Debrecenben 1971. szeptember 11-én hajnalban tűz pusztított a már a II. világháborúban is lángok martalékává vált István Gőzmalom maradék épületeiben. A Hámán Kató útján (mai Füredi úton) található telep tragédiájáról a Hajdú-bihari Napló is beszámolt.
 |
| A toronytűz oltása. (Helytörténeti Fotótár) |
Eszerint a silótorony teteje teljes egészében lángokban állt. Sűrű, tömör füstfelhő kanyargott a Tanácsköztársaság útjára, s mint egy ünnepi tűzijáték rakétái, pattogtak szerteszét a tető palalemezei. Az óra fél ötöt mutatott, az utcán bemelegítős, sőt pizsamás emberek is szaladtak. A Hámán Kató útján rendőrautó száguldott, szinte senki se szólt, mindenki megdöbbenten hallgatott. Debrecen malma, amit a németek felrobbantottak 1944 októberében, s ahol 1971-ben sok száz vagon gabonát tároltak. A tornyot elnyelte az épület belseje, aztán még magasabbra csaptak a lángok, s a tetőszerkezet is eltűnt a kemencévé változott épületben. A Hámán Kató útján tűzoltók és katonák. A lángokban álló épület közvetlen közelében magas tűzoltólétra tetejére irányította a vastag vízsugarat egy tűzoltó az épület felső ablakaiba. A második csővel az épület bejáratánál levő tetőre kúszott fel egy tűzoltó. Pár másodperc múlva, mintha lávafolyam indult meg, hatalmas tömegű búza zúdult le a ferde tetőre. A tűzoltóknak éppen csak annyi idejük van, hogy félreugorjanak: beszakadt az alsó ferde tető is. Parázzsal, szikrával keveredve ömlik a gabona. Újabb tűzoltókocsik, rendőrautók érkeztek, katonák jöttek, a gázmű emberei „gáztalanítják” a területet, nehogy robbanás is történjen. A villanyt is kikapcsolták. Egy csoport katona a magtár tövében levő gépeket, a halomban álló, ponyvával fedett gabonát kezdte menteni. Baráth János, a Gabonatröszt kirendeltségvezetője arról tájékoztatott, hogy 420 vagon gabonát tároltak az épületben. (A közvetlen közelben mintegy 60 vagonnyit.) Az állami tűzoltóság 57 emberrel sietett a helyszínre , a debrecenieken kívül berettyóújfalui és püspökladányi tűzoltók voltak velük, s hamarosan megérkeztek a hajdúszoboszlói és hajdúböszörményi önkéntes tűzoltók is. Nyolc fecskendő ontotta a vizet az épületre. Katonák és munkásőrök segítettek menteni a menthetőt. Két sérültje van a tűznek: Szilágyi József és Csige János tűzoltók, de szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedtek. Mire az utca megtelt munkába siető emberekkel, lángot már nem lehetett látni. Vajon kibírják-e a falak? Ez a kérdés foglalkoztatta az embereket. Mint később kiderült, 420 vagon gabona odalett, legfeljebb takarmánynak lehet majd felhasználni, Az épületen kívül levőkben kár nem keletkezett. Végül az István Gőzmalom történetéről a magunk részéről még annyit hadd idézzünk fel, hogy a termelés 1848 májusában kezdődött. A malom neve Habsburg István nádor előtt tisztelgett. Az épületegyüttes a tűz után még évtizedekig megvolt egyre romosabban, és többek között nyomda működött benne. A helyén 1998 óta üzletközpont és lakóház található, s megvan az egykori parkjának egy része is, ahol később az Ifipark működött.
 |
| A HB Napló 1971. szeptember 12-i riportja |
Kapcsolódó múltidézéseink:
- Az 1802. június 11-i nagy tűzvész Debrecenben
- A tűz miatt megsérült Deák Ferenc utcai nagy zsinagóga
- A Varga utca 1. szám alatti palota tűzesete
- A takarékpalota saroktornyának tüzei
- Lángok martaléka lett a nagyerdei csodavilla
- A Kistemplom szélvihar által megrongált toronysisakja
- A Werbőczy utcai bombamerénylet
- A robbanásból született Kráter-tó
- Amikor még a Csapón volt a tűzoltóság
- A Böszörményi úti új tűzoltólaktanya
 |
| A malom még az eredeti szépségében |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
