A '99. december 29-én kiégett sárándi M47 diszkó

Debreceniek is sokan szórakoztak anno a Sáránd melletti egykori M47 diszkóban, ami 1999. december 29-én hajnalban égett le – a gyanú szerint – gyújtogatás következtében. A mellékelt korabeli riport rámutat: a tulajdonos családjának négyévi munkája pusztult a lángok között, a hangtechnikai berendezések teljesen tönkrementek, s kiégett a DJ-k számára kialakított VIP-szoba is.

Az épület 2024 karácsonyán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 70 milliós kárt okozó tűz utáni rendbetételhez, valamint a márciusra tervezett újranyitáshoz a barátok mellett erőt adott rengeteg ismeretlen ember és törzsvendég is, akik távoli településekről is telefonáltak azzal, hogy a lehetőségeik szerint szívesen segítenek. Megmozdultak a vállalkozók is, sokuk igen nagy kedvezményt adott a tőlük beszerezhető anyagokra. Mindannyian átérezték, hogy egy embertársuk bajba jutott, illetve, hogy velük is bármikor történhet hasonló tragédia. Az újságírók ottjártáig a gyújtogatás vizsgálata nem jutott előbbre, nem volt gyanúsított, és a 100 ezer forint nyomravezetői díj sem sarkallta bejelentésre a lakosságot.

Internetes fórumok arra is kitérnek, hogy a sárándi szórakozóhely 1996. augusztus 2-án nyitotta meg a kapuit. A technokorszak 98. augusztus 19-én kezdődött (Mark Moore, Budai, Tommyboy, Junior, Zsíros vendégszereplésével), s 1300 négyzetméteren háromezren bulizhattak a magyar és külföldi sztárvendégek programjain. Ahogy a Techno World írta: „2000. március 10-i nyitással újranyitotta kapuit az M47! Szebb lett mint valaha, Commander Tom, Budai, Tommyboy, Clark és rengeteg szorító vendég fantasztikus nyitóbulit produkált!” A primate.hu retro videós cikke felidézte azt is, hogy abban az időben egyedülálló módon a bulik másnap délutánig tartottak, a DJ-k pedig minimum 3-4 órát zenéltek.

Mint az M47 Facebook-oldalán közzétett tájékoztatásban szerepel (lásd a fenti képen), a disco 2013-ban még szilveszteri bulit akart tartani. Azóta azonban Csipkerózsika-álmát alussza...

Egy régi M47-plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni tűzoltóság 500 éves története a Kollégiumtól a Böszörményi úti bázisig

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diák tűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként.

A mai tűzoltóság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a XVI. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket! 

Harc a lángokkal. Képeslapfotó: Hapák József

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fenti „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

A Csapó utcai bázis. Fotók: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Relikvia a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Régi tűzoltócsapat. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlaton. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai bázis. Fotó: Szilágyi Zsolt

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Előadás az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb napjáról, az 1802. június 11-i nagy tűzvészről, az általa okozott károkról, valamint az addigi városképről és debreceni életről is szó lesz 2025. július 8-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában, ahol Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus eleveníti fel ezeket a korszakokat a vetített alkotásai segítségével.

Az András-templom 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

 Az izgalmasnak és tanulságosnak ígérkező esten díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. A július 8-i programot megelőzően, július 1-jén 17 órától a téma kedvelőit dr. Nagy Attila könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadása várja, amelynek címe: A képeslapok sokszínű világa. Ez az esemény is ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki biztosan ott akar lenni ezen vagy a július 8-i programon, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Szegedi Károly. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az esemény teljes plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Ma 25 éve égett ki a sárándi M47 diszkó

Debreceniek is sokan szórakoztak anno a Sáránd melletti egykori M47 diszkóban, ami 1999. december 29-én hajnalban égett le – a gyanú szerint – gyújtogatás következtében. A mellékelt korabeli riport rámutat: a tulajdonos családjának négyévi munkája pusztult a lángok között, a hangtechnikai berendezések teljesen tönkrementek, s kiégett a DJ-k számára kialakított VIP-szoba is.

Az épület 2024 karácsonyán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 70 milliós kárt okozó tűz utáni rendbetételhez, valamint a márciusra tervezett újranyitáshoz a barátok mellett erőt adott rengeteg ismeretlen ember és törzsvendég is, akik távoli településekről is telefonáltak azzal, hogy a lehetőségeik szerint szívesen segítenek. Megmozdultak a vállalkozók is, sokuk igen nagy kedvezményt adott a tőlük beszerezhető anyagokra. Mindannyian átérezték, hogy egy embertársuk bajba jutott, illetve, hogy velük is bármikor történhet hasonló tragédia. Az újságírók ottjártáig a gyújtogatás vizsgálata nem jutott előbbre, nem volt gyanúsított, és a 100 ezer forint nyomravezetői díj sem sarkallta bejelentésre a lakosságot.

Internetes fórumok arra is kitérnek, hogy a sárándi szórakozóhely 1996. augusztus 2-án, pénteken nyitotta meg a kapuit. A technokorszak 1998. augusztus 19-én kezdődött (Mark Moore, Budai, Tommyboy, Junior, Zsíros vendégszereplésével), s 1300 négyzetméteren háromezren bulizhattak a magyar és külföldi sztárvendégek programjain. Ahogy a Techno World írta: „2000. március 10-i nyitással újranyitotta kapuit az M47! Szebb lett mint valaha, Commander Tom, Budai, Tommyboy, Clark és rengeteg szorító vendég fantasztikus nyitóbulit produkált!” A primate.hu retro videós cikke felidézte azt is, hogy abban az időben egyedülálló módon a bulik másnap délutánig tartottak, a DJ-k pedig minimum 3-4 órát zenéltek.

Mint az M47 Facebook-oldalán közzétett tájékoztatásban szerepel (lásd a fenti képen), a disco 2013-ban még szilveszteri bulit akart tartani. Azóta azonban Csipkerózsika-álmát alussza...

Egy régi M47-plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai régi bázison, létrás szerkocsival. Fotó forrása: Kincses Magdolna

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként. Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a 16. században is működtek.

Könyvtármentés 1802. Képeslapfotó: Hapák József. Kiadó: TREGY, HBMO. Repró: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítete meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai bázison. Fotók forrása: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos). Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Régi szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Városi tűzoltók a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlatozó lánglovagok a Csapó utcai tázoltóság udvarán (a háttérben a mai vegyipari középiskola saroktornya)
Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai volt tűzoltóság udvara. A fotót Szilágyi Zsolt osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei.

A Csapó utcai tűzoltóság helyére épített lakóházak egy része a Domb utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya a közelmúltbeli felújítása után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Negyven éve nyílt meg a Böszörményi úti tűzoltólaktanya. Íme a gárda története a Csapó utcai kezdet régi képeivel

Városi tűzoltók a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként. Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a 16. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket! 

Könyvtármentés 1802. Képeslapfotó: Hapák József. Kiadó: TREGY, HBMO

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítete meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai bázison. Fotók forrása: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Régi szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai régi bázison, létrás szerkocsival. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlatozó lánglovagok a Csapó utcai tázoltóság udvarán (a háttérben a mai vegyipari középiskola saroktornya)
Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai volt tűzoltóság udvara. A fotót Szilágyi Zsolt osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya a közelmúltbeli felújítása után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Boldogság az indián nyárban: szalonnasütés ebédidőben

Debreceni csapatunkkal ismét egy gasztronómia kirándulásra vállalkoztunk, s ezúttal a cívisvárostól 18 kilométerre lévő Nagyhegyesen sütöttünk szalonnát ebédre 2023. október 7-én. Nem volt hőség, de csodálatosan sütött a Nap, így a tüzet fél 1-kor gyújtottuk meg, s hamarosan már készülhettek is az ínycsiklandozó zsíros kenyerek. A fő alapanyagunk szép vastag, sózott zsírszalonna volt, s a vele meglocsolt fehér kenyérhez hagymát, paprikát, uborkát és paradicsomot is falatoztunk. Mindehhez ízlés szerint sör és üdítők dukáltak, sőt, egyikünk kolbászt is sütött. A mennyei illatok és a verőfény még egy szitakötőt is odacsaltak a fejünk fölé, s szinte végig a vezetéken lustálkodva élvezte a hangulatot. Aki pedig még bírja szusszal, a minapi lecsófőzésünket itt idézheti fel akkori képekkel.

Egy éhes szitakötő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kell több a boldogsághoz? Fotók: © Debreceni Képeslapok