irodaház előterét díszítő kerámiafal. Ez utóbbi is egy cizellált mozaik, ami Kovács Margit keze alatt született, és Szüret a címe. Ez csodálható meg a bal oldali felvételünkön. A nagyszerű keramikusnak sajnos nincsen több – nyilvánosan kiállított – műve Debrecenben.

Kovács Margit-galériánk megnyitása érdekében kattints a képre!

Pedig a kis szobrai is fantasztikusak: kedves arcok, tökéletes formák és gazdag színvilág jellemzi mindegyiket. Ezek miatt is gondoltuk úgy, hogy kipróbáljuk, milyen lenne a cívisváros Kovács Margit sugárzóan eleven figuráival. Kalandos körutazásunkon a Petőfi térre is kilátogattunk, ahol korábban mindig sok szép virág nyílott, így ott stílszerűen a Palántázó nő című szobrot „avattuk fel”. Íme a szép látványa:

A Palántázó nő a Petőfi téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Természetesen a főtérnek is „ajándékoztunk” egy művet – ott az Olvasó nő pihent meg az Aranybika melletti szökőkútnál. Máris megállapíthattuk, hogy a csodálatos hölgy szépsége vetekedik a Nagytemploméval! Ha beszélni tudna, most biztosan sok új élményről mesélhetne ennek a kirándulásának köszönhetően...

Az Olvasó nő a Kossuth téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szomszédos Emlékkertet már egy daliás fiatalemberrel látogattuk meg, nevezetesen a Hortobágyi pásztorral. Vele azért is mentünk a Kálvin térre, mert a cifra öltözéke nagyon emlékeztet a – háttérben pompázó – Református Kollégium diákjainak hagyományos viseletére.

A Hortobágyi pásztor a Kálvin téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács Margit serkenő bajszú fiatalemberével a Déri teret is felkerestük...

A Hortobágyi pásztor a Déri Múzeum parkjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Fésülködő nőt hova is kísérhettük volna, mint a nagyerdei Békás-tóhoz? Persze e bájos leánnyal bebarangoltuk a Medgyessy sétányt és az Egyetem teret is.

A Fésülködő nő az Egyetem téri szökőkútnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ám megegyeztünk, hogy a tónál lenne a legjobb helye, hiszen ott még nincsenek szobrok. És egyelőre nem is lesznek, ugyanis e különleges kerámiákat csak a fotózás idejére állíthattuk fel. Kár, hiszen igazán ragyogó ékességei lehetnének Debrecennek.

A Fésülködő nő a nagyerdei Békás-tónál. A ruha szoknyarészén dátum: 1956. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Fésülködő nő a nagyerdei Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Természetesen képeslapokon is gyönyörködhetünk Kovács Margit alkotásaiban,
ez az 1954-es kerámiája a Táskás lány. Fotó: Schiller Alfréd (1977)

Boldog anyák napját!

Debrecenben is szépen telt az április utolsó napja, immár pedig május elseje van, amely egyúttal a hónap első vasárnapja. Kettős ünnep ez a nap, hiszen ma van anyák napja és a munka ünnepe is. Alábbi fotónkkal az édesanyákat köszöntjük, és ezúton üdvözöljük a majálisozókat is.
(A Kovács Margit kerámiáival készített városképeink ebben az anyagunkban csodálhatók meg.)

„Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked....”
– ünnepi üdvözlet Kovács Margit kerámiájával, a Fésülködő nővel az Egyetem téri szökőkútnál.
Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok