Debrecen egyik legfantasztikusabb
helye egy valóságos oázis volt a „nagy, poros alföldi
városban”. Ez a Margit-fürdő, aminek festői létesítménye a
mai Füredi úton (eredetileg Károly Ferenc József sugárúton)
pompázott 12 holdon.
A Margit-fürdő főépülete. Külső fotók: Helytörténeti Fotótár |
A
vizes élmény- és gyógyparkot Szikszay Gyula, a gazdag
földbirtokos és nagyvállalkozó építtette Szikszay Lajos tervei
alapján. Tekintsd meg a teljes képgalériánkat itt:
Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.
Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.
A
Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vekerdi Károly által feltöltött
prospektusfotók tanúsága szerint a parkban a fürdőzőket egy
lélegzetelállító strand is elkápráztatta. Ott nyáron
biciklizni, télen korcsolyázni is lehetett.
A
mai kor elvárásai szerint is lenyűgöző gazdagságban felszerelt fürdőben
mindezeken kívül díszes előcsarnok, szobrok, valamint
vízgyógyintézet is voltak. (Miként az alábbi régi térképen is látszik, a Margit szomszédságában az István Gőzmalom működött.)
De ez a kies földi mennyország rendelkezett masszőrszobákkal, vetkőzőtermekkel és páncélszekrényekkel is. Természetesen saját víztornyai, kazánjai és mosodái is működtek. A homokos strandon nemcsak medencék, hanem ugrótorony és tornaszerek is várták a kikapcsolódni vágyókat.
A megálló fél percnyi sétára volt tőle, ez pedig végképp a Margit javára fordította a versenyt a tégláskerti tóval szemben. A
területen 1909. október 3-án munkásotthon nyílt, ami több
szakszervezeti csoportnak és a szociáldemokraták irodájának is
helye lett. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet
800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant. Dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató előadása szerint a fürdőrészt 1941-ben bontották el.
A II. világháborúban a munkásotthon épülete óriási károkat
szenvedett; berendezése teljesen elpusztult, elkallódott és
szétlopták, s az iratok zöme is odalett. A díszterem freskóit a
katonai megszálláskor ellepte a füst, a házat pedig 75
százalékban romnak nyilvánították.
1956
elején még úttörők parádéztak benne, aztán 1964-ig a városi–járási
munkásőrség székházaként működött. A páratlan paradicsom
épületegyüttesét ezután bontották le, a helyén pedig
négyemeletes lakóházak és játszóterek épültek.
A mai Szent László Plébániával és II. János Pál Pápa Intézettel szemközti ingatlanon, ahol a Margit
pompázott, csupán egy munkásmozgalmi tábla tesz említést
a néhai csodakertről. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda
megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit tudniillik az ő
anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.
Végül a munkásmozgalmi korszakból mutatunk felvételeket.
Az egykori fürdő és a munkástörzshely emléktáblája a Füredi úton, a Margit helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az első az 1920-as években készült: az emberek a munkásotthon eddig nem látott épülete előtt állnak, amin a Munkásbank táblája is szerepel.
Az utolsó képen az intézmény parkjában üdülő gyerekek mosolyognak. Mindkét fotográfiát a Korok, emberek című könyvből ollóztuk, amit az MSZMP megyei bizottsága adott ki 1976-ban. Akkor azonban már jó 10 éve lebontották ennek az egykori földi mennyországnak az utolsó maradványait is...
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése