Debreceni Képeslapok: 1983

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1983. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 1., szerda

Volt egyszer egy nagyerdei strandmozi

Debrecenben az ország második strandmozija nyílt meg 1983. július 1-jén a Nagyerdei Strandon, mégpedig a nyaralóhely öltözőépületében. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2. emeleti mozicégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 88 személyes filmszínháznak naponta 5 előadása volt, s elsőként a „Szuperzsaru” című koprodukciós vígjátékot vetítette Terence Hill szereplésével.

Az öltözőépület. Fotó: Tulok Ferenc, 1974

Debrecen élen járt a hasonló kezdeményezésekben, hiszen itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, majd pedig a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.Sőt hazánk első klinikai mozija is Debrecenben volt.

Később, 1966-ban (az első virágkarnevál, valamint a Kinizsi Söröző megnyitása évében) Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De ha a debreceni a második, akkor hol lehetett az ország első strandmozija? Nem messze tőlünk: Hajdúszoboszlón (lásd összeállításunk végén).

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. november 24., hétfő

Bravúros nyomozás volt: 6 nap alatt meglett a trió, mely robbantással fenyegette a Centrum Áruházat

Debrecent és az országot 1983 végén egy itthon nem mindennapi bűnügy tartotta izgalomban. A debreceni Centrum Áruház igazgatónője ugyanis november 24-én a napi postájában egy levelet talált. Ebben egy bizonyos „Hold csoport” arra szólította fel, hogy az áruház biztonsága érdekében 500 ezer forintot gyűjtsön össze, és egy később megjelölt helyen adja át a levél íróinak. Hasonlóképpen kasszírozzon be ugyanennyi pénzt az Unió, a Debrecen és a Délibáb Áruháztól ugyanerre a célra, mert különben robbantás lesz az áruházban. A Letraset-technikával készült levél a rendőrségre került.

Itt volt a Centrum Áruház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló cikkéből az is kiderül, hogy december 2-án újabb levelet kapott az igazgatónő a „Hold csoporttól”. A feladó megismételte, hogy minden ellenakciónak komoly következményei lesznek, így ne is gondoljanak rá. A pénz átadásának határidejét december 16-ban szabták meg, később közlendő módon és helyen. Tudatták azt is, hogy december 5-én 10 órakor legyen valaki a telefonnál. Ezen a napon a rendőrség elrendelte a nyomozást ismeretlen tettesek ellen zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt. S mindenki várta a levélben megadott telefonhívást, amelyről feltételezték, hogy valamelyik telefonfülkéből történhet. 10 órakor némán figyelték a telefonkagylót a Centrum irodájában, de a némaságot nem törte meg telefoncsörgés.

Végül 11 óra körül csörgött a telefon, s a következő párbeszéd zajlott le: „– Megkapták? – Igen. – Még van két hetük. Ha nem fizetnek, tűzijáték lesz.” A beszélgetést itt a hívó fél megszakította, de ennyi is elég volt, hogy kiderüljön: a hívás a megyei tanács épületéből érkezett. Néhány perccel a hívás után hatalmas munka kezdődött. Igazoltatták a megyei tanács épületéből távozó embereket. Tekintélyes névsor gyűlt össze, s a nyomozók megkezdték keresni a tűt a szénaboglyában. Mint később kiderült, az első- és a másodrendű vádlott december 5-én egy utcai telefonfülkéből akart telefonálni a Centrumba. A fülkében azonban nem kaptak vonalat, emiatt elhatározták, hogy a megyei tanácson dolgozó ismerősüktől telefonálnak. Így kerültek fel ketten a gyanúsíthatók névsorára.

Egyikük lakásán a házkutatáson lefoglaltak egy Letraset-betűrendszert, ugyanolyan borítékokat, amilyenben a második levelet elküldték, s ugyanolyan papírt is, amire a második levélben írtak. Társát is hamarosan elfogták egy ismerőse lakásán. A rendőrség az összesen három feltételezett elkövetőt 1983. december 11-én éjjel előzetes letartóztatásba helyezte, s december 20-ig mindhárman beismerő vallomást tettek. A Napló végül már arról tudósított, hogy a három férfi ellen az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1984. március 14-én hozott ítéletet. Az elsőrendű és a másodrendű vádlottakat bűnösnek találta súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében mint társtettest, s ezért 3 év, 6 hónap, illetve 3 év, míg a harmadrendű vádlottnak – akit az említett vádpontban mint bűnsegédet találtak bűnösnek – 2 év, 2 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki. A vádlottak és védőik az ítélet enyhítése érdekében fellebbeztek. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság 1984. november 4-én hirdetett jogerős ítélet: az első- és a másodrendű vádlottak esetében az első fokon kiszabott ítéletet helybenhagyta, míg a harmadrendű vádlott esetében kiszabott büntetést 1 év 6 hónapra enyhítette. Végül cikkajánlatunk: A nagy cigarettalopás a Debreceni Dohánygyárban.

A hajdani Centrum képeit Laczkó Gyulának köszönjük

DBKL

2025. november 2., vasárnap

A debreceni tűzoltóság 500 éves története a Kollégiumtól a Böszörményi úti bázisig

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diák tűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként.

A mai tűzoltóság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a XVI. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket!

Harc a lángokkal. Képeslapfotó: Hapák József

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fenti „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

A Csapó utcai bázis. Fotók: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Relikvia a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Régi tűzoltócsapat. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlaton. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai bázis. Fotó: Szilágyi Zsolt

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A felújított laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 9., csütörtök

Negyven éve nyílt meg a Böszörményi úti tűzoltólaktanya. Íme a gárda története a Csapó utcai kezdet régi képeivel

Városi tűzoltók a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként. Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a 16. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket!

Könyvtármentés 1802. Képeslapfotó: Hapák József. Kiadó: TREGY, HBMO

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítete meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai bázison. Fotók forrása: Kincses Magdolna

Régi szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai régi bázison, létrás szerkocsival. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlatozó lánglovagok a Csapó utcai tázoltóság udvarán (a háttérben a mai vegyipari középiskola saroktornya)
Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

A Csapó utcai volt tűzoltóság udvara. A fotót Szilágyi Zsolt osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya a közelmúltbeli felújítása után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. október 3., kedd

A régi Kölcsey meseszép mozaikfala volt (1983–2003)

Debrecenben a 20 éve lebontott Kölcsey művelődési központ színházának egykori látogatói nemcsak az előadásokban lelhették kedvüket, hanem a létesítmény emeleti előterét díszítő csodálatos, nagy műalkotásban is. A kompozíción rendkívüli részletgazdagságban és mesés színvilággal elevenedett meg Csokonai Vitéz Mihály alakja, történelmi kora, a költészete és annak világa.

A Méla Tempefői című Berki Viola-mozaik részlete. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

A Méla Tempefői című 60 négyzetméter felületű, muránói üvegmozaik képet Berki Viola (1932–2001) Munkácsy-díjas, Érdemes művész, kiskunhalasi származású festőművész 1983-ban készítette az akkor már 5 éves intézmény számára. Gyönyörű szülötte azonban sajnos nem sok időt tölthetett a helyén, mint ahogyan a művelődési központ sem: a Naplóban megjelent cikkem szerint a Kölcsey 2003-as lebontása után a leszedett alkotás a kiskunhalasi Thorma János Múzeumba került a restaurálást követő kiállítása érdekében. A kép a Magyar Államé, a vagyonkezelői jogát a halasi önkormányzat gyakorolja.

A Méla Tempefői című mozaik a Kölcsey emeletét díszítette. Nagyításért kattints a képre! Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Méla Tempefői című Berki-mozaik részlete. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

2023. június 8., csütörtök

Az „UV-király”, aki 1983-ban szobrot kapott

Debrecen legviccesebb emlékműve az Ótemető utcában található, az egyetem műszaki karának épülete előtti parkban. A rózsalugasos, pados pihenőhelyen egy nagy betontömb fekszik a földön, azon pedig egy szintén jókora egyes formálódik ki. Ma már sajnos kevesen tudhatják, hogy milyen ákom-bákom ez (netán üzenet az ufóknak?), mivel az eredetileg rajta lévő, feliratos táblát leszedték róla. A szebb napokat is látott, de most is hangulatos retro kertet 2023. június 7-én látogattuk meg.

Szerencsére annak idején még megörökítettem a kis tábla szövegét, és az intézmény tanulmányi osztályán rákérdeztem a mementó készíttetőjére. Íme, a történet. Az eltűnt réztábla tanúsága szerint a különös alkotást az „1980-83. év UV-királya”, azaz K. Ferenc, akkori építész szakos, Szolnok megyei hallgató érdemelte ki a nem mindennapi teljesítményével. Mint megtudtam, az 1978-ban fölvett fiatalember kétszer ismételt félévet, és összesen 22-szer utóvizsgázott. Végül azonban – hat évvel később – sikerült közepes minősítésű oklevéllel megszereznie az üzemmérnöki diplomát. A kiváló humorérzékű diák a kő feliratát így fejezte be: „Tisztelet ősz fejének!”

Az UV-király emlékművét szép rózsalugasok és foghíjas retro padok övezik (2023. június 7.). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Cikkünk Facebook-megosztása nyomán kedves olvasónk, Pályka István jelezte: az emlékművet az akkori Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (ma HUNÉP Zrt.) betonüzemében gyártották le. Az első UV-király pedig, akit avattak (jelmezben szertartással), K. N. Ákos.

Hasonló cikkeink sok fotóval:

A Hajdú-bihari Naplóban 1998. május 2-án megjelent cikkem az UV-királyról

DBKL

2023. május 23., kedd

40 éves a csodálatos Diószegi botanikus kert

Debrecen nyulasi városrészében tündököl a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium, Technikum és Kollégium Diószegi Sámuel Botanikus Kertje. A 2,2 hektáros létesítményt 2023-ban immár éppen 40 éve alapították, tavaly pedig azt ünnepeltük, hogy akkor már 30 éve volt védett.

Sőt, 2023 a névadó Diószegi Sámuel miatt is jubileumi esztendő, hiszen az író, botanikus, református lelkész 210 éve, 1813. augusztus 2-án hunyt el Debrecenben. A Hollós utcai kertet nem mellesleg Tihanyi György biológiatanár, botanikus, az iskola egykori igazgatóhelyettese alapította.

Ezt a gyönyörű helyet látogattuk meg 2023. május 23-án a fentiek és a nyár közeledte miatt. A Diószegiben szerzett friss élményeink galériája bármelyik képre kattintva is megnyitható.

Alábbi felvételeinken a Diószegi botanikus kertben fotózott virágok közül válogatunk.

Az utolsó csokrunkban bekukkantunk a már említett üvegházba, valamint például ízelítőt adunk a Diószegi botanikus kertben fellelhető megannyi fajtájú és számú bambuszok közül is. A nyulasi botanikus kert faunájáról és flórájáról bővebben ebben a cikkemben írtam.

A Kós Károly Művészeti Szakgimnázium, Technikum és Kollégium Diószegi Sámuel Botanikus Kertje hétfőtől csütörtökig 8 és 20 óra között látogatható, a belépődíj igen baráti. További nyitva tartási és más információkért idekattintva tanulmányozható az intézmény adatbázisa.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 1., szerda

2025. november 24., hétfő

2025. november 2., vasárnap

2023. november 9., csütörtök

2023. október 3., kedd

2023. június 8., csütörtök

2023. május 23., kedd